ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A címlapon:
Görföl Tibor teológiáról, egyházról, családról
A tartalomból:
Száz éve született Nemeshegyi Péter
Interjú Madarász Isti filmrendezővel
A “rossz gyerek” is jó
Jezsuiták tábori szolgálatban
Farsangi féktelenség
Hosszabb-rövidebb megszakításokat leszámítva időszámításunk óta lakott a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre, ma az M0-s körgyűrű ölelésében, már-már hegyi környezetben megbúvó, Török Bálintról elnevezett tizenötezres városka területe.
A Balaton-melléki búcsújáró hely Mária-kegyszobrát a legenda szerint jezsuita országjáró sorozatunk előző állomásáról röpítették át az angyalok a törökök (vagy a reformátorok) elől Andocsra. A leghűségesebb zarándokok évszázadok óta Kalocsáról indulnak útnak hozzá, és közel négyszáz ruhája közül legtöbbször ma is a jellegzetes virágokkal hímzetteket viseli. S bár a ferencesek által épített bazilikába belépve lényegében semmi nem utal erre, az andocsi Mária- kultusz alapjait a jezsuiták fektették le a XVII. században.
Csaknem száz éven át, 1860-tól 1948-ig voltak jelen a jezsuiták a fűszerpaprikájáról, népi hímzéséről és érsekségéről híres városban. Itt működött a rend egyik legjelentősebb modern kori gimnáziuma Magyarországon, mely mindmáig őrzi az egykori virágkor emlékeit.