Leírás
Ferenc pápa nemcsak Romániába látogat el, Ferenc pápa ellátogat a Kárpát-medence legnépszerűbb Mária-kegyhelyére, Csíksomlyóra is, ahová egész Erdélyből, Csángóföldről, Magyarországról, a Délvidékről, sőt egyre többen a világban szétszóródott magyar közösségekből is zarándokok százezrei érkeznek minden évben. Újabban nem is csak katolikusok. Újabban nem is csak kimondottan vallásos keresztények jönnek a Székelyföld legnagyobb pünkösdi búcsújára. Csíksomlyó a magyar összetartozás szentélyévé vált. Mindez pedig egészen spontánul alakult így. Nem a gyulafehérvári érsek írta elő, nem kormányhatározat döntött róla, nem is annyira a ferences testvérek túlzottan céltudatos lelkipásztorkodásának eredményeként vált Csíksomlyó Közép-Európa egyik legnépszerűbb kegyhelyévé és a magyarok nemzeti kultuszhelyévé. Természetesen benne van ebben a kultuszban a csíkiek katolikus hite, kialakulásához hozzájárult a székelyek szívós élni akarása, és benne van Trianon százéves fájdalma is, mint ahogy pünkösd különös lelkisége, a mindent elsöprő megújulás, az új kezdet, a megerősödés előrevetített emléke. Nem tudjuk, merre halad a történelem szekere, egyet azonban biztosan tudunk Csíksomlyón, amikor a Boldogasszonynak teli torokból a székely himnuszt énekeljük: Erdély nem veszhet el. „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!” Erdély és a magyar összetartozás csak akkor veszhet el, ha mi magunk feladjuk. És feladjuk? Csíksomlyó a válasz rá.
Minderről ugyan mit tudhat a katolikus egyházfő? Valószínűleg sokkal többet, mint azt elsőre gondolnánk. Tény, hogy Ferenc pápa nem csak a román fővárosba látogat el. Az argentin pápa kifejezett kívánsága volt, hogy apostoli útja ne csak diplomáciai gesztus legyen, hanem eljuthasson oda, ahol Krisztus népe él. És Ferenc pápa eljön Csíksomlyóra is. Nem hinném, hogy a román diplomácia nagyon támogatta volna ebben. De eljön Csíksomlyóra, és ha korábban nem is lehetett túlzottan tisztában Kelet-Közép-Európa rendkívül szövevényes történelmi és politikai viszonyaival, egy biztos: Ferenc pápa találkozni szeretne velünk. Velünk, magyarokkal. Először jön a Kárpát-medencébe, és a magyarok legnagyobb kegyhelyére, nemzeti összetartozásunk szentélyébe jön. Találkozni szeretne velünk, százéves fájdalmunkkal és összetartozásunk örömével.
Nincs még egy kegyhely a Kárpát-medencében, ahová annyi magyar elmenne, mint Csíksomlyóra. Az is lehet, hogy magyar történelmünk legnagyobb zarándoklatának lehetünk majd tanúi, sőt minden bizonnyal így lesz. Ferenc pápa látogatása Csíksomlyón ezért számunkra nagy ünnep, megtiszteltetés, és köszönjük a jezsuita pápának, hogy közénk jön! Mi mindannyian a házigazdái leszünk, mert Csíksomlyó mindannyiunké. Akik a székelyek himnuszával a Csíksomlyói Boldogasszonyhoz fohászkodnak, azok számára a haza nem lehet csak Erdély, nem lehet csak Budapest vagy Győr, Pécs és Szeged, számunkra a haza nemcsak a Duna és a Tisza, hanem a Dráva is, még talán a Száva völgye is, a négy nagy folyam vidéke, ahogy Árpád-házi királyaink címerében is jelölve van. A mi valódi hazánk az egész Kárpát-medence! Ettől még számolhatunk, sőt számolnunk is kell a politikai realitásokkal. Mint ahogy Ferenc pápa a románokhoz megy, de Csíksomlyóra is eljön. Hozzánk jön! A szomszédos népek számunkra nem kell, hogy ellenségek legyenek. Magyarnak lenni küldetés, mint ahogy ezer évig az volt, amikor más népekkel együtt tudtunk élni. Vannak közös értékeink, tisztelhetjük is egymást, rácsodálkozhatunk a különbözőségeinkre. A többit pedig bízzuk a Boldogasszonyra. A csíksomlyóira, a Könnyező Szűzanyára Győrben, a mátraverebélyire, a Máriapócsi Boldogasszonyra, a Máriagyűdi Szűzanyára vagy éppen a Doroszlói Kisboldogasszonyra. Június első napján, pünkösd előtt egy héttel találkozzunk Csíksomlyón!
Horváth Árpád SJ
főszerkesztő
