Mit jelent a hivatásbarát kultúra, és hogyan lehet egy templom hivatásbarát? Hány fiatalember nevét illene fejből tudnia egy jezsuitának? Miként tekint az egyedülállókra az egyház? Nagy Bálint SJ mesélt több mint tíz éves hivatásgondozói tapasztalatairól.
Tovább olvasom „„Mindenkinek a hivatása szívügyem””
A Szív cikkei
Alázattal és bátran eggyé lenni
Az első jeruzsálemi zsinat óta az egyház örökös feladata az egység ápolása, ahogy az Úr kérte követői számára az utolsó vacsorán, „hogy egy legyenek” (vö. Jn 17,21). Ez a jézusi kérés nem egy a sok közül, hanem az „ő órájának” a gyümölcse. Éretten mondja ki az utolsó vacsora termében, a lábmosás és a szeretetparancs meghagyása után. Megható és felülmúlhatatlan pillanat, hisz a Szentháromság imádkozik: Jézus a Lélekben övéi előtt bizalommal fohászkodni kezd: „Atyám, amint te bennem vagy, s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17,21). Az egység, amelyet Jézus óhajt, a Trinitas misztériuma. Isten műve. Szorosabban véve ezt az egységet nem mi „csináljuk”, csak hagyjuk, hogy megtörténjék bennünk: a Lélek fon egybe bennünket. Megrendítő élmény, amikor egy ütemre ver a Teremtő és a teremtmény, a Megváltó és a megváltott szíve. Ez az, ami a világot meggyőzi, nem pedig egyesek rendkívüli nagyszerűsége. Nem is annyira rendkívüli teljesítmény ez, hanem a részek alázatos összeállása egy kerek egésszé. Amikor egy a szív és egy a lélek. Tovább olvasom „Alázattal és bátran eggyé lenni”
Saját hangon
Junior Prima-, Honthy- és Petőfi zenei díjas színművész, előadóművész. Színházi pályafutása mellett énekes-dalszerzőként is jegyzik. Hivatáskeresésről, művészlétről és hitről beszélgettünk. Tovább olvasom „Saját hangon”
Mi vagyunk a rózsák
A rózsa az egyik legkorábban nemesített virág, számtalan színben és formában találkozhatunk vele a szerény vadrózsától az arasznyi átmérőjű, illatos tearózsáig. Különleges szépsége, szirmainak átláthatatlan titokzatossága és varázslatos illata szinte kijelölte arra, hogy többletjelentést hordozó szimbólummá fejlődjék. Tovább olvasom „Mi vagyunk a rózsák”
Százötven év lenyomata a magyar nyelvben
Szavaink sokféleképp beszédesek: nemcsak a saját gondolatainkat, érzéseinket, üzeneteinket és történeteinket fogalmazhatjuk meg velük, de sok közülük a történelmi idők világáról, kultúrájáról és mindennapjairól is tanúskodik. Lássuk, mi a helyzet e téren a török hódoltság korából származó szókincsünkkel. Tovább olvasom „Százötven év lenyomata a magyar nyelvben”
Bárhol lehet muszlimként élni
Előítéletek, félinformációk és félelem – pedig ha közelebbről megismerkedünk a közöttünk élő muszlimokkal, hamar kiderül, hogy az imádság, az istenkapcsolat, a nyelvhasználat, de még a Szentírás terén is sok a közös pont. A Magyarországi Muszlimok Egyházának magyar elnöke, Sulok Zoltán Szabolcs fogadott bennünket hazánk legnagyobb iszlám imahelyén. Tovább olvasom „Bárhol lehet muszlimként élni”
Piroska és az időjárás-jelentés
Törökországi magyar nyomokat keresve gazdag és nagyon színes kép rajzolódik ki eleink emlékezetéről. Fodor Gábor turkológus-történésszel beszélgettünk, aki nyolc évig vezette az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központot. Tovább olvasom „Piroska és az időjárás-jelentés”
„Valahogy keleti lettem”
A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Tovább olvasom „„Valahogy keleti lettem””
Isten közel enged magához
1972-ben született Németországban török muszlim családban. 1994-ben az ankarai Gazi Egyetem Közgazdaság- és Közigazgatási Tudományok Karán szerzett államigazgatási diplomát. 1997-ben áttért a katolikus hitre, nyolc évvel később pedig belépett a jezsuita rendbe. Bioetikából doktorált Bostonban. Tubernuca címzetes püspöke és az anatóliai apostoli vikariátus (helynökség) apostoli adminisztrátora. Bátor és színes életéről, hitéről, céljairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Isten közel enged magához”
Quo vadis, Törökország?
A korábban keresztény és főként görög nyelvű Kis-Ázsia a XI. századtól alakult át fokozatosan muszlim vallású és török nyelvű területté. Bár az európai történelmi tudatban a XIV. században megjelenő Oszmán Birodalom militáns, hódításra épülő, a dzsihádon alapuló és az iszlámot terjesztő ellenségként élt és él sokszor ma is, a kép valójában jóval árnyaltabb. A vallási fanatizmust a hódítások során egyre inkább felváltotta a vallási tolerancia, amely nélkülözhetetlen volt a növekvő számú nem muszlim alattvalóval rendelkező birodalom fennmaradásához. Tovább olvasom „Quo vadis, Törökország?”