Élő közösség, rekordszámú ministráns, felnőttkatekézisek, ifihittan, családos lelkigyakorlat, zarándoklatok Andocstól Csíksomlyón át Rómáig, szentségi felkészítések, nyári táborok – mindez egy népszerű budapesti plébánia kínálata is lehetne. Ezúttal azonban nem a fővárosban jártunk, hanem Kaposvár Donner nevű városrészében, ahol a fenti címszavak sem írják le teljes egészében, milyen élet zajlik a plébánián. Itt lakik és innen kiindulva gondozza a rájuk bízott tizenhat település lelki életét coniunctis viribus, azaz egyesült erővel a Plébániai Unió három római katolikus papja. Tovább olvasom „Egyesült erővel”
A Szív cikkei
Mindig Isten szándékát követve
Abban biztos, hogy a családja Istentől kapott hivatás, egyéb tevékenységeiben pedig mindig keresi, hogy az Atya szándéka szerint valók-e. Nem tétlenkedik: kilencgyermekes édesanya, néprajzkutató, dúla, számos könyv és lapunk rendszeres szerzője. Szerinte a hivatás alapja a folyamatos ráhagyatkozás. Tovább olvasom „Mindig Isten szándékát követve”
„Mindenkinek a hivatása szívügyem”
Mit jelent a hivatásbarát kultúra, és hogyan lehet egy templom hivatásbarát? Hány fiatalember nevét illene fejből tudnia egy jezsuitának? Miként tekint az egyedülállókra az egyház? Nagy Bálint SJ mesélt több mint tíz éves hivatásgondozói tapasztalatairól.
Tovább olvasom „„Mindenkinek a hivatása szívügyem””
Alázattal és bátran eggyé lenni
Az első jeruzsálemi zsinat óta az egyház örökös feladata az egység ápolása, ahogy az Úr kérte követői számára az utolsó vacsorán, „hogy egy legyenek” (vö. Jn 17,21). Ez a jézusi kérés nem egy a sok közül, hanem az „ő órájának” a gyümölcse. Éretten mondja ki az utolsó vacsora termében, a lábmosás és a szeretetparancs meghagyása után. Megható és felülmúlhatatlan pillanat, hisz a Szentháromság imádkozik: Jézus a Lélekben övéi előtt bizalommal fohászkodni kezd: „Atyám, amint te bennem vagy, s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17,21). Az egység, amelyet Jézus óhajt, a Trinitas misztériuma. Isten műve. Szorosabban véve ezt az egységet nem mi „csináljuk”, csak hagyjuk, hogy megtörténjék bennünk: a Lélek fon egybe bennünket. Megrendítő élmény, amikor egy ütemre ver a Teremtő és a teremtmény, a Megváltó és a megváltott szíve. Ez az, ami a világot meggyőzi, nem pedig egyesek rendkívüli nagyszerűsége. Nem is annyira rendkívüli teljesítmény ez, hanem a részek alázatos összeállása egy kerek egésszé. Amikor egy a szív és egy a lélek. Tovább olvasom „Alázattal és bátran eggyé lenni”
Saját hangon
Junior Prima-, Honthy- és Petőfi zenei díjas színművész, előadóművész. Színházi pályafutása mellett énekes-dalszerzőként is jegyzik. Hivatáskeresésről, művészlétről és hitről beszélgettünk. Tovább olvasom „Saját hangon”
Mi vagyunk a rózsák
A rózsa az egyik legkorábban nemesített virág, számtalan színben és formában találkozhatunk vele a szerény vadrózsától az arasznyi átmérőjű, illatos tearózsáig. Különleges szépsége, szirmainak átláthatatlan titokzatossága és varázslatos illata szinte kijelölte arra, hogy többletjelentést hordozó szimbólummá fejlődjék. Tovább olvasom „Mi vagyunk a rózsák”
Százötven év lenyomata a magyar nyelvben
Szavaink sokféleképp beszédesek: nemcsak a saját gondolatainkat, érzéseinket, üzeneteinket és történeteinket fogalmazhatjuk meg velük, de sok közülük a történelmi idők világáról, kultúrájáról és mindennapjairól is tanúskodik. Lássuk, mi a helyzet e téren a török hódoltság korából származó szókincsünkkel. Tovább olvasom „Százötven év lenyomata a magyar nyelvben”
Bárhol lehet muszlimként élni
Előítéletek, félinformációk és félelem – pedig ha közelebbről megismerkedünk a közöttünk élő muszlimokkal, hamar kiderül, hogy az imádság, az istenkapcsolat, a nyelvhasználat, de még a Szentírás terén is sok a közös pont. A Magyarországi Muszlimok Egyházának magyar elnöke, Sulok Zoltán Szabolcs fogadott bennünket hazánk legnagyobb iszlám imahelyén. Tovább olvasom „Bárhol lehet muszlimként élni”
Piroska és az időjárás-jelentés
Törökországi magyar nyomokat keresve gazdag és nagyon színes kép rajzolódik ki eleink emlékezetéről. Fodor Gábor turkológus-történésszel beszélgettünk, aki nyolc évig vezette az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központot. Tovább olvasom „Piroska és az időjárás-jelentés”
„Valahogy keleti lettem”
A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Tovább olvasom „„Valahogy keleti lettem””