A Szív cikkei

András Csaba SJ

Belépni mások ajtaján

„Az elmúlt évszázadokban Krisztus egyetlen képe sem volt kedvesebb a keresztények szívének, mint Jézusé, a jó pásztoré” – vallotta az öt évvel ezelőtt elhunyt holland bíboros, Adrianus Johannes Simonis. De a gazdag ikonográfiai ábrázolásokon, a szemet gyönyörködtető, legelésző juhnyájak idilli képein túl van-e valami a példabeszédben, ami egy mai fiatalt Krisztus-követésre inspirál? Érdemes-e túllépni a palesztinai pásztorélet vizuális világán, hogy kapcsolatba kerüljünk a szöveg felszabadító erejével, s többet megmutasson magáról, mint ami első olvasásra látszik? Tovább olvasom „Belépni mások ajtaján” →

Tornya Erika RSCJ

Az oltár virágai

A templomba belépő ember figyelmét gyakran az oltár körüli virágok ragadják meg először. A színek, illatok és formák azonban nem pusztán díszítőelemek, hanem a liturgia csendes kiegészítői. A virág a teremtett világ bőségét és az emberi kéz munkáját viszi az oltár közelébe, oda, ahol az egyház az Eucharisztiát ünnepli. Tovább olvasom „Az oltár virágai” →

Deliága Éva

Generációk tükre

Szülők, gyerekek, nagyszülők: olyan háromszöge ez a családi életnek, amelynek minden oldala életre szólóan gazdagodhat a csak ebben a rendszerben adható és kapható értékek által, nemzedékek áramlásában létezve a mindennapok során. Áldások, buktatók, örömek és fájdalmak – a szakember szemével, történeteken keresztül. Tovább olvasom „Generációk tükre” →

Koronkai Zoltán SJ

Hogyan válhatunk evangelizáló plébániává? (2. rész)

Jó egy éve már, hogy Miskolcra kerültem plébánosnak. Bár tizenhét éve vagyok pap, komolyabban sosem dolgoztam a templomi lelkipásztorkodásban, úgyhogy még mindig tanuló plébános vagyok. Az elmúlt évben próbáltam behozni a lemaradásom, sok mindent olvastam, tapasztalatot gyűjtöttem a témában, és ez alapján született meg ez az írás. Kicsit annak is összefoglalása, hogy mi az az irány, amelyet a plébániánk számára követendőnek látok. Tovább olvasom „Hogyan válhatunk evangelizáló plébániává? (2. rész)” →

Koronkai Zoltán SJ

Hogyan válhatunk evangelizáló plébániává?

Jó egy éve már, hogy Miskolcra kerültem plébánosnak. Bár tizenhét éve vagyok pap, komolyabban sosem dolgoztam a templomi lelkipásztorkodásban, úgyhogy még mindig tanuló plébános vagyok. Az elmúlt évben próbáltam behozni a lemaradásom, sok mindent olvastam, tapasztalatot gyűjtöttem a témában, és ez alapján született meg ez az írás. Kicsit annak is összefoglalása, hogy mi az az irány, amelyet a plébániánk számára követendőnek látok. Tovább olvasom „Hogyan válhatunk evangelizáló plébániává?” →

Leleszi-Tróbert Anett Mária

Az Élet útja

A legtöbben ambivalens érzésekkel tekintünk a meghosszabbodott időskorra. Megkerülhetetlen a kérdés: tovább élünk, de vajon milyen lesz az utolsó életszakaszunk minősége? Vajon tudjuk-e az idő ajándékát örömmel és bátorsággal fogadni? Tudunk-e majd jól élni vele? S milyen szerepe van ebben a spiritualitásnak? Tovább olvasom „Az Élet útja” →

Tornya Erika RSCJ

Magát adja, a korával együtt

A magyar színházi és filmes élet egyik legsokoldalúbb és legkarakteresebb alakja. Évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai kulturális életnek: prózai és zenés darabokban, filmekben és televíziós produkciókban egyaránt maradandót alkot, emlékezetes alakításokat nyújt. Jellegzetes hangja, erős színpadi jelenléte és finom érzelmi árnyalásai különleges atmoszférát teremtenek. Művészi pályáját igényesség, szakmai alázat és folyamatos megújulás jellemzi. Gondviselésről, nagyvonalúságról, elengedésről, sőt még az életkoráról is beszélgettünk. Tovább olvasom „Magát adja, a korával együtt” →

Gájer László

Misszió vagy semmi

Kétezer éve minden korban igaz a tény, hogy Jézus igazságának ismeretében egyetlen lehetőségünk marad, ez pedig a misszió. Nincs B opció. Ő vagy az, akinek mondta magát, és akkor ennek híre lángra lobbantja a búzamezőket, vagy nem hiszünk neki, és akkor haza kell mennünk, mert valamiféle kultúrtermékkel tovább házalni nincs igazán értelme. Tovább olvasom „Misszió vagy semmi” →