A modern katolikus egyháztan egyik legjelentősebb felismerése, hogy az egyház nem érthető meg kizárólag intézményi, szociológiai, jogi vagy történeti kategóriák alapján. Az egyház nem egyszerűen szervezet, nem pusztán jogi struktúra, nem csupán tanító és kormányzó intézmény. Mindenekelőtt misztérium, Isten üdvözítő tervének történelmi és szentségi megjelenése. E misztérium mélyebb megértésére tette az egyik legnagyobb
hatású kísérletet Hans Urs von Balthasar svájci teológus, amikor kidolgozta az úgynevezett Mária-elv és Péter-elv tanítását.
A Szív cikkei
Ilyen nehéz ez a pap/pop szakma
Sikeresnek mondhatók-e azok a papok és szerzetesek, akik a templomok falai közül kilépve pop-, rock- vagy akár elektronikus zenével dicsőítik Istent, hogy ott keltsék fel a fiatalok figyelmét a hit iránt, ahol éppen megszólíthatók. És vajon segíti-e ez a fajta „popi munka” a „papi munkát”, vagyis az érintett egyházi emberek hivatásának megtartását, elmélyülését? Tovább olvasom „Ilyen nehéz ez a pap/pop szakma”
Szent Ignác valódi arca
Jókai Mór az 1850-es években lett igen felkapott író, ekkor kezdett el utazgatni, hogy regényeihez ihletet találjon, útirajzait pedig az első magyarországi illusztrált hetilapban, a Vasárnapi Ujság hasábjain tette közzé. 1858-ban több részben jelentette meg a magyar Tempevölgyről, azaz a Balaton-vidékről szóló „táj- és utiképeit”, ekkor számolt be arról, hogy a tihanyi bencés kolostorban található „Loyolának viaszképe, mi annak halotti arczáról lön eredetileg levéve, mint ezt az átadó hiteles okirat bizonyítja”. Jókai ezt a latin nyelvű dokumentumot is közli, sőt, egy bájos rajzocska segítségével bemutatja a becses ereklyét az olvasóknak. Tulajdonképpen ez az 1556. július 31-én készült viaszlenyomat őrzi leghitelesebben Ignác arcvonásait. De mit keresett Tihanyban?
Az Út is jön felénk
Isten nem tömeggyártásban gondolkodik – vallja Nagy Bálint SJ, aki több mint tíz éven át a jezsuiták hivatásgondozójaként segített fiatalokat életük nagy döntéseinek meghozatalában. Most, hogy lezárul e szolgálata, arra kértük, idézze fel a legfontosabb tapasztalatokat: hogyan változott a hivatáskeresők világa, mi vonzza ma a fiatalokat a szerzetesi élethez, és mit jelent számára személyesen elengedni ezt a feladatot. Szó volt még a sportól, a lelki életről és arról, hogy az élet mozgásban van. Tovább olvasom „Az Út is jön felénk”
„Merjünk kísérletezni!”
Kínában született, kilencéves korában költözött Magyarországra a szülei után, akik éttermeket működtetnek. Angliában tanult építészetet, de a kínai–magyar kereskedelmi kapcsolatok építésében lett sikeres. Magyar férjével két kislányt és egy kisfiút nevelnek, közben gasztrovloggerként, mint a kínai konyha magyar arca vált ismertté. Üzleti tanácsadóként és influenszerként is a kulturális párbeszéddel keresi a kenyerét (vagy inkább a rizsét, merthogy pékárut ritkán fogyaszt). Ő Li Mengyi, akit fúziós fogásokról és a fúziós gyereknevelésről is kérdeztünk. Tovább olvasom „„Merjünk kísérletezni!””
Ha végre itt a nyár…
Közeleg a nyári szünet, és az utolsó hetek a legtöbb családban a „túlélésről” szólnak. Mindenki fáradt, az iskolai teendők lassan adják meg magukat, figyelni kell, hogy a színesebb, könnyedebb programokhoz mindent bepakoljunk a megfelelő táskákba, vagy éppen a tanárokkal próbálunk egyeztetni még egy javítási lehetőség érdekében. A hétvégén családi napok, majálisok örvendeztetnek meg, amelyek tényleg vidám, vágyott programok, mégis megterhelő lehet elindulni, sok emberrel együtt lenni, nagyon sok inger ér ilyenkor mindenkit. Az esti fektetést az ablakon még este nyolckor is bekukucskáló napsugár teszi nehézkessé, de reggel már sokkal kevésbé csalogató ugyanaz a napsugár, legfeljebb a kicsik kukorékolnak az óraátállítás óta már fél hattól. Tovább olvasom „Ha végre itt a nyár…”
A hit testének sokféle színe
A kinyilatkoztatás szavak által történik, Isten üzenete kulturálisan fejeződik ki – vagyis az ember által megélt hit mindig kultúra is. A misszió ezért nem egy vegytiszta hit beleöntése egy új kultúrába, hanem két kulturális mátrix találkozása is. Szentlelkes pillanat, amelynek során mindkét oldal megváltozhat – csak Krisztus marad ugyanaz. Így van ez távoli földrészeken, de idehaza is. Van-e merszünk bejárni a kultúrák találkozásának útját? Tovább olvasom „A hit testének sokféle színe”
Felhívás a nyugalomra, a békére – és az értelemre
A bukaresti Állami Zsidó Színház igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zsidó színházi specializációjának osztályvezetője, nemzetközileg jegyzett román színésznő – akit a legtöbben A passió Máriájaként ismernek. Családtörténetét mélyen átszövi a XX. század tragédiája: nagyapját Auschwitzban gyilkolták meg, nagyanyja és édesapja pedig a transznisztriai munkatáborok túlélői. Végtelenül kedves és közvetlen, ugyanakkor határozott és erős egyéniség, aki különleges érzékenységgel és őszinteséggel mesél múltjáról és jelenéről. Tovább olvasom „Felhívás a nyugalomra, a békére – és az értelemre”
Fogantatás méltósággal
Az anyasághoz sok öröm és remény kapcsolódik, de vannak olyan nehéz kérdések is, amelyekről keveset beszélünk – ilyen a meddőség és a hozzá kapcsolódó tabuk világa. A gyermekáldás elmaradása sokakat érint, mégis gyakran csend övezi a megküzdés folyamatát. A Katolikus Egyház mesterséges megtermékenyítéshez való viszonya kívülről radikálisnak tűnhet, ám mély teológiai és etikai megfontolások húzódnak mögötte. Cikkünkben ezeket a szempontokat mutatjuk be. Tovább olvasom „Fogantatás méltósággal”
A születés csodája
Kilencgyermekes, görögkatolikus családban nőtt fel, szülésznőként, bábaként másokat kísér életük egyik legmeghatározóbb pillanatában, miközben maga is immár négy kisgyermek édesanyja. Kosztolányi Anna Rózával beszélgettünk anyaságról, hivatásról, a születés csodájáról és semmihez sem hasonlítható légköréről, valamint a nagycsaládos életről és mindennapokról. Tovább olvasom „A születés csodája”


















