Vértesaljai László

Alázattal és bátran eggyé lenni

Az első jeruzsálemi zsinat óta az egyház örökös feladata az egység ápolása, ahogy az Úr kérte követői számára az utolsó vacsorán, „hogy egy legyenek” (vö. Jn 17,21). Ez a jézusi kérés nem egy a sok közül, hanem az „ő órájának” a gyümölcse. Éretten mondja ki az utolsó vacsora termében, a lábmosás és a szeretetparancs meghagyása után. Megható és felülmúlhatatlan pillanat, hisz a Szentháromság imádkozik: Jézus a Lélekben övéi előtt bizalommal fohászkodni kezd: „Atyám, amint te bennem vagy, s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17,21). Az egység, amelyet Jézus óhajt, a Trinitas misztériuma. Isten műve. Szorosabban véve ezt az egységet nem mi „csináljuk”, csak hagyjuk, hogy megtörténjék bennünk: a Lélek fon egybe bennünket. Megrendítő élmény, amikor egy ütemre ver a Teremtő és a teremtmény, a Megváltó és a megváltott szíve. Ez az, ami a világot meggyőzi, nem pedig egyesek rendkívüli nagyszerűsége. Nem is annyira rendkívüli teljesítmény ez, hanem a részek alázatos összeállása egy kerek egésszé. Amikor egy a szív és egy a lélek.   Tovább olvasom „Alázattal és bátran eggyé lenni”

Tornya Erika RSCJ

Saját hangon

Junior Prima-, Honthy- és Petőfi zenei díjas színművész, előadóművész. Színházi pályafutása mellett énekes-dalszerzőként is jegyzik. Hivatáskeresésről, művészlétről és hitről beszélgettünk. Tovább olvasom „Saját hangon”

Dyekiss Virág

Mi vagyunk a rózsák

A rózsa az egyik legkorábban nemesített virág, számtalan színben és formában találkozhatunk vele a szerény vadrózsától az arasznyi átmérőjű, illatos tearózsáig. Különleges szépsége, szirmainak átláthatatlan titokzatossága és varázslatos illata szinte kijelölte arra, hogy többletjelentést hordozó szimbólummá fejlődjék. Tovább olvasom „Mi vagyunk a rózsák”

Végh Dániel

Bárhol lehet muszlimként élni

Előítéletek, félinformációk és félelem pedig ha közelebbről megismerkedünk a közöttünk élő muszlimokkal, hamar kiderül, hogy az imádság, az istenkapcsolat, a nyelvhasználat, de még a Szentírás terén is sok a közös pont. A Magyarországi Muszlimok Egyházának magyar elnöke, Sulok Zoltán Szabolcs fogadott bennünket hazánk legnagyobb iszlám imahelyén.  Tovább olvasom „Bárhol lehet muszlimként élni”

Szokol Réka

„Valahogy keleti lettem”

A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Tovább olvasom „„Valahogy keleti lettem””

Tornya Erika RSCJ

Isten közel enged magához

1972-ben született Németországban török muszlim családban. 1994-ben az ankarai Gazi Egyetem Közgazdaság- és Közigazgatási Tudományok Karán szerzett államigazgatási diplomát. 1997-ben áttért a katolikus hitre, nyolc évvel később pedig belépett a jezsuita rendbe. Bioetikából doktorált Bostonban. Tubernuca címzetes püspöke és az anatóliai apostoli vikariátus (helynökség) apostoli adminisztrátora. Bátor és színes életéről, hitéről, céljairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Isten közel enged magához”

Szigetvári Tamás

Quo vadis, Törökország?

A korábban keresztény és főként görög nyelvű Kis-Ázsia a XI. századtól alakult át fokozatosan muszlim vallású és török nyelvű területté. Bár az európai történelmi tudatban a XIV. században megjelenő Oszmán Birodalom militáns, hódításra épülő, a dzsihádon alapuló és az iszlámot terjesztő ellenségként élt és él sokszor ma is, a kép valójában jóval árnyaltabb. A vallási fanatizmust a hódítások során egyre inkább felváltotta a vallási tolerancia, amely nélkülözhetetlen volt a növekvő számú nem muszlim alattvalóval rendelkező birodalom fennmaradásához. Tovább olvasom „Quo vadis, Törökország?”