A SZÍV | Jezsuita Magazin – 2024. február (digitális)

Leírás

Barnás Ferenc regényírói reflexiói, a bibliafordítás buktatói, naplók és levelek jezsuita módra, irodalomterápia és az újságírás jövője – csupán néhány a jezsuita magazin februári számának témái közül. 

„Ha ugyanis ír va­lamit az ember, azt sokkal jobban meg kell fontolni, mint ha csak szóban mondaná. Az írás tudniillik megmarad, mindig tanúságot tesz, és nem hagyja magát olyan könnyen kijavítani vagy megmagya­rázni, mint ha beszélnénk. Mindeközben amikor magamra gondolok, tudom, hogy e tekintetben sok hiányzik belőlem, és attól félek, ez a jövőben is így lesz” – írta Loyolai Ignác 1542 decemberében Fáber Péternek. Lenyűgöző, hogy a Jézus Társasága alapítója mekkora jelentőséget tulajdonított a kommunikáció írott formájának. A SZÍV jezsuita magazin februári száma igyekszik minél több oldalról körbejárni ezt a gaz­dag témát, remélve, hogy olvasóink minél jobban rá tudnak csodálkozni írásbeliségünk lehetőségeire, rétegei­re, ajándékára.

„Nem elég lemenni a magunk mélyébe” – állítja az alkotói folyamatról Barnás Ferenc. Az Aegon-díjas prózaíró az önvarázslásról, a jelenlét élményéről és a vallásról is megosztotta velünk gondolatait. A Szentírás szövegéről azt tartjuk, hogy sugalmazott. De hogyan is működik a sugalmazás? – teszi fel a kérdést írásában Németh István.

A Biblia nemcsak a „könyvek könyve”, hanem könyv a könyvek között: a világirodalom vitathatatlan klasszikusa. Ezért sem meglepő, hogy ismét és ismét új fordításokat hív életre. A pontosság és az olvashatóság közötti egyensúly megteremtéséről és fenntartásáról Simon Tamás László OSB, az Újszövetség legújabb fordításának készítője osztotta meg gondolatait. Bartók Tibor SJ, Kajtor Domonkos SJ, Tornya Erika RSCJ és – részben – a Jezsuita Nyolcas a Szent Ignác-i lelki naplóírás jellegzetességeit tárja fel történeti megközelítésben és a mai hétköznapi gyakorlatra vonatkoztatva.

Ikematsu-Papp Gabriella műfordító másfél évtizede él Japánban. E-mail-fordultával készült interjúnkban sok más mellett elmondja, hogyan kísérte pályafutását árnyékként Nemeshegyi Péter SJ, és természetesen arra is megkértük, segítsen eligazodni a japán írás útvesztőjében. Kerkai Jenő SJ korábban ismeretlen levelezőlapjairól Koronkai Zoltán SJ számol be, a 125 évvel ezelőtt született Kodolányi Jánosról pedig legjelentősebb kortárs kutatója ír, kétrészes cikkének első felében a nagyregényeiben az ókori Kelet és a középkori Magyarország mitikus történeteit megidéző szerző félig-meddig ismert életútját összefoglalva.

Az Egytől tízig rovatban az íróként és szakácsként is jeleskedő Toókos Péter János OSB bencés testvért kérdeztük, rendtörténeti sorozatunkkal pedig Kőszegre látogattunk, ahol a XVII–XVIII. században látványos körmenetekkel és rézfúvós zenei aláfestéssel segítették a je­zsuiták a rekatolizáció ügyét, s templomuk és a gimnázium mellett patikát, de úttörő módon még árvaházat is nyitottak.

 

A lapszám megjelenését a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatta.

Bővebben

A lapszám online is elérhető cikkei ide kattintva böngészhetők.

Olvasnivaló