Leírás
Mindannyian arra vágyunk, hogy boldogok legyünk– de mit értünk pontosan ez alatt? Mit üzennek a mai keresztények számára az időtlen, örök érvényű jézusi boldogmondások? Hogyan élhető meg minden életszakasz a maga teljességében? Mi a jezsuiták személyes válasza, iránymutatása a kérdés kapcsán: hogyan lehetséges más boldogságát, boldogulását szolgálni?
Boldogság az, amikor egyetlen porszemben látjuk az egész világot, vagy egyetlen lelki mozdulásban Isten Lelkének egyénre szabott ígéretét, ahogyan Loyolai Szent Ignác nyomán mondhatjuk. Boldogok, akik vágyakoznak a semmiségben lakozó mindenségre.
Áprilisi lapszámunkban több oldalról járjuk körbe a boldogság napjainkban, a közbeszédben, populáris kultúrában már-már elhasználtnak, kiüresedettnek tűnő, mégis kimeríthetetlenül gazdag témakörét. Különös aktualitást kölcsönöz a témánknak Bódi Mária Magdolna áprilisban esedékes boldoggá avatása – ezúttal Udvardy György érsekkel készült interjúnkon keresztül kerülhet közelebb az olvasó Bódi Magdi személyéhez, elköteleződéséhez, a boldoggá avatás eseményéhez. Címlapinterjúnkban Pál István Szalonna prímás gondolatait ismerhetjük meg hagyományőrzésről, hitről és általában a muzsikusmesterségről; arról, hogy mit jelent zenészként a közönséggel kapcsolatban lenni, számukra folyamatosan, csupa szívből adni. Patsch Ferenc SJ legújabb írása a közösségi médiával való együttélés, a veszélyekkel, káros következményekkel szemben elengedhetetlen védekezés lehetőségeivel foglalkozik. Joób Máté evangélikus lelkésszel, lelkigondozóval készült interjúnkban többek között szó esik a pozitív pszichológia boldogságképéről, arról, hogy miként van jelen a mentálhigiénés szakmában, lelkigondozóként a teológia, a hit, illetve hogy lehet-e túl sok a boldogság.