Leírás
„A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos történések az utóbbi hónapokban felszínre hoztak néhány olyan emberi viszonyulást és viselkedésmintát, amelyek támpontot kínálhatnak e drámai eseménysorozat megértéséhez. A váratlan szituációnak megfelelő viselkedés hatalmas segítség lehet a vészhelyzetek megélésekor. Jól látható néhány ismert minta (közülük több is tetten érhető volt a közelmúltban), amelyeket egyáltalán nem vehetünk félvállról, főleg nem az elmúlt időszak néhány tragikus fejleményének fényében. A tanulmány e minták rövid elemzésére vállalkozik.”
Givanni Cuci SJ
„Isten jelenléte az összeszűkülő időben
A rövid tanulmány kontextusa a Covid–19-járványhelyzet (és ezen keresztül a külső, éle-tünket befolyásoló „kényszerhelyzetek”). Sokan kötik Istenhez a krízist: Miért bocsátotta ránk?Mit követtünk el, hogy ezt kaptuk? Miért büntet? Mire akarja felhívni a figyelmet? Ez egy réteg, egy azonnali, direkt viszonyítási szint.
A dolgozatban szeretném mélyebbre vezetni az olvasót, az istenkapcsolat kommunikációs szintjére. Az egyén megküzdéseihez Isten előtt önmagával. Nem a mi miért történt, hanem az „itt és most”-ban mi a feladatom, mit tudok tenni. Merre induljak?
Mondják sokan: a világ már nem mehet tovább ezután úgy, ahogy eddig ment… – ez ismét egy direkt, reflexiós szint. Itt is szeretnék mélyebbre menni, és megnézni, hogy a világ mitől megy úgy, ahogy megy, hogy a holnapunk hogyan következik a mánkból, mit tehetünk, mit teszünk, mire van késztetésünk másként tenni, mint eddig…
Szeretném felhívni a figyelmet egy másik nézőpontra, arra, hogy Isten hogyan tekint az emberre…
Gondolkodjunk együtt azon, hogy az egyre szűkösebb élettérből miként lehet továbblépni egy – még a nehézségek között is – több lehetőséget hordozó megélés felé!”Johann Gyula
„„Akkor menekülni fog előled az akédia szelleme”
A „déli gonosz támadása” a XXI. században és erőforrásaink a megküzdéshez
A koronavírus és a közösségi élet megszorító intézkedései Magyarországon is megjelentek. Az emberek karanténléte miatt a személyes találkozások és közös programok száma radikálisan lecsökkent. Ennek következtében a mindennapi életünkben egyre erőteljesebben előtérbe került az emberi lehangoltság, búskomorság, kedvtelenség érzése. A IV. században élő sivatagi atyák is felismerték ezt a lelkiállapotot; az ő lelki vívódásuk görög neve az akédia, a „déli gonosz támadása”.1 A tanulmány szeretné a sivatagi atyák akédiával való megküzdését össze-vetni a modern kori depresszió fogalmával és kezelési lehetőségeivel, illetve megmutatni, hogy az egyház történelmi tapasztalata milyen gazdag a tünetek és a gyógymódok feltárásában.”Salai Szabolcs
Határátlépés karanténban – (Hit)élet a négy fal között
A koronavírus okozta járvány korlátozásainak idején a szerzők (Siba Balázs – Thoma László, Szabóné László Lilla) teológiai tanárok, református lelkészek – a maguk szakterületén jelentkező, rendkívüli időszak szülte kérdésköröket vetették fel. Az lélektani és spirituális hangvételű levelezésben ennek a közös keresésnek a gyümölcse olvasható.
Mitől vagy te golyóálló?
A reziliencia vagy más néven rugalmas ellenálló képesség egy pszichológiai kompetencia -csomag összefoglaló neve. Mai, dinamikusan változó világunkban a rezilienciakompetenciák teszik képessé az egyént arra, hogy sikeresen alkalmazkodjon egy nehéz élethelyzethez, meg-oldja, és ennek során akár még fejlődjön is.Kiss Viktor
A halogatás paradoxona – Lelki okok, személyiségbeli jellemzők, a segítés lehetőségei
Tényleg a halogatásról írsz? Elolvashatom? Nem reprezentatív kutatásom alapján tízből kilenc ember reagált így, amikor a halogatásról kezdtem beszélni. Mert időnként, ilyen-olyan formában mindenkit érint. Jelen tanulmány – irodalomkutatáson keresztül – általános, átfogó betekintést kíván nyújtani a krónikus halogatás lelki hátterébe. A definíciók felsorolása után a lelki okokat vesszük szemügyre, a hajlamosító tényezőket, végül pedig azt, hogy mentál-higiénés szakemberként hogyan tudjuk segíteni a halogatástól szenvedő klienst.Szécsényi Erzsébet
Amit még soha nem kérdeztek meg tőlünk – Kérdőíves felmérés a szentgyónás gyakorlatáról egy plébániai közösségben
Katolikus papként rendszeresen kiszolgáltatom a betegek szentségét, és gyóntatok. Ezekről mondja a II. vatikáni zsinat, hogy a gyógyulás szentségei. Ugyanakkor azt is tapasztalom, amit már év -tizedek óta hangoztatnak egyházunkban, hogy a gyónás válságban van. Vajon mi lehet ennek az oka? Mi állhat ennek hátterében? Miért idegenednek el az emberek a szentgyónástól? Miért fordulnak inkább pszichológushoz? Sok a „miért?” kérdés. Lehetne beszélni a bűntudat válságáról, a közömbösségről és még sok minden másról, ami nagyban összefügg a szentgyónással, de én első-sorban a szentségben rejlő lehetőségeket szeretném meglátni és megláttatni.Bodó Zoltán
„A szomszédodhoz menj át!”
Fodor Réka orvos-misszionárius a vigasztalók vigaszárólAlig hihető, amiket elmond, más koordináta-rendszerben él; amit ő naponta tapasztal, szá-munkra egzotikus, mesébe illő. De annyira meggyőzően mondja, hogy egy pillanatig sem kételkedünk. Elfogadjuk tőle, hogy majdnem mindent rosszul gondoltunk, hittünk és csinál-tunk eddig, és hogy a kérdéseinkkel csak a levegőt vagyunk képesek megmarkolni. Abban a világban, ahonnét ő híreket hoz, a vigasztalót vigasztalják, a gyenge az erős, a mennybe és a pokolba pedig ugyanazzal az útlevéllel lehet bejutni. Arrafelé boldogok, akik sírnak, és a legkisebbek a legnagyobbak. Fodor Réka elsősorban teszi, és csak kissé vonakodva, unszolásra mondja is. De minden szavától egy kicsit kényelmetlenebbül érezzük magunkat.
Kiss Péter