Hevenesi János SJ

Megőrzöd életem

Bűnbánati zsoltárversek és újszövetségi lelkitükör

Leírás

Hevenesi János atya a magyar jezsuita rendtartomány egyik legidősebb tagja. Magyarországon valószínű nem sokan gyóntattak nála többet. Éveken és évtizedeken át hallgatta a megbékélésre vágyó emberek vallomásait. Talán nincs is a léleknek olyan sötét bugyra, ahová János atyának ne lett volna már alkalma betekinteni. A lélek megnyílásaira válaszként a zsoltárok vigasztaló hangján igyekezett szólni. Idővel egész kis gyűjtemény állt össze azokból a zsoltárversekből, amelyeket János atya a tetteiket, mulasztásaikat, belső háborgásaikat megbánó embereknek útmutatásul vagy vigasztalásul ajánlott. Ezeket gyűjtöttük össze ebben a kis könyvben. A szövegek másik részét idézetek képezik az újszövetségi Szentírásból. A Názáreti Jézus szavait és az apostoli hagyomány útmutatásait olvashatjuk itt a hittel élő ember számára. Így együttvéve egyféle biblikus lelkitükröt vehet kézbe az olvasó, amely hasznos segítség lehet a bűnbánatban és a felemelkedésben.

Bővebben

A szerzőről

Hevenesi János SJ

1919 szeptember 5-én született Érden 1937–40 között a zugligeti Manrézában skolasztikus novícius, majd retorikus volt. 1940–3 között Kassán filozófiát tanult, 1944-ben Kalocsán volt magiszter. 1944–8 között Szegeden teológiát tanult, 1947-ben szentelték pappá. A következő éveket újból a Manrézában töltötte, először a terciát végezte, majd lelkész és lelkigyakorlat-vezető lett. A szétszóratás után 1950-ben a pécsi egyházmegyébe került, először Medinán kihelyezett lelkész, majd az állami eltávolítás után, 1952-től Szekszárdon, 1955-től Iváncsán harangozó és pénzbeszedő. 1957 januárjától 1958 júniusáig, azaz az állami engedély visszavonásáig, Szekszárdon volt káplán. 1958-tól Ráckeresztúrra került mint sekrestyés és pénzbeszedő. 1960-ban a csákvári tüdőszanatóriumban gyógyult, majd 1961-től a pannonhalmi szociális otthonban élt a betegek és öregek lelkigondozójaként. Közben rövid ideig a Szolgálat folyóirat klagenfurti szerkesztőségében dolgozott. 1973-ban tett örök fogadalmat. 1983-tól a leányfalusi Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban tartott rendszeresen lelkigyakorlatokat. 1986-tól Makkosmárián volt lelkész, 1992-től Leányfalun a lelkigyakorlatos ház igazgatója volt. 1997-től a pesti Jézus Szíve-templomban lelkész.


Bővebben