Nemes Ödön SJ

Életünk alapjai Istenben

Ima és élet 1.

Leírás

Az Ima és élet című sorozat kötetei ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a mindennapi életben is lehetséges legyen a teljes Szent Ignác-i Lelkigyakorlatok elvégzése. Mindazok figyelmébe ajánlom e könyveket, akik nagyobb nyitottságra vágynak a Lélek működése iránt, akik lelki szabadságra, életük elrendezésére, életállapotukkal kapcsolatos döntések meghozatalára és Jézus elkötelezettebb követésére törekednek.

Sokévi munka gyümölcse e sorozat. Nagyobb része először japánul jelent meg. Mögötte van ötvennyolc évi jezsuita életem, amely állandóan gazdagította tapasztalataimat a lelkigyakorlatozók kísérésében, Európában, Kanadában, az USA-ban és főleg Japánban. Különféle kultúrákban képeztem ki kísérőket is a mindennapok lelkigyakorlataihoz. Sok ember élete boldogabb és szabadabb lett a Lelkigyakorlatok elvégzése által, mert megtanulták az ima és az élet összehangolását, és lelkigyakorlatos tapasztalataikat beépítették az életükbe.

Kívánom, hogy akik e könyvek alapján Lelkigyakorlatokat végeznek, eljussanak a Krisztustól kapott belső szabadságra és boldogságra. Remélem, hogy e tapasztalat nemcsak saját javukra szolgál, hanem arra is képessé teszi őket, hogy részt vegyenek az igazi értékekre vágyó és gyógyulásra szoruló magyar társadalom belső újjáépítésében.

Nemes Ödön SJ

Bővebben

A szerzőről

Nemes Ödön SJ

1944–6 között a zugligeti Manrézában volt novícius. 1947–9 között Szegeden filozófiát tanult, majd külföldre távozott, a japán misszióba kérte magát. 1950–2 között Jokoszukában japán nyelvet tanult, majd mellette a második évben a kollégiumban angol nyelvet tanított. 1953–7 között Torontóban végezte el a teológiát. 1958–61 között Kóbéban angol nyelvet tanított, a Mária-kongregáció vezetője volt. 1961-ben átkerült a japán jezsuita provincia kötelékébe. 1961–8 között a Jokohama közelében lévő Eikó középiskolában volt angoltanár. 1968–72 között a japán jezsuita skolasztikátus rektoraként tevékenykedett. 1972–7 között a kamakurai lelkigyakorlatos házban, majd 1972–82 között a tokiói skolasztikátusban tartott lelkigyakorlatokat. 1983-ban a tokiói Komaba városrészben fekvő jezsuita rendház elöljárója volt. 1984-től a tokiói szegények között végzett szociális munkát. 1995-ben hazatért Magyarországra, de két évig a gyulafehérvári szemináriumban volt spirituális, majd 1997–2002 között a budapesti Sodrás utcai rendház superiora, utána haláláig lelki vezetéssel és lelkigyakorlatok adásával foglalkozott.


Bővebben