Alszeghy Zoltán SJ

A házasság

Leírás

A keresztény házasság életforma, melyen keresztül milliók derült lélekkel élik meg a feltámadás reményében a megfeszített Krisztussal való egységüket.

Aki ma idegenül áll a katolikus egyházak egyik-másik, a házasságra vonatkozó tanítása előtt, legtöbbször nem a teológiai érvek hiányán akad fenn, hanem az a benyomása, hogy az állításnak, mellyel találkozott, nincs értelme, éspedig azért, mert az egyes tételeket nem tudja az őket létrehozó házasságfelfogás szerves egészébe illeszteni. Azért, bár nincs szándékunk dogmatörténetet írni, az egyes korok jellegzetes problémáit és szempontjait igyekszünk az olvasó elé tárni, és ebben tenni érthetőbbé az egyes állítások kibontakozását.

Bővebben

A szerzőről

Alszeghy Zoltán SJ

1912-ben született Budapesten. 1933-ban lépett a Társaságba, Budapesten végezte rendi képzésének első felét: kétéves próbaidőt és retorikát a Manrézában, hároméves bölcseletet a pesti főiskolán. A teológia elvégzésére 1939 őszén Rómába került, és fél évszázadra ott is maradt. 1943-ban fejezte be a teológiát, és két év alatt megírta doktori dolgozatát: Grundformender Gottesliebe. 1946-ban Trientben végezte a harmadik próbaévet. 1947 és 1988 között teológiát tanított a Pápai Gergely Egyetemen. 1954–61-ben a teológiai fakultás dékánja, 1985–8-ban pedig a Vallási Tudományok Intézetének elnöke volt.

Tudományos munkásságában fő területei az eredeti bűn, a kegyelem, az üdvtörténet alapjai, a kereszt misztériuma és a teológiai módszertan voltak. Idősebb olasz tanártársával, Maurizio Flickkel (1909–79) évtizedekig együtt írták nagy teológiai műveiket. Lelkipásztori vonalon is együttműködtek, és húsz éven keresztül a nyári szünetekben papokat és szeminaristákat vezettek be Szent Ignác harmincnapos lelkigyakorlatain keresztül a keresztény lelkiségbe. Alszeghy szerzetesi magatartására jellemző, hogy barátját annak utolsó betegségében hónapokig gondozta. Ugyanezt megtette egy másik idős rendtársával is, aki megkérte erre. Flick halála után Alszeghy önállóan dolgozott. A hetvenes évektől nagy teológiai tudását a magyarországi kereszténység szolgálatába állította. Két magyar rendtársával szerkesztette a magyar szeminaristák és papok részére a Teológiai Kiskönyvtár és az azt Kiegészítő Füzetek című sorozatokat. Ezekben ő maga írta a következő köteteket: Bevezetés a teológiába; A kezdetek teológiája; Az ember jövője; A gyónás; A házasság. Az egész sorozat már a II. vatikáni zsinat szellemében készült, és nagyban hozzájárult annak elfogadásához a magyar egyházban. 1989 végén hazahívták Magyarországra. Lelkipásztori munkát végzett, és rövid ideig novíciusmester is volt. Életének legnehezebb időszaka volt ez. 1990-ben a Szentszék kérésére visszahívták Rómába, ahol részt vett a pápa első magyarországi látogatásának előkészítésében. A pünkösd előtti napokban gyenge egészségi állapotára hivatkozva körlevélben lemondta a már elfogadott meghívásokat lelkigyakorlatokra és más előadás-sorozatokra. Ezt azonban már nem tudta elküldeni. Pünkösd előestéjén agyvérzést kapott, és másnap meghalt.


Bővebben
Alszeghy Zoltán SJ további könyvei