Leírás
„Az aktív idősödés perspektivikus szemléletmódja következtében mentálhigiénés hatású, mert mintegy megerősíti kompetens jelenlétünket a saját életünkben: a mentálhigiénés szemlélettel kompatibilisen a személyes és szakmai kompetenciák fejlesztését, a cselekvési képesség növelését s ezáltal az önállóság elvesztésének csökkentését is célozza. Az időskor nem a lemondások és a tehetetlenség keserű kora, az autonómia lehető legtovább való megőrzésével, a cselekvési motiváció növelésével termékeny időszak maradhat. Az élethosszig tartó tanulás és a kapcsolati dimenzió hangsúlyos volta – például a rendszerszemlélet, a generációk közötti kapcsolatok erősödése és a közös érdekek felismerése szerinti cselekvés – szintén jelen van mind a mentálhigiénés, mind az Active Ageing szemléletben. […] A generációk közötti kapcsolat erősítésére is láthatunk jó hazai példákat, de számos lehetőség lenne külföldiek adaptációjára is. Ennek egyik legfontosabb pozitív hatása, hogy a különböző generációk sajátosságaik révén úgy tudnak kapcsolódni egymáshoz, hogy pozitív irányba fejlesztik egymást, például az idősotthon és az óvoda integrálásával, vagy demenssé váló idősek és gimnazisták összekapcsolódásával.”
Asztalos Bernadett – Tróbert Anett Mária
„Mentálhigiénés és lelkigondozói képzéseinken számos szakember keres új módszereket, megközelítési módokat az idősekkel való foglalkozáshoz. A képzés elvégzése után pedig már nem elegendő számukra a segítőbeszélgetés alapvető szemléletét nyújtó partnerközpontú rogersi megközelítés ismerete, hanem olyan konkrét eszközökre vágynak, amelyekkel még hatékonyabban lehetnek a rájuk bízottak szakavatott segítői.
Ez a gyakorlatban megfogalmazódó igény szülte bennem azt a tudományközi keresgélést, melynek során a gerontológia legújabb terápiás módszereinek az idősek lelkigondozásába való integrálását vizsgáltam.
Ugyan a lelkigondozás eszköztárának bővüléséhez szükséges biztonságos működést lehetővé tevő intézményi struktúrák még nem állnak rendelkezésre, fontos lehet a jövő lehetséges fejlődési irányainak vázolása e tekintetben. Számos olyan kiváló terápiás eszköz létezik, amely lelkigondozásba való beilleszthetőségének metodológiai vizsgálata az érintett elméleti és gyakorlati szakemberek feladata.”
Tésenyi Timea
„Egy dél-afrikai kutatás megerősítette, hogy az épített környezeti erőforrások szignifikáns összefüggést mutatnak az idősek szubjektív jóllétével. Egy másik kutatás a megfelelő intézményi környezet kompenzáló szerepét igazolta egy sérülékeny csoport körében: a rossz életkörülményekkel rendelkező idősek esetében az intézményi környezet jobb egészségi mutatókkal járt együtt, vagyis a megfelelő környezet kulcsszerepet játszhat a minőségi idősödésben.
Az idősödők előnyben részesítik saját otthonukat, azonban a lehető legtovább saját otthonban maradni jelentős közösségi támogatást és olyan szolgáltatásokat igényel, amelyek napjainkban még javarészt hiányoznak. Paradigmaváltásra van szükség az épületek tervezésében: előtérbe kell helyezni a felhasználók igényeit, szükségleteit – ezzel párhuzamosan a kutatók felhívják a figyelmet az új paradigmának az építészeti képzésbe való integrálására is.
A saját otthon szükségletekhez alakítása egyre nagyobb jelentőségű – a megfelelő, akadálymentesített élettér nem pusztán az idősödő ember, de gondozási szükséglet esetén a gondozási folyamat szereplőinek életminőségét is jelentősen javítja. Az élettér átalakítása a segítő jelenlétét is lehetővé, élhetőbbé teheti, s így biztonságosabb lesz a gondozott helyzete.”
Tróbert Anett Mária – Széman Zsuzsa
