Leírás
Bár a II. vatikáni zsinat után a teológia művelésének és tanításának módszerei jelentős változáson mentek keresztül, és a dogmák már nem kapnak olyan kiemelkedő helyet, mint korábban, a teológusokat ma is foglalkoztatja a kérdés, hogy mi a szerepe a dogmáknak az egyház életében, hogyan képes az egyház végérvényes és megváltoztathatatlan igazságokat a mai korban is hitelesen, intellektuális felelősséggel képviselni és továbbadni.
Örömünkre szolgál, hogy a Jezsuita Rend Magyarországi Rendtartománya most újból megjelenteti Alszeghy Zoltán és Maurizio Flick jezsuiták dogmafejlődésről szóló tanulmányát, amely magyar nyelven mind ez idáig a legterjedelmesebb és legkorszerűbb munka. Számot vet az egyház mint kinyilatkoztatást befogadó, hitét megélő és értelmező közösség történelmi feltételezettségével s így a dogmák történetiségével. A dogmáknak eredete van, története van, fejlődnek, és értelmezésük is szüntelenül tökéletesedik. Az utóbbi időszakban a kinyilatkoztatásra, a hagyományra (a hit áthagyományozására), és az egyházra irányuló teológiai reflexió is jelentősen elmélyült, s ez is elkerülhetetlenül kihat a dogmák megértésére és a dogmafejlődés teológiájára.
Alszeghy Zoltán évtizedeken át volt Rómában a Pápai Gergely-Egyetem professzora, és jó barátjával, Maurizio Flickkel nemcsak kiváló teológiai könyveket írt, hanem számos lelkigyakorlatot is együtt tartottak. Írásukat az új kiadás számára nyelvileg gondoztuk, a lapalji jegyzetek adatait pontosítottuk.
Két újabb tanulmányt is felvettünk a kötetbe. Az egyiket – a dogma mibenlétéről a mai teológiában – a spanyol Luis F. Ladaria írta, aki szintén jezsuita teológiaprofesszor. Ő is évtizedeken át tanított a Gregorianán, tanítványa volt Alszeghynek, és hozzá hasonlóan neki is a teológiai antropológia volt az egyik szakterülete. Hosszú éveken át volt a Nemzetközi Teológiai Bizottság titkára, jelenleg pedig (2008-tól) a Hittani Kongregáció titkára.
A harmadik írás pedig a legújabb hermeneutikai nézőpontokkal számot vetve és az új evangelizáció kontextusában taglalja a dogmák értelmezését. Ez a Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma, és talán érdemes megjegyezni, hogy bár e bizottság tagjait mindig a szentatya nevezi ki, állásfoglalásai nem számítanak a szó szoros értelmében tanítóhivatali megnyilatkozásnak.
A három tanulmányt létrejöttük sorrendjében (1976, 1983, 1989) vettük fel a kötetbe, eredeti megjelenésük adatai pedig az egyes írások végén találhatók.
