Embertárs 2023/4 (digitális)

KAPCSOLÓDÁS, KÖZBENJÁRÁS, ISTEN HALLGATÁSA

Leírás

Megjelent az Embertárs folyóirat legújabb száma, melynek írásai a lelkigondozás, a lelkivezetés és a lelkiség kapcsolatát járják körül.

A 2023/4. számban olvashatnak

  • az Istennel társalgás művészetéről az Ószövetség tanúságtétele szerint;
  • a zsidó imádkozás bibliai és rabbinikus forrásairól;
  • a katolikus hit és vallásgyakorlat útvesztőiről;
  • a keresztény kontempláció fogalmáról, történetéről és mai újjáéledéséről;
  • a lelkigondozás és lelkivezetés gyakorlati kapcsolatáról;
  • a mozgást és a táncot alkalmazó mentálhigiénés szemléletű csoportos lelkigondozásról;
  • a papi magány és válság rendszerszintű problémájáról;
  • valamint kerekasztal-beszélgetést az imáról Fekete Ágnes, Tringer László, Baán Izsák OSB és Erhardt Ágoston részvételével.
Bővebben

Tartalom

Ízelítő a tartalomból:

 

„A kérés a korláttapasztalás összefüggésében úttá, belső zarándoklattá válhat számomra. A kérés lehetősége mindig adott számomra, még akkor is, ha nincs pozitív végkimenetele, ha maga a megvalósulás a lehetetlenség birodalmába tartozik. Miként tekintek erre a helyzetre s lehetőségre? Újabb kudarc forrása lesz számomra, megvertségérzetet kelt bennem? (Ezt az állapotot nevezhetjük »apátiának a négyzeten«). Vagy esetleg út lesz önmagam elfogadásához és a »fegyverletételhez«?

Saját személyes hittapasztalásom egyre központibb eleme az elengedés, a szabaddá válás az elengedés által, ami se nem passzivitás, se nem negatív feladás, sokkal inkább önmagam önmagamként való megélése és teremtményiségem tudatos felvállalása.”

Török Csaba

 

 

„A kontemplatív szemlélet legfőbb gyakorlati hozadéka, hogy lehetővé teszi a dualisztikus szemlélet meghaladását. Dualizmuson itt az a valóságot »hasító« gondolkodásmód értendő (amely pszichológiai szempontból éretlenséget tükröz), miszerint a világ ellentétekre osztható: minden vagy fehér, vagy fekete; vagy jó, vagy gonosz, vagy győztesekből, vagy vesztesekből áll, s melyben az embereknek vagy igazuk van, vagy tévednek – tertium non datur. E szemlélet legfőbb veszélye, hogy a mesterségesen kialakított szekértáborokat egymással szemben határozza meg, s így ellenségességet szít. Filozófiailag (hermeneutikailag) kimutatható, hogy ez a megosztó szemlélet nem hatol elég mélyre a valóság értelmezésében. Hiszen senki sem azonos csupán azzal a véleménnyel, amelyet magáévá tett; a vitapartnerek pedig csak akkor képesek valóban megérteni egymást, ha már nem ellenséget látnak egymásban, hanem képesek észrevenni valamit a másik értékeiből éppúgy, mint a saját hibáikból. Ez a szemlélet a kontemplációból fakadó nézés eredménye…”

Patsch Ferenc SJ

 

 

„Hajdani táncművészeti pályámról léptem át a református lelkészség világába. Szolgálatomat első perctől kezdve kísérik a művészeti elemek hatásai. Táncos múltam és lelkészlétem összekapcsolásának elengedhetetlen alapjául szolgál az a meggyőződés, miszerint nincs még egy olyan vallás a világon, amely szerint Isten emberként, emberi testben jelent meg a teremtett világban, csak a keresztyénség. Ennek tudatában számomra a lelkigondozás a lelki kísérés mellett a testhez, a testi történésekhez való empatikus odafordulást is jelenti, amely a test-lélek kapcsolat együtt látásának művészete. Úgy együtt látni az embert, ahogy Krisztus tette, úgy élni az életet, ahogy Isten Fia is élte, sőt értünk vállalta: testben és lélekben.”

Csatári Bíborka

 

„Nemrég voltam egy doktori értekezés nyilvános vitáján. A témája a virtuális valóságban lejátszható jelenetek terápiás hatása volt, vagyis hogy miként lehetne a skizofrén, tehát nagyon súlyos elmebetegek állapotát javítani azzal, hogy a nyelvi készségeiket fejlesztjük. Ehhez használták a virtuális valóságot, amelyben virtuális emberek különféle kommunikációs helyzeteket állítottak elő. Ennek lényege a páciens pragmatikai készségének a fejlesztése, hogy azt, ami csak egy gomolyag, szerkezet nélküli tartalom a lelkében, szavakba, nyelvtani szerkezetekbe tudja öltöztetni. Ennek terápiás hatását egyértelműen kimutatta a disszertáció. Lehet, hogy az imában is egy érzés, gondolat, vágy, akár a bűntudat kap nyelvi megfogalmazást, és ezáltal magasabb szintre emelkedik, megváltozik az ember hozzá való viszonya. Ugyanúgy, mint amikor leírom, ha valami bánt engem, és akkor már ott van előttem, a papíron, és már nem belül mardos.”

Tringer László

 

* * *

Az Embertárs című negyedéves, szaklektorált ökumenikus lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2003-as indulása óta abban nyújt segítséget olvasóinak, hogy bajok közt, szenvedésben vagy épp a bontakozó élet jeles fordulóin egyre felkészültebben állhassanak a rájuk bízott emberek mellett. A 2015 óta a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelenő, a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet munkatársai által társszerkesztett folyóirat hivatása az úgynevezett segítőszakmák különféle területein dolgozók elméleti és gyakorlati tudásának megosztása, nyilvános fórum biztosítása a különböző lelkigondozói, illetve mentálhigiénés műhelyek párbeszéde számára, valamint emberek, ügyek, ötletek, cselekvési modellek egymáshoz közelítése, ismertebbé tétele. A folyóiratot ugyanakkor mindazoknak ajánljuk, akik életükben akár csak egyszer is megtapasztalták az emberi segítés Isten adta gyógyító erejét.

 

A folyóirat aktuális és régebbi tematikus lapszámai a Jezsuita Kiadó webboltjában, valamint az SE Mentálhigiéné Intézetében (Nagyvárad tér 4.) vásárolhatók meg. Ha az Ön számára is fontos az Embertárs egyedi küldetése, és segítői hivatása vagy életvezetése szempontjából haszonnal tudja forgatni, kérjük, fizessen elő a lapra, ezzel is támogatva a 21. évfolyamában járó folyóirat fennmaradását.


Bővebben

Olvasnivaló