Bódi Mária Magdolna Krisztusnak maradéktalanul elkötelezve, fiatalon, a fiatalokért vállalta a vértanúságot. Élete ránk hagyott kincsei boldoggá avatási ünnepe alkalmával, színdarab és különleges keresztelő során is felfénylenek, hogy már soha ne halványuljanak el. Udvardy György veszprémi érsekkel beszélgettünk a virtuális kommunikáció lehetőségeiről és az élet megkerülhetetlen realitásáról.
– Mitől különleges személyiség Magdi?
– Nagyon alacsony osztályhoz tartozott, hadiüzemben dolgozott, nem lehetett szerzetes, mégsem adta fel, sőt boldog, vidám tudott lenni, és mindig apostolkodott. Azért vett részt ápolónőképzésen is, hogy kimehessen a frontra a sebesült katonákat ápolni, s a haláluk előtt még legyen egy lehetőségük Krisztussal találkozni. Végül a frontra nem engedték el, de ugyanígy viszonyult azokhoz a lányokhoz is, akikkel együtt dolgozott a Nitrokémia gyárban, és akik részben munkaszolgálaton voltak ott. Nyolcvanból huszonhat lányt visszavezetett a tisztességes életbe azzal, hogy életével a krisztusi jelenvalóságot mutatta meg. Ennyire apostoli és az üdvösséget szolgáló lelkülete volt.
Fotó: Magyar Kurír/ Lambert Attila
– Ez volt az ő „szuperképessége”?
– Ahogy olvasom az élettörténetét, nagyon szépen föltárul, hogy noha emberi szempontból, a körülményei miatt semmi sem indokolta, hogy apostol, Krisztusnak elkötelezett és örömteli legyen, másokkal foglalkozzon, mégis ezt tette. Gondolhatunk itt arra, hogy törvénytelen gyerek volt, szegénységben élt, nem tanulhatott (pedig szeretett volna), rengeteget költöztek, menekülniük is kellett, mert az édesapja személyazonossága nem volt egyértelmű. Mindezek ellenére készsége volt Isten felé, Jézus felé, de az ember felé is mindig megtalálta a módot, hogy segítsen.
– Ebben mutat példát nekünk?
– Még meghatározóbb példa a szüzességi fogadalma, ami csak Isten országáért, Krisztusért értelmezhető, semmilyen emberi megfontolás nem teszi indokolhatóvá. A szüzesség az emberi méltósághoz tartozik, Istentől kapott ajándék, és ha ezt valaki Krisztusra irányultan Isten országáért megéli, akkor az javára válik az ifjúságnak, a házasoknak, a szerzeteseknek. Van egy egészen megrendítő mondat, melyet egy lelkigyakorlatot követően 1943-ban vetett papírra: „Szeretném, ha az életemet fiatalon áldozhatnám fel az ifjúság javára.” Tehát magánfogadalmában Krisztusnak szenteli magát a szüzességben, teljes elkötelezettségben, és van egy ebből fakadó másik fölajánlása is a fiatalságért. És az Úr meghallgatta.
– Mindenki számára ilyen kézenfekvő volt az elköteleződése?
– A vértanúságát a vizsgálatok során egyértelműen megerősítették. Jó volt olvasni a bizottságok jegyzőkönyveit, mert kivétel nélkül minden résztvevő megszavazta, pedig voltak olyan kérdések, amelyeket nagyon is meg kellett vizsgálni. Például a háborúk során a szovjet csapatoknál az ellenség megalázásának egyik bevett eszköze volt a nők meggyalázása. Nagyon sokan estek ennek áldozatul, ami miatt fölmerülhet a kérdés, hogy mennyiben más Magdi esete. Neki azonban az egész életútja Krisztusra irányult és Krisztusból forrásozott, mert egyértelműen felajánlotta neki az életét. A boldoggá avatás által életének ez az ajándéka motiválni fog bennünket a lelki életünkben és a pasztorális tevékenységünkben is. Az a kérdés, hogyan tudjuk a tőle kapott kincseket felhasználni, jól alkalmazni az evangélium hirdetésében vagy akár a szegénység vállalásában.
– Kinek a szentjeként tudná elképzelni Magdit?
– Egyértelműen a fiatalok szentjeként, hiszen huszonnégy éves sem volt, amikor életét áldozta. A gesztusai, erényei abszolút a fiatalokra jellemzőek: az öröm, a bátorság, a kreativitás, a természetszeretet. Az ifjúságpasztorációban bemutatható érték a személyes elköteleződése, amely igazán képes formálni az embert. Kiemelném még a készségét a realitás iránt. A mai fiatalok sok esetben belecsúsznak egy nem reális világba, ahol – úgy érzik – eligazodnak, és gyorsan, könnyen szereznek információt. De ha ebből a látszatvilágból kizökkennek, teljesen esélytelenül, eszköztelenül és készületlenül állnak a világ dolgaival szemben. Magdi segíthet, hogy ne az illúziók, az önmagunkról kialakított, így-úgy megalapozott elgondolások domináljanak, hanem az élet realitása.
– A széles körű, képi világában és módszereiben is példa nélkül való kommunikációs kampány is elsődlegesen az ifjúságnak szól?
– Nagyon szerettünk volna jól felkészülni a boldoggá avatásra. Ehhez jó alapot adott Mindszenty József zalaegerszegi apátplébános Veszprémbe történő kinevezésének megünneplése, amit már akkor összekötöttünk Bódi Magdival. Munkacsoportot hoztam létre, amellyel kettejük kapcsolatát és az egyházmegye pasztorális helyzetét szem előtt tartva próbáltuk kiemelni azokat a pontokat, melyek erőt adnak, bátorítanak. Akkor találtuk ki, hogy Magdi erényeit próbáljuk meg a mai fiatalok számára bemutatni. Az látszott, hogy ha nem fektetünk energiát a fiatalok felé – de akár a felnőttek felé is – megfogalmazható üzenetekbe, akkor nem tudjuk megragadni az élete magját. Igyekeztünk az ilyenkor óhatatlanul előforduló sematikus gondolkodást lehántani, és kilépni abból, hogy pusztán egyházi belügy legyen a boldoggá avatás. Szükséges volt, hogy megjelenjünk azokon a médiafelületeken, amelyeket a fiatalok használnak, s fiatalos, letisztult és a tisztaságot megjelenítő arculatot készítsünk. Jó volt látni, hogy a kommunikációs szakemberek is mennyire átlelkesedtek ettől a feladattól.
– Honnan származnak az alapvető üzenetek?
– Nagyon nagy érték, hogy Magdi lelkiatyja, Temesi József atya megírta Magdi élettörténetét, mert ezek a lapok az 1945 nyarán elindult boldoggá avatási eljárás során tett tanúvallomásokból kinyert történeteket örökítenek meg. Ő részese volt az akkori bizottságnak, beszélt szemtanúkkal, első kézből hallott sok mindent. Azért is fontosak ezek az emlékek, mert sokszor kedves, tanulságos, egyszerű történetek, amelyekkel könnyen lehet azonosulni.
– Van kedvence?
– Nem is egy! Főleg azok, amelyek az evangelizálásról szólnak, mert ebben Magdi mindig az élet konkrét feladatait látta, mindig személyre irányult, nagyon kedves, tapintatos volt, ugyanakkor, ha kellett, akkor nagyon radikális is. Például tudott vitatkozni, és nem adta olcsón a meggyőződését, bár senkit sem akart bántani. Azt gondolom, ezek olyan jellemvonások, amelyekre nekünk most nagy szükségünk lenne. Például nem nézte le, nem vetette meg az embereket, nem ítélkezett a kollégái fölött, pedig ránk maradt beszédéből kiderül, hogy pontosan tudta, hogy sok esetben hogyan éltek.
– A boldoggá avatással lezárul egy szakasz. Nyílik egy következő?
– Megyünk tovább, már csak azért is, mert született egy döntés a Vatikán részéről, amely a szentté avatási folyamatot egészében szemléli. A boldoggá avatás jelentős állomás, de valójában a szentté avatásra irányul minden tevékenység. Már elkészült az az imádság, amit a boldoggá avatást követően, a szentté avatásáért imádkozunk majd, és azért, hogy Magdi közbenjárására csoda történjen. Nem hagyjuk abba a munkát.
Incze Mózes festőművész portréja Magdiról, mely a boldoggá avatásra készült
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
– Néhány szót mondana a boldoggá avatáshoz kapcsolódó eseményekről?
– Az egész ünnepség mottója egy mondat, amelyet ’44 szilveszterén írt egy magvetőt ábrázoló kép hátoldalára: „Édes Jézus, ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz.” Döbbenetes módon Magdi három hónappal halála előtt világosan látta a mag törvényét: el kell pusztulnia, hogy termést hozhasson. Az eseménysorozat egy Magdi életéről szóló színdarab bemutatásával kezdődik április 24-én. Terveink szerint ez a darab a következő évben elérhető lesz a fiatalok számára a Veszprémi Petőfi Színházban. Április 25-én a városnak a magyar egyház szempontjából jelentős pontjaira is elvezetjük a fiatalokat, hiszen Veszprémhez kötődik például Szent Imre fogadalomtétele is. Aznap estétől éjfélig ifjúsági, csendes szentségimádás is lesz. Április 26-án a tulajdonképpeni boldoggá avatásra a Sportarénánál kerül sor. Brenner János boldoggá avatásának példája alapján tizennyolcezres létszámot valószínűsítünk, ezért szükséges előzetesen regisztrálni, amit már meg lehet tenni. A Budapestről és Szombathely felől érkezőket különvonattal segítjük, valamint a zarándokoknak a helyszínre való eljutásban is segítünk. Ebben több mint háromszáz önkéntes munkájára számítunk.
– A boldoggá avatást követően hol lehet Magdi emlékével találkozni?
– A székesegyházban – átlépve a szentévi kapun – már másnaptól meg lehet tekinteni Bódi Mária Magdolna tiszteletre kihelyezett ereklyéit, természetesen ki lehet menni Litérre a temetőbe, ahol korábban a teste nyugodott, és fel lehet keresni a vértanúság helyét is. Ott a helybéliek szeretettel várják a zarándokokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy sokszor elhangzik az elégedetlenség az egyházzal kapcsolatban, hogy a nehéz, vészterhes időkben nem álltak helyt úgy, ahogy kellett volna. Például Boldog Scheffler János, Bogdánffy Szilárd, Meszlényi Zoltán, Apor Vilmos püspök vagy Salkaházi Sára élete igazolja, hogy igenis, a vértanúság gondolata ebben az időszakban az egyház tagjai számára nagyon közeli valóságként jelent meg. Az evangélium radikalitása elvezet bennünket a személyes felajánláshoz vagy akár az élet radikalitásához, a vértanúság gondolatához.
– Hol van Magdi jelenlegi nyughelye?
– A boldoggá avatási eljárás részeként szükséges feltárni az érintett személy sírját, amire tavaly októberben nagyon világos szabályok betartásával – mind a magyar, mind a római hatóságok engedélyét bírva – került sor. Egy antropológus szakértő, egy régész és a honvédség munkatársa is megvizsgálta a kiemelt testmaradványokat, és minden kétséget kizáróan igazolták Magdi személyazonosságát. Március 23-án, halálának évfordulóján testi maradványait a székesegyházban helyezzük el megfelelő körülmények között, illetve az ereklyéit oltárra emeljük.
– A boldoggá avatással hogyan bővül Magdi tiszteletének lehetősége?
– Gondolkoztunk azon, hogy egy kápolnát vagy templomot szentelnénk tiszteletére, de döntés még nem született arról, hogy hol lenne erre a legjobb lehetőség. Illetve máris élő tiszteletével kapcsolatban van egy nagyon váratlan és szép példa: egy fiatal házaspár megkeresett, hogy ők egyértelműen Bódi Magdihoz kapcsolódó katekézisek kapcsán ismerkedtek meg, és egy hozzá kötődő évfordulón házasodtak össze. Szeretnék, hogy nemsokára megszülető gyermekük keresztelője a boldoggá avatás másnapján lehessen, és védőszentként Boldog Bódi Mária Magdolnát
választhassák. Úgy tervezzük, hogy ez a keresztelő is az ünnepi hétvége eseménye lesz.
A SZÍV | Jezsuita Magazin – 2025. szeptember
1500 Ft