ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A címlapon
A Máltai Manufaktúra nyomában Tiszaburán és Tiszabőn
A tartalomból
Az igazi ignáci MAGIS
Teljes, amennyi adatott
Interjú Illés Fanni paralimpikon úszóval
Hogyan legyünk elég jó házastársak, elég jó szülők, elég jó papok?
Ha a jezsuita rend római, Jézus nevét viselő főtemplomát szokás a barokk első kiemelkedő alkotásaként emlegetni, akkor méltán hasonlíthatjuk hozzá a Győr főterén álló, jezsuiták által emelt Loyolai Szent Ignác- – ma már bencés – templomot, Magyarország legelső itáliai barokk stílusú szakrális épületét.
Hatalmas, a szegedi Szent József-templomnál majd tízszer nagyobb épület hirdeti Hódmezővásárhelyen, hogy alig több mint két évtizeden át virágzó jezsuita misszió működött az alföldi tanyavilág közepén. Bár a rendszerváltozás után történt kísérlet az újramegtelepedésre, jó tíz éve az utolsó jezsuita szerzetes is eltávozott Vásárhelyről. Az emlékük azonban elevenen él.
Hogyan keveredtek a jezsuiták Balatonalmádiba, pontosabban annak legrégebbi, Vörösberény elnevezésű részére? És miként épülhetett fel a jezsuita tárgyú freskókkal gazdagon díszített, pompás barokk Szent Ignác-templom évekkel a rend 1773-as betiltását követően?
A baranyai (vár)megyeszékhelyen kétszer is megtelepedtek, a XVIII. és a XX. században is messze földön híres iskolát és templomot működtettek a jezsuiták, ám a rend mindkét hazai betiltása derékba törte az ígéretes pécsi misszió sorsát.
Hosszabb-rövidebb megszakításokat leszámítva időszámításunk óta lakott a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre, ma az M0-s körgyűrű ölelésében, már-már hegyi környezetben megbúvó, Török Bálintról elnevezett tizenötezres városka területe.
Bár az első jezsuiták már 1700 körül felbukkantak a Tisza partján, gyökeret ereszteni csak a trianoni döntés után tudtak a városban. A két háború között virágzó szegedi missziót a kommunizmus csírájában, az 1990 utáni újrakezdésnek szinte esélyt sem hagyva fojtotta el.
A Balaton-melléki búcsújáró hely Mária-kegyszobrát a legenda szerint jezsuita országjáró sorozatunk előző állomásáról röpítették át az angyalok a törökök (vagy a reformátorok) elől Andocsra. A leghűségesebb zarándokok évszázadok óta Kalocsáról indulnak útnak hozzá, és közel négyszáz ruhája közül legtöbbször ma is a jellegzetes virágokkal hímzetteket viseli. S bár a ferencesek által épített bazilikába belépve lényegében semmi nem utal erre, az andocsi Mária- kultusz alapjait a jezsuiták fektették le a XVII. században.
Csaknem száz éven át, 1860-tól 1948-ig voltak jelen a jezsuiták a fűszerpaprikájáról, népi hímzéséről és érsekségéről híres városban. Itt működött a rend egyik legjelentősebb modern kori gimnáziuma Magyarországon, mely mindmáig őrzi az egykori virágkor emlékeit.
Sukoró a Velencei-tó környékének egyik gyöngyszeme. A mintegy kétezer lelkes, a régi szólás szerint a „hegyre kutyorodott” község jól látszik a víz mellől s az M7-es autópályáról is. Messzire sárgálló templomát Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték fel.
A Pest megyei településen épült hazánk első, laikus kezdeményezés nyomán a jezsuita rendalapító nevére fölszentelt templom, és itt látható a magyar művészettörténet alighanem legmonumentálisabb Ignác-ábrázolása is. A helyszínen eredtünk a szövevényes mendei Szent Ignác-tisztelet nyomába.
Székesfehérvár történelmi emlékekben bővelkedő város lévén a magyar jezsuita múlt nyomait is hűségesen őrzi. Ignác fiainak pompás barokk temploma ma a cisztercieké, az egykori szerzetesi gyógyszertár patikamúzeumként működik, az elmúlt években nagyszabású rekonstrukción átesett rendházépület pedig a Szent István Király Múzeum központjául szolgál.
Matyóföld tizenhatezer lelkes fővárosa Borsod-Abaúj-Zemplén megye negyedik legnépesebb települése. Messzi földről érkeznek ide turisták, főként a Zsóry-gyógyfürdőt keresik fel, amelynek kéntartalmú vize enyhíti a reumás és ízületi betegségek tüneteit. Mezőkövesd utcái rendezettek, az itt élők büszkék a hagyományaikra. Ezúttal ide látogattunk hazai jezsuita emlékek után kutatva. S kiderült, hogy a hajdani lelkipásztori idők hatása a mai napig érzékelhető.
Országjárásra indul A Szív: úgy gondoltuk, ha eddig nem, hát most majd bejárjuk hazánknak azokat a helyeit, amelyek valamilyen szempontból a jezsuita rendhez köthetők. Röviden bemutatjuk a történetüket, felkutatjuk az ottani emlékeket, beszélgetünk helybéliekkel, s talán még ahhoz is kedvet kerekítünk, hogy a kedves olvasók szintén útra keljenek. A jezsuiták nyomában rovat további cikkei ide kattintva olvashatók.