Végh Dániel

Sajgóapostolkodás szabadon

Ha csak egyet mondhatsz, ki az a magyar jezsuita, akit példaképednek tekintesz, és miért?

Szabó István atya, családunk néhai barátja jön először eszembe. Gyerekfejjel azt sem tudtam, hogy jezsuita volt. Ha támadt valami háborúság, anyám őt hívta, hogy elrendezze. Amikor szeminarista lettem, havi száz forinttal támogatta a tanulmányaimat, mert tudta, hogy szegények vagyunk. Pedig nála is jó helye lett volna a pénznek, mert igen-igen szerény körülmények között élt. Nem volt rendkívüli személyiség, de sokat jelent ma is számomra a hiteles embersége az üldöztetései közt.

Bővebben “Sajgóapostolkodás szabadon” »

Major Szabolcs

„A fiatalok hite ad erőt nekem”

1. Már egy éve, hogy az iskolák kénytelenek voltak átállni a digitális oktatásra. Hogyan vettétek ezt az akadályt?
A személyes kapcsolatban hiszek, abban vagyok jó; a személyes jelenlétemmel tudok ösztönözni. Nagyon sokat kellett tanulnom, hogy a digitális technika eszközeivel hogyan tudom visszalopni a személyességet a hétköznapokba. Ma úgy látom, hogy minden nehézség ellenére működik. Épp nemrég tartottunk harmadszor digitális lelki napot, és gyönyörű volt. Azért nagyon sajnálom a gimnazistákat, mert nagyon sok lehetőségtől esnek el így, de hát ezt az időszakot éljük.

Bővebben “„A fiatalok hite ad erőt nekem”” »

Horváth Árpád SJ

Ez egy átimádkozott hely

  1. Mi a legelső élményetek erről a helyről?

Piffkó László: Amikor először jöttünk ide, 1998 májusában, még nem volt GPS, és csak haladtunk előre az erdő mélye felé, útközben egy lélekkel sem találkoztunk, úgyhogy már majdnem visszafordultunk, amikor a falu előtt az egyik tisztásról fölsejlett egy-két háznak a teteje. Az Életrendezés Házában Vácz Jenő jezsuita fogadott minket, egy töpörödött kis öregember, akinek csillogtak a szemei, és ahogy tessékelt minket befelé, a nyitottsága, a bizalma, az egész jelensége azonnal megragadott minket. Bővebben “Ez egy átimádkozott hely” »

Tornya Erika RSCJ

1-től 10-ig Hiba György jezsuita szerzetessel

Kevesebb mint egy hónapja szenteltek pappá. Mi a jelmondatod, mit érzel küldetésednek?

Papi jelmondatom János evangéliumából van: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen” (10,10). Számomra Jézus az a személy, aki az életet hozza el nekünk. Ebbe bármikor belemerülhetek, élhetek benne, meg tudom mutatni az utat ehhez az élethez. Bővebben “1-től 10-ig Hiba György jezsuita szerzetessel” »

Tornya Erika RSCJ

HŰSÉG, MARKETING, SZENT SÍELÉS – Egytől tízig Balla Erika testvérrel, a Jézus Szíve Társasága hivatásgondozójával

– Egy éve vagy a közösséged hivatásgondozója.

– Közösségünk jövője szempontjából a hivatásgondozás kulcsfontosságú terület. Szükségem volt néhány hónapra, hogy valóban „beleálljak” a feladatba, mert egyszerre volt vonzó és ijesztő. Bővebben “HŰSÉG, MARKETING, SZENT SÍELÉS – Egytől tízig Balla Erika testvérrel, a Jézus Szíve Társasága hivatásgondozójával” »

Nemeshegyi Péter - Fotó: Földházi Árpád
Horváth Ferenc Sj

„De én azokon is átmegyek” – Egytől tízig Nemeshegyi Péterrel

Szerkesztőségünk doyenje, akinek írásaival rendszeresen találkozhatnak olvasóink, de korábban főszerkesztője is volt A Szívnek. Március 15-e alkalmával élt jó lehetőségével a magyar kormány, és a kereszténység értékeinek hiteles felmutatásáért, példamutató missziós tevékenységéért, a magyar–japán kapcsolatok elmélyítéséért, nemzedékeket nevelő és oktató lelkipásztori munkájáért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki a kilencvenhat éves Péter atyát, sokak Pepi bácsiját. Bővebben “„De én azokon is átmegyek” – Egytől tízig Nemeshegyi Péterrel” »

Horváth Árpád SJ

„Gyökerek nélkül nincs fejlődés, csak sodródás” – Egytől tízig Forrai Tamás jezsuitával

„A nemzeti identitás számomra elsősorban az éltető, tápláló gyökeret jelenti. A gyökerekből jön az erő a fejlődéshez.” Októberi számunkban Forrai Tamás jezsuitának, a torontói magyar katolikus közösség vezetőjének tettünk fel tíz kérdést.

Bővebben “„Gyökerek nélkül nincs fejlődés, csak sodródás” – Egytől tízig Forrai Tamás jezsuitával” »