ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A címlapon:
Magyarósi Csaba, hazánk egyik legnépszerűbb videósa
A tartalomból:
Kortárs áramlatok a teológiában
Jézus és a háborgó tenger
Vízicserkészek és a vitorlázó papok
Gyermeknevelés a nyári szünetben
Interjú és kritika A besúgó című sorozatról
Szépírás Dragomán György tollából
1 Egykeként otthonosan érzed magad a rendi közösségben?
Nem szomorkodtam otthon magányosan gyerekkoromban. Voltak unokatestvéreim, és egy csomó gyerekkel együtt játszottam, ahol laktunk. Ma is szeretek emberek között lenni, ezért is örülök, hogy a rend révén – akár mélyebb értelemben is – testvéreim vannak, és tagja vagyok egy világméretű szerzetesközösségnek. Minden vonatkozásban a jezsuita rend az otthonom.
– Hogyan telik egy átlagos napod?
– Általában elég sűrű. Zenekari próbám van, ráadásul én vagyok a kottatáros, én rendezem be a termet. Onnan megyek tanítani a konzervatóriumba, ami a főállásom. Félállásban a Zeneakadémián is tanítok. Mikor este hazaérek, még gyakorlok, de ha van még lelki- meg testi erőm, elmegyek edzeni. Az utóbbi hónapokban rákaptam a testedzésre, konditerembe járok, és már jónéhány kilót sikerült leadnom. A nap hátralevő része készülődéssel telik: kottákat keresek, nyomtatok, összerendezem őket másnapra.
Ha csak egyet mondhatsz, ki az a magyar jezsuita, akit példaképednek tekintesz, és miért?
Szabó István atya, családunk néhai barátja jön először eszembe. Gyerekfejjel azt sem tudtam, hogy jezsuita volt. Ha támadt valami háborúság, anyám őt hívta, hogy elrendezze. Amikor szeminarista lettem, havi száz forinttal támogatta a tanulmányaimat, mert tudta, hogy szegények vagyunk. Pedig nála is jó helye lett volna a pénznek, mert igen-igen szerény körülmények között élt. Nem volt rendkívüli személyiség, de sokat jelent ma is számomra a hiteles embersége az üldöztetései közt.
A magyar jezsuita rendtartomány a 2021. február 13-án elhunyt Jálics Ferenc SJ gyászszertartását és temetését június 12-én, szombaton 15 órakor tartja a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban. Jálics atyára egy pár évvel ezelőtt készített interjúnkkal emlékezünk.
1. Már egy éve, hogy az iskolák kénytelenek voltak átállni a digitális oktatásra. Hogyan vettétek ezt az akadályt?
A személyes kapcsolatban hiszek, abban vagyok jó; a személyes jelenlétemmel tudok ösztönözni. Nagyon sokat kellett tanulnom, hogy a digitális technika eszközeivel hogyan tudom visszalopni a személyességet a hétköznapokba. Ma úgy látom, hogy minden nehézség ellenére működik. Épp nemrég tartottunk harmadszor digitális lelki napot, és gyönyörű volt. Azért nagyon sajnálom a gimnazistákat, mert nagyon sok lehetőségtől esnek el így, de hát ezt az időszakot éljük.
Mikor végezted el az első Szent Ignác-i lelkigyakorlatod?
Amikor 2006-ban jeleztem a jezsuita tartományfőnöknek, hogy érdeklődöm a jezsuita hivatás iránt, elhívott beszélgetni, nagy figyelemmel meghallgatott, majd azt tanácsolta, vegyek részt egy lelkigyakorlaton. Bővebben “Négyszemközt Mihalkov Ferenc jezsuitával”
Piffkó László: Amikor először jöttünk ide, 1998 májusában, még nem volt GPS, és csak haladtunk előre az erdő mélye felé, útközben egy lélekkel sem találkoztunk, úgyhogy már majdnem visszafordultunk, amikor a falu előtt az egyik tisztásról fölsejlett egy-két háznak a teteje. Az Életrendezés Házában Vácz Jenő jezsuita fogadott minket, egy töpörödött kis öregember, akinek csillogtak a szemei, és ahogy tessékelt minket befelé, a nyitottsága, a bizalma, az egész jelensége azonnal megragadott minket. Bővebben “Ez egy átimádkozott hely”
Kevesebb mint egy hónapja szenteltek pappá. Mi a jelmondatod, mit érzel küldetésednek?
Papi jelmondatom János evangéliumából van: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen” (10,10). Számomra Jézus az a személy, aki az életet hozza el nekünk. Ebbe bármikor belemerülhetek, élhetek benne, meg tudom mutatni az utat ehhez az élethez. Bővebben “1-től 10-ig Hiba György jezsuita szerzetessel”
– Egy éve vagy a közösséged hivatásgondozója.
– Közösségünk jövője szempontjából a hivatásgondozás kulcsfontosságú terület. Szükségem volt néhány hónapra, hogy valóban „beleálljak” a feladatba, mert egyszerre volt vonzó és ijesztő. Bővebben “HŰSÉG, MARKETING, SZENT SÍELÉS – Egytől tízig Balla Erika testvérrel, a Jézus Szíve Társasága hivatásgondozójával”
Vízi Elemér három éve vezeti a magyar jezsuiták közösségét. Februári számunkban a hivatásáról, feladatairól és szerzetesi életéről kérdeztük. Bővebben “Egytől tízig – Vízi Elemérrel, a magyar jezsuiták provinciálisával”
Szerkesztőségünk doyenje, akinek írásaival rendszeresen találkozhatnak olvasóink, de korábban főszerkesztője is volt A Szívnek. Március 15-e alkalmával élt jó lehetőségével a magyar kormány, és a kereszténység értékeinek hiteles felmutatásáért, példamutató missziós tevékenységéért, a magyar–japán kapcsolatok elmélyítéséért, nemzedékeket nevelő és oktató lelkipásztori munkájáért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki a kilencvenhat éves Péter atyát, sokak Pepi bácsiját. Bővebben “„De én azokon is átmegyek” – Egytől tízig Nemeshegyi Péterrel”
Árpi atyát nagy nevetéséről hátulról, ellenszélben is bárki felismeri. Azt talán kevesebben tudják főszerkesztőnkről, hogy az Egytől tízig rovat házigazdája is. Ám ezúttal ő került a diktafon másik végére. Bővebben “Engedd, hogy mások boldogsága legyen a te örömöd – Egytől tízig Horváth Árpád jezsuitával”
„A nemzeti identitás számomra elsősorban az éltető, tápláló gyökeret jelenti. A gyökerekből jön az erő a fejlődéshez.” Októberi számunkban Forrai Tamás jezsuitának, a torontói magyar katolikus közösség vezetőjének tettünk fel tíz kérdést.
Bővebben “„Gyökerek nélkül nincs fejlődés, csak sodródás” – Egytől tízig Forrai Tamás jezsuitával”
Legtöbben a 2001-ben alapított Heti Válasz újságírójaként ismerik. Feleségével és gyermekeivel rendszeresen látni őt a pesti Jézus Szíve-templomban. A KÉK (Keresztény Élet Közössége) csoportjának egyik motorja. A Szívben pedig nemcsak szakértelmével, hanem barátságával is mellettünk áll.
Bővebben “„Felülkerekedni önmagamon” – Egytől tízig Szőnyi Szilárddal”
Ha lenne egy összeállításunk a tíz legmenőbb magyar papról, Ati tiszi biztosan benne lenne. Paks plébánosa operát hallgat a kocsiban, harminc párt esket idén, és szívesen táncol a lagziban.
Tavaly novemberben ünnepelte kilencvenedik születésnapját Jálics Ferenc jezsuita szerzetes, a szemlélődő imamód mestere. Ez alkalomból kérdeztük. Bővebben “„Az egész múltam itt van velem””
Egytől tízig rovatunkban ezúttal Kiss Ulrich jezsuitát, a Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban című könyv szerzőjét kérdeztük. Bővebben “„Odahallgatni másokra””