Bakonybélben csendes hétköznap van. A völgyben megül a köd, és csapdába ejti a kályhákban égő fa félreismerhetetlen szagát. A Szent Mauríciusz Monostorban készül az ebéd: karfiolkrémleves, párolt lencse, virsli és cékla. Beszélgetés közben minden hétköznapi téma hasonlóképp gazdagodik, ahogyan a nem igazán különlegesnek hangzó cékla készül: János testvér szójaszószt, római köményt, kevés rumot és sok gyömbért is tesz a mélyvörös szeletek mellé. Bővebben „A református szerzetes”
Rovat: Egytől tízig
Kortárs, spanyol, jezsuita, festő
A Jezsuita Kiadó két könyvének borítóképét is Alejandro Labajos SJ festette. Kettős hivatásáról, inspirációkról, a művészet spiritualitásáról és az alkotásról mint imaformáról beszélgettünk vele.
„Van két tyúkunk”
1. A Szív magazinba való írás mellett milyen állandó tevékenységeid vannak?
Van két gyerekem, és „másodállásban” van munkám is, ami a Kapcsolódó Nevelés Egyesülethez kötődik. Ennek egyik alapítója és néhány éve a vezetője is vagyok, főként közösségszervezés és az oktatóképzés vezetése a feladatom. Ezen kívül sokat dolgozom szülőkkel is, most is van két olyan csoportom, amiben hat héten keresztül elkezdjük elsajátítani a kapcsolódó nevelés eszközeit. Nagyon hiszek abban, hogy ezekben a csoportokban fontos a személyesség, mert a saját sikertörténeteinken és elbukásainkon keresztül tudunk a leginkább találkozni egymással. Bővebben „„Van két tyúkunk””
Sokszor nem értem, de nagyon szeretem
Huszonöt éve szolgál Magyarországon, jelenleg egy aprócska szentendrei közösség tagja. Azt mondja, bár a magyarországi domonkos rend az utóbbi évtizedekben folyamatosan változott, eredeti küldetésük – az evangélium széles körben való hirdetése – a kezdetek óta ugyanaz. Szerzetesi közösségéről, a lengyelek és magyarok közti kapcsolódásokról, valamint irodalomról és gasztronómiáról is beszélgettünk.
Vigasztaló hiány
Sokszor eszembe jut Nemeshegyi Pepi bácsi egyik előadása, amit novícius korunkban tartott nekünk. A szerzetesi hivatással kapcsolatban próbálta ő is megfogalmazni, miről szól ez az életforma. Arra jutott, hogy az Istennel való bensőséges kapcsolat és az odaadó szolgálat jellemző lehet egy szép, keresztény, családos életre is. Amiben a szerzetesi lét igazán sajátos, az éppen a hiány megélése.
Megtalálni a szépséget mindenben
1 Szerinted melyik a legfontosabb tulajdonságod, amit annak köszönhetsz, hogy nagy családban nőttél fel?
– Nem tudnék egy dolgot kiemelni, ami tisztán ennek köszönhető. Három testvérem van, én vagyok a legidősebb. Emiatt nem ijedek meg a felelősségvállalástól és attól, hogy gondoskodnom kell emberekről. A szüleim teljesen ellentétes személyiségek: anyukám nagyon kommunikatív, mindenkivel megtalálja a közös hangot, apukám pedig kifejezetten hallgatag. Emiatt a legtöbb emberhez gyorsan kapcsolódom.
Vásári forgatagból a templom csendjébe
„Minden reggel jöttem misére, és ahogy a jezsuita atyákat hallgattam, hála töltött el, hogy itt lehetek. Sajgó Szabolcs atya kísérése mellett szerzetesi magánfogadalmat tettem. Megfogadtam, hogy önkéntesen, ott szolgálok a belvárosi Jezsuita Szigeten, ahol szükség van rám.”
„Ha Isten is akarja”
Pierre Clermidy SJ tavaly ősszel Marseille-től Budapestig kerékpározott, és azóta is a Jezsuita Kiadó közvetlen szomszédjában lakik. A jezsuita létről, teremtésvédelemről és szabadidőről is beszélgettünk vele, s azt is elárulta, mi jellemzi jól a magyarokat.
Két színpad között
Csurilla Bertalan Szent Ignác alakját formálta meg az Ignác – A lelkek lovagja című musicalben. Többek között arról kérdeztük, milyen volt számára a végzős év a jezsuban, milyen változást hozott életében a fővárosba költözés, és szerinte mi foglalkoztatja leginkább kortársait.
Szelíd fény
Ferenc pápa Főtisztelendő Martos Levente Balázst, a Központi Papnevelő Intézet rektorát trebai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának közleményében. Alábbi interjúnkat 2022 májusában készítettük Balázs atyával, nem sokkal legújabb – kiadónk gondozásában megjelent – könyve megjelenése után.
„Mindenki használja ki, amit az Úristentől kapott”
Tárt karokkal várnak ránk… címmel 2016-ban jelent meg Kiss Péter Nemeshegyi Péter atyával készített életútinterjú-kötete. A könyvből terjedelmi okokból kimaradt Pepi bácsi néhány gondolata, ezekből szerkesztettük az alábbi „posztumusz beszélgetést”.
Bővebben „„Mindenki használja ki, amit az Úristentől kapott””
„Fontos, hogy ők is megajándékozottnak érezzék magukat”
„Az önkéntesség hatékony eszköz lehet arra, hogy kilépjünk a megszokott kereteinkből, szembesüljünk nehezebb élethelyzetekkel, és ez akár terápiás jellegű is lehet. Ráadásul az önkéntes a maga teljességében élheti meg adottságait, használhatja képességeit, és reálisabb önismeret birtokában kompetensnek, értékesnek érezheti magát.”
Bővebben „„Fontos, hogy ők is megajándékozottnak érezzék magukat””
Megmaradni az úton Jézussal
A római Gergely Egyetem tanárával 2019 októberében készítettünk interjút, miután letette ünnepélyes szerzetesi fogadalmait. Ezzel a beszélgetéssel köszöntjük születésnapja alkalmából.
Szeretnék áldott jó ember lenni
A számok alapján készülő beszélgetésről Hofi atyának József Attila verse jut eszébe A számokról:
„Adódjatok össze,
Hogy roppant módon felnövekedvén,
Az Istent is, aki végtelenség,
Valahogyan megközelítsétek.”
Az orgonának lelke van
A socius zoknija
Istenhez közelebb vezetni az embereket, a kitaszítottak mellé állni, az ifjúság nevelése és a közös otthon. Nekem mind a négy irányelv nagyon szimpatikus, egyiket sem érzem tehernek.
„Egyáltalán nem érzem öregnek magam!”
– Hogyan telik egy átlagos napod?
– Általában elég sűrű. Zenekari próbám van, ráadásul én vagyok a kottatáros, én rendezem be a termet. Onnan megyek tanítani a konzervatóriumba, ami a főállásom. Félállásban a Zeneakadémián is tanítok. Mikor este hazaérek, még gyakorlok, de ha van még lelki- meg testi erőm, elmegyek edzeni. Az utóbbi hónapokban rákaptam a testedzésre, konditerembe járok, és már jónéhány kilót sikerült leadnom. A nap hátralevő része készülődéssel telik: kottákat keresek, nyomtatok, összerendezem őket másnapra.
Sajgóapostolkodás szabadon
„Amikor 1981–82-ben kerestem, melyik szerzetesrendbe hívnak odafentről, az fogott meg leginkább Ignácban, hogy újra és újra vibráló nyugtalansággal érzett rá, hogyan érhet el valami nagyobb jót, szépet, nagyszerűt. Isten túlcsorduló és feltétel nélküli szeretetére akart illő választ adni.”
Egytől tízig Jálics Ferenc jezsuitával
A magyar jezsuita rendtartomány a 2021. február 13-án elhunyt Jálics Ferenc SJ gyászszertartását és temetését június 12-én, szombaton 15 órakor tartja a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban. Jálics atyára egy pár évvel ezelőtt készített interjúnkkal emlékezünk.
„A fiatalok hite ad erőt nekem”
1. Már egy éve, hogy az iskolák kénytelenek voltak átállni a digitális oktatásra. Hogyan vettétek ezt az akadályt?
A személyes kapcsolatban hiszek, abban vagyok jó; a személyes jelenlétemmel tudok ösztönözni. Nagyon sokat kellett tanulnom, hogy a digitális technika eszközeivel hogyan tudom visszalopni a személyességet a hétköznapokba. Ma úgy látom, hogy minden nehézség ellenére működik. Épp nemrég tartottunk harmadszor digitális lelki napot, és gyönyörű volt. Azért nagyon sajnálom a gimnazistákat, mert nagyon sok lehetőségtől esnek el így, de hát ezt az időszakot éljük.