ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A címlapon:
Magyarósi Csaba, hazánk egyik legnépszerűbb videósa
A tartalomból:
Kortárs áramlatok a teológiában
Jézus és a háborgó tenger
Vízicserkészek és a vitorlázó papok
Gyermeknevelés a nyári szünetben
Interjú és kritika A besúgó című sorozatról
Szépírás Dragomán György tollából
Horatiustól a vallásos szószig. Varga Kapisztrán atyával, ferences szerzetessel és mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk a papok és férfi szerzetesek lelki megújulását szolgáló Kairosz programról és a Kilátó lelkigondozói szolgálatról.
Bevalljuk vagy sem, valamennyien mélységesen vágyunk a bensőséges, érzelmileg biztonságos kapcsolatokra, s ezek fenntartása és ápolása elsődleges feladatunk. Ugyanakkor mindannyian újra meg újra átéljük a bizonytalanság alaptapasztalatát. Az ezzel kapcsolatos szorongás orvoslását keresve aztán sokan válnak foglyaivá a birtoklás sokféle csapdájának. De kiút is van innen, egy emberibb élet felé. Első lépése épp annak tudatosítása lehet, hogy ezen a területen tanulásra, gyógyulásra van szükségünk.
Amikor a címben jelzett papi jelmondatát választotta, még nem tudta, mennyire meghatározza majd az életútját. A makói plébánossal egyszerűségről, csendről beszélgettünk, és arról, Isten hogyan formálgatja, mélyíti személyiségét.
Hogyan lesz valakiből hospice-specialista? Csikós Dóra mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk személyes útjáról, a gyász feldolgozásáról és a digitális hagyaték fontosságáról. Részlet a Szív magazin novemberi számában megjelent cikkből. Bővebben “Mit akarok elérni, amíg élek?”
A halottak napja olyan témát hoz közel hozzánk, amellyel kapcsolatban nekünk, felnőtteknek is van mit megemésztenünk. A halál, az elmúlás és a veszteség kérdése nemcsak akkor foglalkoztat minket, ha éppen valamelyik szerettünket gyászoljuk, hanem ciklikusan megjelenik a gondolatainkban, rendszerint fájdalmas, szomorú vagy szorongásteli érzéseket keltve. Természetes ösztönünk, hogy ezektől a számunkra is megterhelő kérdésektől szeretnénk megkímélni gyermekeinket, különösen a legkisebbeket, és gondoskodó szeretettel megóvni őket a fájdalmak legigazibbjától: a földi élet végességének érzésétől. Részlet a Szív magazin novemberi számában megjelent cikkből. Bővebben “Ágtól a levél, levélkétől az ág…”
A lelkipásztor számára különleges lehetőségek adódnak szolgálata során, hogy olyan mélyen lásson bele a többségi társadalom közelében, de attól egészen eltérő szociokulturális közegben élő emberek, közösségek mindennapjaiba, életfordulóiba, ahogyan az másoknak nem adatik meg. Ennek következtében aztán közvetítővé, egy teljesebb emberség és elfogadás tanújává, képviselőjévé válhat.
Hétköznapok a szovjet diktatúrában, az okmányokban Vaszillá változtatott keresztnévvel; Romzsa Tódor vértanú püspök emlékezete, pravoszlávvá átalakított görögkatolikus templomok; kivándorlás Magyarországra, majd 52 évesen papszentelés a soknemzetiségű szülőföldön. Nyolcvanéves nagyapám, Puskás László festőművész és görögkatolikus pap fordulatos élete hű keresztmetszete a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsának. Részlet a Szív magazin júniusi számában megjelent cikkből.
Az elkényeztetés egyike azoknak a nevelési témáknak, amelyek körül állandó „szekértáborok” alakulnak ki a szülők és nevelők, de még a gyermektelenek körében is. Még a címben idézett Arany János is megemlékezik róla, Toldi György szájába adva a dilemma egyik oldalát: „Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, / Ójad fúvó széltül drága gyermekedet; / Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, / Majd derék fajankó válik úgy belőle.” Hol kezdődik az elkényeztetés, és meddig tart a (szükséges) gondoskodás? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány pszichológiai szempontot hozzátenni a gondolkodáshoz. Részlet A SZÍV magazin májusi számából.
Más az emberi segítés vágya, és más a szeretet. Gyakran összekeverjük ezt a kettőt. Az elsőnek a fókusza a másik ember. Amikor azonban tényleg szeretek valakit, egyetlen kis történésben vagy élőlényben az Isten teljes világát ölelem át. Részlet A SZÍV magazin májusi számából.
Férjként, apaként és párterapeutaként is jól látom a folyamatos megtérés jelentőségét a hozzám forduló párok életében és a saját házasságomban is. Néhány szempontot szeretnék ajánlani ahhoz, hogyan lehet átélni ezt a változást a párkapcsolatban. Részlet A Szív magazin áprilisi számában megjelent cikkünkből.
Áldomás, búfelejtő, lélekmelegítő, nektár… szórakozásunk kellékéből és szorongásaink oldószeréből szinte észrevétlenül válhat a munkánkat, családunkat, méltóságunkat lassanként feloldó méreg. Az alkohol kultúránk része, élhetünk vele. De halhatunk is vele, miatta… Ha merünk szembesülni azzal, hogy függőségbe kerültünk tőle, választhatjuk a szabadságot. Ebben segíthetnek az alábbi gondolatok, tapasztalatok.
Egy súlyos betegségről hírt kapva a hívő emberek gyakran imádkozni kezdenek a gyógyulásért. Olykor pedig Isten meg is mutatja magát: számos megmagyarázhatatlan, csodás felépülés történik ma is. Máskor viszont hiába könyörögnek eltökélt tömegek, mégsem úgy lesz, amint kérték, és elveszítik szerettüket. Hogyan lehet elfogadni Isten akaratát a legnehezebb helyzetben is? Nekem ezt a nagyszüleim mutatták meg.
Pontosan négy hónapi gyaloglással, május 1-jén indult, és augusztus 31-én érkezett meg Santiago de Compostelába Szádeczky-Kardoss Géza. Nem a sportteljesítmény és nem is a Camino legendája vonzotta, egyszerűen csak meghallotta – és némi hezitálás után – elfogadta a hívást. A jezsuitákhoz sok szállal kötődő zenetanár a gyakorlati részletekről és lelki útjáról is mesélt. Bővebben “Egy igazi zarándok”
A gyerekek egyik leginkább szívet melengető vonása, hogy milyen féktelenül jókedvűek tudnak lenni – de néha legalább ennyire el is tudnak keseredni. A titok: túláradó hangulataik még szabadon áramlanak az érzések csatornáján. A kérdés: mit tehetünk ilyenkor? Vagyis: kell-e tennünk valamit egyáltalán? Bővebben “Könnyek és derű”
Sokat tanulhatunk abból, ahogyan gyermekeink ráfeledkeznek a természet hétköznapi csodáira, vagy épp az örömükből, amit például a pocsolyába ugrálás okoz nekik egy esős napon. De mi történik, ha őket is meglegyinti a veszteség szele, a Földért érzett aggodalom? Hogyan beszélhetünk velük környezeti kérdésekről, a saját felelősségünkről, és miként kezelhetjük mélyről jövő érzéseinket a mostani válságos idők láttán? Bővebben “Fenntartható bizalom”
„Nem megyek oviba!” „Utálom az iskolát!” Nem meglepő, ha innen kell elstartolnunk szeptember elsején, de könnyen lehet az is, hogy a látszólag nagy örömmel készülődő gyerekünk „csak” felöltözni nem hajlandó, visszabeszél, nyűgös, vagy kezdeti lelkesedése már az első napokban látványosan elpárolog. Mire is számítsunk a karantén miatt némelyeknek félévesre nyúlt nyári szünet után? Bővebben “Beszoktatás, sulikezdés: kapcsolódva könnyebb”
Külvárosi fiatalok, egyenlőtlenségek, egyensúlyozó zsonglőrök: egy különleges társulat, ahol a produkció nem cél, csupán eszköz. Pince, ami kaput nyit a világra. A pesterzsébeti szociális cirkusz foglalkozásán jártunk. Bővebben “Virágbot, hordó, diaboló”
Néhány órája még egy belvárosi étteremben ebédeltünk, most sokalljuk az ötezer forintot cipőre, pedig a gyereknek nincs mibe menni az iskolába. Bizonyára hozzánk hasonlóan abszurd helyzetet él át más is a Szociopoly című érzékenyítő játékában, amelynek célja a „szegények lusták, elverik a pénzüket, iszákosak és hangosak, nem költenek a gyerekeikre” típusú előítéletek lebontása. Most előttünk a lehetőség: tessék jobban csinálni. Bővebben “Dolgozz, spórolj, költs a gyerekeidre!”
A világ legtávolabb eső részein kutatja a nehéz emberi sorsokat. Történeteivel azt szeretné elérni, hogy olvasói ráébredjenek, hogy mi, európaiak nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a Föld lakóinak nyolcvan százaléka szegénységben él. Balogh Boglárkával, a National Geographic bloggerével beszélgettünk. Bővebben “A Föld ezer arca tükröt tart elénk”
A múlt század kilencvenes éveinek elején egy fiatal politikai filozófus, Francis Fukuyama azzal a tézissel állt elő, hogy a berlini fal leomlásával „véget ért” a történelem: a nyugati típusú liberális demokrácia győzelmével az emberiség politikatörténete legfejlettebb korszakába érkezett. De hol tartunk most? Tekintsük át a merész tétel hatástörténetét a megfogalmazása óta eltelt több mint negyed évszázad tükrében – különös tekintettel a közelmúlt politikai eseményeire. Bővebben “Van-e jobb a demokráciánál?”