Rovat: Nagy kérdés

Szigetvári Tamás

Quo vadis, Törökország?

A korábban keresztény és főként görög nyelvű Kis-Ázsia a XI. századtól alakult át fokozatosan muszlim vallású és török nyelvű területté. Bár az európai történelmi tudatban a XIV. században megjelenő Oszmán Birodalom militáns, hódításra épülő, a dzsihádon alapuló és az iszlámot terjesztő ellenségként élt és él sokszor ma is, a kép valójában jóval árnyaltabb. A vallási fanatizmust a hódítások során egyre inkább felváltotta a vallási tolerancia, amely nélkülözhetetlen volt a növekvő számú nem muszlim alattvalóval rendelkező birodalom fennmaradásához. Tovább olvasom „Quo vadis, Törökország?” →

Hódsági Kristóf SJ

Éltető együttműködés

Aki sétált már erdőben, hallgatta madarak dalát vagy az eső dobolását, melegedett át napsütéstől, frissült fel forrásvíztől, érezte virágok illatát vagy vett tiszta, nagy levegőt, az könnyedén össze tudja kapcsolni a boldogságot a teremtés gazdagságából való töltekezéssel. De létezik-e ugyanilyen kapcsolat a boldogság és a teremtés védelme között?

Tovább olvasom „Éltető együttműködés” →

Szigeti László

Hol az én biztonságom?

A Piarista Rend Magyar Tartománya hat éve hozta létre a Biztonságos Iskola Tartományi Taná­csát (BITT), amely a tartományfőnök tanácsadó testületeként az oktatási-nevelési intézmé­nyeikben történt bántalmazási és konfliktusos esetek feltárásával, feldolgozásával, a keze­lésükkel kapcsolatos javaslatok kimunkálásával foglalkozik, de ennél sokkal többel is, hiszen a gyógyulást s az ilyen helyzetek nyomán szükséges tanulást is szolgálja. Tapasztalataikról, a szemléletformálásról beszélgettünk Zsódi Viktor piarista tartományfőnökkel, Guba András­sal, a BITT rendi képviselőjével és Strommer Pállal, a testület elnökével. Tovább olvasom „Hol az én biztonságom?” →

Vass Norbert

A legmagányosabb nemzedék

A mindennapjainkat átható médiatársadalomban az illúzió fontosabbá vált, mint a realitás. A „okosvilág” megváltoztatta valóságérzékelésünket, de vajon tudjuk-e a javunkra fordítani a digitális világ lehetőségeit? Guld Ádám médiakutatóval, a Pécsi Tudományegyetem docensével képernyőbámuló szuperhősökről és digitális identitásbankról beszélgettünk. Szóba került továbbá az addikció és az „agyrohasztás” jelensége is. Tovább olvasom „A legmagányosabb nemzedék” →

Palágyi Ákos

„A Jóistennek terve van velem”

Az olimpia után a jótékony célra fordított pénzjutalma miatt emlegették a hírekben. Mi nem csak a nemes gesztusa hátte­réről kérdeztük a fiatal sportolót: beszélt a család iránti szere­tetéről, arról, hogy mi mindent köszönhet az édesapjának, mit gondol a hitéről és a birkózószőnyegen felvett személyiségről, mi ér többet még a bajnoki címeknél is, és hogy megeheti-e büntetlenül a karácsonyi töltött káposztát. Tovább olvasom „„A Jóistennek terve van velem”” →

Tornya Erika RSCJ

A kakofóniától a harmónia felé

Egyre több kultúrával kerülünk kapcsolatba a globális média, a világháló segítségével, de szemé­lyes kapcsolatokra is egyre nagyobb tér nyílik. Az egyház nagy történelmi utat tesz meg a külön­böző kultúrákkal való találkozások kapcsán, az uniformizálástól az inkulturáción át az interkul­turalitás felé. Hogyan élhetik meg a szerzetesrendek tagjai a kultúrák kapcsolódását? Tovább olvasom „A kakofóniától a harmónia felé” →

Végh Dániel

A kanadai tolerancia egyensúlya

Magyarországra való visszaköltözése előtt beszélgettünk Forrai Tamás jezsuitával. Hét évet töltött Kanadában, épp azt a néhány évet, amikor az észak-amerikai ország bevándorlási politikájának eredményeképp Torontóban többségbe kerültek a döntően ázsiai bevándorlók az európai gyökerekkel rendelkezőkkel szemben. Migráció, asszimiláció és integráció kérdéseit latolgatva kérdeztük Tamás atyát az „első nemzetként” emlegetett őslakosokról és természe­tesen a kanadai magyarok helyzetéről is. Tovább olvasom „A kanadai tolerancia egyensúlya” →

Nagy Bálint SJ

Gyertek, kövessük őt!

A „hivatások kultúrája”, avagy a „hivatásbarát kultúra”, ahogy egyházi körökben magyarul elterjedt, II. János Pál pápa egyik kedvelt kifejezése volt (eredetiben: „la cultura vocazionale”). Közös légkört és látásmódot jelent, mégpedig azt, hogy saját életünket és mások életét is az élő Isten közelségében, a hozzá visszatérő kapcsolódásban és az ő hívására adott válaszban értelmezzük. Jézus lelkülete ez, aki maga így él, és aki meghívott bennünket, hogy vele együtt, az ő társaként járjuk az élet útját. Tovább olvasom „Gyertek, kövessük őt!” →

Végh Dániel

„A jó iskola kapuja bejárat minden irányba”

Az ignáci pedagógia kortárs eszközeiről, jezsuita iskolák történetéről, hazai és nemzetközi oktatási tapasztalatairól és a következő évtizedek prioritásairól beszélgettünk Holczinger Ferenccel, a Jézus Társasága miskolci iskolaközpontjának vezetőjével, aki nemrég a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozatának kitüntetését vehette át. Tovább olvasom „„A jó iskola kapuja bejárat minden irányba”” →

Végh Dániel

Zsákutcában az autóipar?

Annak is feltűnhetett, akit egyáltalán nem érdekelnek az autók, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az újabb és újabb épülő akkumulátorgyárakról szóló hírek mellett egyre több az ismeretlen kínai autót kínáló hirdetés, s miközben a hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a látszólag egymásnak ellentmondó jelenségek hátterében? Tovább olvasom „Zsákutcában az autóipar?” →

Görföl Tibor

Szomorú örökkévalóság

Sokan és sokszor elmondták már, milyen rettenetes logika érvényesült abban, hogy az embe­riség történetének legélesebb és legpusztítóbb fényjelensége éppen Jézus színeváltozásának ünnepén, a csodálatos Tábor hegyi fény emléknapján villant fel: 1945. augusztus 6-án dobták le az atombombát Hirosimára. Kevésbé gyakran hangzik el, hogy a japán városban jezsuiták is tartózkodtak ekkor, és közülük legalább ketten az egész világon ismertek lettek később. Tovább olvasom „Szomorú örökkévalóság” →

Patsch Ferenc SJ

Egy európai és evangéliumi ember

Nagyon örülök, hogy A Szív magazin úgy ítélte meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéről szóló szám nem jelenhet meg egy Kuklay Antalról szóló cikk nélkül. Ha rajtam múlna, egy Magyarországról vagy akár Európáról szóló szám sem jelenhetne meg nélküle. Mert Tóni atya európai ember, a szó legigazabb, legszebb értelmében. Hosszú élete során – idén júniusban lesz kilencvenkét éves – bármelyik európai egyetemen taníthatott volna. Már csak a nyelvismeretei alapján is. Ehhez képest több mint egy emberöltőn keresztül (miután az 1956-os eseményekben való részvételéért kapott hosszú börtönbüntetése után szabadult) egy ezerháromszáz lelkes zempléni falunak volt a plébánosa. Talán ennek is köszönhető életének hihetetlen evangéliumi kisugárzása. Tovább olvasom „Egy európai és evangéliumi ember” →

Tornya Erika RSCJ

Floridából a cigánysorra

Arló nem az a hely, ahová kész tervekkel érdemes érkezni. Jelen kell lenni, figyelni, hogyan alakulnak a dolgok a saját természetük szerint. A jezsuiták arlói jelenlétéből ezúttal nem a „projektet”, hanem a helyi Jelenlét programot vezető fiatal házaspárt, Velkey Robit és Kozár Beát szerettük volna bemutatni. Az eredeti tervek azonban gyorsan füstbe mentek, és kevesebb, mint fél nap alatt találkozások egész sorát élhettük át. Tovább olvasom „Floridából a cigánysorra” →

Végh Dániel

„Az építészet lényege a problémamegoldás”

Új törvényi keretek, vitatott sorsú műemlékek, magasházak és a helyi közösségek által meg­akadályozni próbált óriásberuházások – igencsak intenzív időket él a hazai építészeti világ. Lehetséges néhány, a köz érdeklődését is felkeltő példán keresztül megérteni a túlfűtött sajtó­híreken alig-alig átszűrődő, árnyalt szakmai szempontokat? Tovább olvasom „„Az építészet lényege a problémamegoldás”” →

Végh Dániel

A mesztic Mindszenty

Január közepén váratlanul szabadon engedte a koncepciós perben évtizedekre elítélt Rolando Álvarez püspököt a nicaraguai kormányzat. A Vatikánba menekített főpap azóta is hallgat, ám a spanyol nyelvű sajtóban megjelent néhány kommentár, amelyek alapján a helyzet és a háttérben zajló szentszéki diplomácia voltaképp egész ismerősnek tűnhet. Tovább olvasom „A mesztic Mindszenty” →