Érzékenyen a valóságra, a leszakadt társadalmi rétegek iránti felelősség tudatával, a minél teljesebb emberi élet megvalósulását szolgálva a jezsuiták a frissen benépesült Kispesten is megjelentek. Hívták őket, és egészen addig virágzó közösséget, lelki és kulturális életet szerveztek, amíg az ateista államhatalom el nem lehetetlenítette munkájukat. Alig több mint másfél évtized adatott nekik itt. Continue reading „Kispesti Jézus Szíve Harsonája”
Rovat: Otthon
Jezsuiták Budán
Bár napjainkban alig valami emlékeztet rá, a Jézus Társasága tagjai csaknem egy évszázadon keresztül voltak jelen a budavári Mátyás-templomban, illetve a szorosan mellette felépült kollégiumban és szemináriumban, lelkipásztori, oktató-nevelő és társadalomszervező munkájukkal tízezrek életét meghatározva. Continue reading „Jezsuiták Budán”
A Bécsi utcától a Szent György utcáig
Sopron nevét hallva a hűség szó juthat eszünkbe akkor is, ha a Jézus Társasága százharminchat évet átölelő soproni tevékenységét áttekintjük. A rend tagjai rendíthetetlen hittel és megingathatatlan hűséggel dolgoztak a városban, elsősorban a gimnáziumban, amely az ország első, új alapítású jezsuita iskolája volt. Continue reading „A Bécsi utcától a Szent György utcáig”
Jezsuiták Somogyország fővárosában
A XX. század második felének pusztítása miatt csak néhány év adatott a Jézus Társaságának Kaposváron, de azalatt is sikerült a teljesebb emberi életet szolgálniuk az idén százhúsz éve született szociális apostol, Kerkai Jenő vezetésével. Continue reading „Jezsuiták Somogyország fővárosában”
Irány a Via Transilvanica!
2020 novemberében kezdődött. Abban az évben lettem harmincéves, és a legjobb barátnőmmel, Annával akkor ünnepeltük barátságunk tizenötödik évfordulóját – szerettünk volna ennek örömére valahova elutazni, de az országból a lezárások miatt nem mehettünk ki, így kénytelenek voltunk belföldi alternatívában gondolkodni. Két külön irányból jutottunk végül ugyanahhoz az ötlethez: pár napot gyalogoljunk a Via Transilvanicán! Continue reading „Irány a Via Transilvanica!”
A Missio Rákócziana
Egy város, ahol szinte semmi nem emlékeztet a jezsuita múltra, avagy hogyan került a Jézus Társasága épp a református kollégiumáról híres Sárospatakra, és mire jutottak a páterek a protestantizmus fellegvárában? Continue reading „A Missio Rákócziana”
Rejtett kincseink otthona
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye olyan helyeket, történeteket rejt, amelyek igen hamar az ember szívéhez tudnak nőni. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya tagjai és munkatársai közül többen is innen származnak, közülük Alakszainé dr. Oláh Annamária ügyvezetővel, Nevelős Gábor jezsuita atyával és Érsok Gáborral, a Jézus Szíve-templom koordinátorával beszélgettünk a borsodi élet örömeiről, csodáiról és nehézségeiről. Continue reading „Rejtett kincseink otthona”
Száznegyven év szolgálat gyümölcsei
A gimnázium, a Szent Bertalan-templom Boldogságos Szűz Mária-oltára, a zeneiskola épülete, a Szent Urbán-templom, a Nepomuki Szent János-kápolna, a Kálvária-templom. Mind-mind Gyöngyös nevezetességei, azonban ma már csak kevesen tudják, hogy mindezeket a Jézus Társasága hagyta a városra. Continue reading „Száznegyven év szolgálat gyümölcsei”
A beteg lélek gyógyító intézete
Bár csak 1928-tól 1950-ig működhetett, és kizárólag férfiakat fogadott, több száz jezsuita novícius és csaknem ötvenezer lelkigyakorlatozó – köztük munkások, értelmiségiek, papok és politikusok – szerzett az egész ország erkölcsi épülésére kiható lelki élményeket az első magyarországi lelkigyakorlatos házban, a zugligeti Manrézában. Continue reading „A beteg lélek gyógyító intézete”
„Szükségem volt a betegségre”
Sokan az általa fejlesztett társasjátékairól vagy emlékezetes jegyesoktatásairól ismerik. Huszonhat éve plébánosa a zugligeti Szent Család-egyházközségnek, mégis új arcát ismerhették meg a hívek az elmúlt években, amikor betegségei – egy szívinfarktust követően több rákos megbetegedés – hatására a szenvedés megélését is lelkipásztori munkájának szolgálatába állította. Continue reading „„Szükségem volt a betegségre””
Oxford az Alpokalján
Látványos körmenetekkel és rézfúvós zenei aláfestéssel segítették a rekatolizáció ügyét, s a templomuk és a gimnázium mellett patikát, de úttörő módon még árvaházat is nyitottak a jezsuiták Kőszegen az 1700-as években. Igyekezhettek is a lakosság kedvében járni, hiszen csak évtizedes ellenállás és némi karhatalmi fenyegetés után engedte betelepülni a derék pátereket a városba a büszke és akkoriban színtisztán protestáns polgárság. Continue reading „Oxford az Alpokalján”
A megörökítés gesztusa
Mitől érdekesek egy jezsuita szerzetes édesanyjának az 1980-as években írt visszaemlékezései? Id. Hofher Józsefné Krenn Borbála Amire még emlékszem címmel megjelent memoárját olvasva feltárulnak előttünk a XX. századi Budakeszi, sőt, részben Budapest és az egész az ország társadalmi viszonyai, megismerhetjük a korabeli oktatási helyzetet, a főváros-széli kiskereskedelem miliőjét, s a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelent szövegértékes forrásszöveg azok számára is, akiket a második világháború vagy az ’56-os forradalom tapasztalatai, a magyarországi németek 1946-os kitelepítése és az így szétszakított családok sorsa vagy az államszocializmus évtizedeinek életstratégiái érdekelnek. Continue reading „A megörökítés gesztusa”
Hogyan hív böjtölni az egyház?
A családi rituálék, évről évre visszatérő közös élmények biztos alapot adnak a felnövekvő gyereknek, és ez igaz a mindennapok apró szokásaira és a jeles napok készületet és befektetést igénylő megünneplésére is. Merjünk kialakítani saját hagyományainkat, és beemelni akár új elemeket is, hogy az ünnepünk azt fejezze ki, amit át szeretnénk élni, és tovább szeretnénk adni. Continue reading „Hogyan hív böjtölni az egyház?”
Kerkai Jenő levelezőlapjai
A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Kerkai Jenő keresztútjáról szóló 2023. novemberi konferenciáján részt vett a „Kisatya” két idős rokona: Deák Ágnes és Judit. Elhoztak több fényképet, cikket és – ami a legértékesebb – Kerkai családjuknak írt levelezőlapjait, illetve számos történetet is megosztottak velem, amelyek gazdagítják a nagy magyar jezsuitáról alkotott képet, feltárva a szélesebb család történetét is. Continue reading „Kerkai Jenő levelezőlapjai”
Méltóságot és fenséget áraszt
Eger a magyar történelemben kiemelkedő jelentőségű hely, a törökök elleni, erőn felüli küzdelem, a hazaszeretet, a hűség és becsület jelképe. Észak-Magyarország második legnépesebb településének fejlődésében jelentős szerepet játszottak a jezsuiták is. Continue reading „Méltóságot és fenséget áraszt”
Fény és árnyék
Last Christmas – üvölti a plázák hangszórója, villódzó fények mindenütt, zsúfoltság, vendégségek, ovis-iskolai próbák, ünnepség, loholós bevásárlás, kötelező körök. Hol lakik a valódi ünnepi meghittség? Continue reading „Fény és árnyék”
Közbringa-keringő
Már egy évtizede találkozhatunk a főváros utcáin a jellegzetes zöld kerékpárokkal. A MOL Bubikat szerkesztőségünk több tagja is előszeretettel használja, így most a nyomába eredtünk annak, hogyan fest a budapesti közösségi kerékpározás múltja, jelene és jövője.
„A főváros leglátogatottabb temploma”
A Jézus Szíve Jezsuita Templom történetét jó néhányan megírták már. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ezúttal az „őstörténet”, azaz az első ötven év kevésbé ismert összefüggéseire szeretnénk rávilágítani. S hogy mi az archívumokból előásott – némileg meglepő – tanulság? Nos, az, hogy ötven év csipkerózsika-álom, valamint a rendszerváltozás óta eltelt harminc év után a templom mintha újraélné első fénykorát.
A vicemisszió
Történelmi szükségszerűség vagy puszta véletlen, hogy a XVI. században, majd Trianon után is a lengyel rendtartomány alá tartoztak az erdélyi jezsuiták? A kolozsvári jelenlét történetéből kiderül.
Szilárd hittel
2023. október 22-én, 93 éves korában elhunyt Dávid Szaniszla. Utolsó interjúját A Szív magazinnak adta pár hónappal korábban. Ezzel a beszélgetéssel emlékezünk Pólira, a szegedi jezsuita templom közösségének meghatározó tagjára.