Végh Dániel

Somogyország Loretója

A Balaton-melléki búcsújáró hely Mária-kegyszobrát a legenda szerint jezsuita országjáró sorozatunk előző állomásáról röpítették át az angyalok a törökök (vagy a reformátorok) elől Andocsra. A leghűségesebb zarándokok évszázadok óta Kalocsáról indulnak útnak hozzá, és közel négyszáz ruhája közül legtöbbször ma is a jellegzetes virágokkal hímzetteket viseli. S bár a ferencesek által épített bazilikába belépve lényegében semmi nem utal erre, az andocsi Mária- kultusz alapjait a jezsuiták fektették le a XVII. században.

Bővebben “Somogyország Loretója” »

Barta István

Vitorlázz a mélyre!

Történeti földrajz, rendőrmotoros, holdvilág és rugalmas szív. Zsódi Viktor piarista szerzetessel, a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatójával, a Piarista Vitorlázó Egyesület ügyvezetőjével jártuk körbe a vitorlázás pedagógiai, lelki és szerzetesi oldalát.

Bővebben “Vitorlázz a mélyre!” »

Gajdó Ágnes

Szent Ignácok Mendén

A Pest megyei településen épült hazánk első, laikus kezdeményezés nyomán a jezsuita rendalapító nevére fölszentelt templom, és itt látható a magyar művészettörténet alighanem legmonumentálisabb Ignác-ábrázolása is. A helyszínen eredtünk a szövevényes mendei Szent Ignác-tisztelet nyomába.

Bővebben “Szent Ignácok Mendén” »

Végh Dániel

„Minket minden felekezet megkeresett már”

Távol minden temetőtől, Lágymányos, Kelenföld és Szentimreváros határán található a műhelye. Konyhapulttól a kriptáig, ablakpárkánytól a közterületi bútorig mindenhez értenek itt, és mindent elkészítenek, ami kőből készül. A kerek nyolcvan éve működő családi vállalkozás legutóbbi munkáinak egyike a Mazsihisz Ferenc pápának átadott ajándéka volt. Bővebben “„Minket minden felekezet megkeresett már”” »

Báder Petra

A legszínesebb ünnep

„Mondd meg, hogyan haltál meg, és megmondom, ki vagy” – írja Octavio Paz El laberinto de la soledad (A magány labirintusa) című esszékötetében. A Nobel-díjas szerző szerint a mexikói halottak napja, amely felkerült az UNESCO által jegyzett szellemi kulturális örökségek listájára, sokkal több egyszerű ünnepnél: a prekolumbiánus szokások és a keresztény hagyományok keveredése okozta kettősség az ottani identitás szerves részét alkotja. A mexikói kultúrkör képviselői ugyanis megpróbálják kijátszani a halált: miközben az elkerülhetetlentől rettegnek, gúnyt űznek belőle. Részlet a Szív magazin novemberi számában megjelent cikkből.

Bővebben “A legszínesebb ünnep” »

Szőnyi Szilárd

„És ezért még fizetnek is…”

A fenti idézetet a Bécsi Filharmonikusok néhai tagja, a muzsikálást szenvedélyből űző Otto Strasser könyvének címéből kölcsönöztük. A hegedűművész szavai azoknak a budapesti kerékpáros futároknak a szájából is elhangzottak, akikhez júniusban egy teljes munkanapra csatlakoztunk. De meddig örömbiciklizés, és honnantól kőkemény robot nyolc-tíz órán át akár nyolcvan-száz kilométereket pedálozni? Kipróbáltuk. Nyeregbe, indulás!

Bővebben “„És ezért még fizetnek is…”” »

Major Szabolcs

„Óriási károkat okozunk az élővilágnak”

Finoman szólva sem tömegjelenség, hogy vannak emberek, akik feladják anyagi stabilitást jelentő állásukat, lemondanak arról, hogy tető legyen a fejük fölött, és életüket bolygónk megóvásának szentelik. A Tisza-tónál tevékenykedő Párdy Bence közéjük tartozik. Ellátogattunk hozzá, hogy megtudjuk, miért vágott bele természetes vizeink megtisztításába, hogyan teremti meg az ehhez szükséges feltételeket, és mi ad neki erőt, hogy folytassa e látszólag soha véget nem érő munkát.

Bővebben “„Óriási károkat okozunk az élővilágnak”” »

Major Szabolcs

A lélek egészségére

Ora et labora et lege, azaz imádkozzál, dolgozzál és olvass! – így szól a hármas szerzetesi eszmény, amely Szent Benedek hazai követőinek tevékenységét több mint egy évezrede meghatározza. Ezúttal sokféle munkájuk, kezdeményezésük és hagyományuk egy különleges részének eredtünk a nyomába. Amint leparkoltunk a pannonhalmi Viator étterem mellett, és beléptünk az itt kialakított Omnibus nevű üzletbe, rögtön szemünk elé tárult az a rengeteg termék, mely a bencések nevéhez fűződik.

Bővebben “A lélek egészségére” »

KARÁCSONYI ADOMÁNYGYŰJTÉS A FELLEGVÁR NAPKÖZI JAVÁRA

Egy éve működik a józsefvárosi Baross utcában a Fellegvár Napközi, ahol nyolc halmozottan sérült kisgyermek lelt második otthonra és elhivatott segítőkre. A magánintézményt a legsúlyosabb állapotú kisfiú, Táltos édesapja álmodta meg, és kizárólag adományokból, támogatásokból tartja fenn. Történetük A SZÍV jezsuita magazin év végi ünnepi számában olvasható. Segítsen ön is, hogy a járvánnyal súlyosbított telet átvészelhessék, és hogy jövőre se legyen gondjuk a mindennapokra! Bővebben “KARÁCSONYI ADOMÁNYGYŰJTÉS A FELLEGVÁR NAPKÖZI JAVÁRA” »

Kiss Péter

„Éva mindig nagyon szerette, hogy pap vagyok”

Hosszan várjuk a laboratóriumi elfoglaltsága miatt későbbre ígérkezett, mikrobiológus orvos Évát, de nem tétlenül: Antal körbevezet az újfehértói görögkatolikus birodalmon – a parókiakerten, a gyönyörűen felújított templomon át a bölcsőde és az óvoda mellett elhaladva az iskoláig. Amerre csak szolgált, épített, felújított, de őszinte szerénységgel hárítja dicséreteinket. „Van némi érzékem hozzá, és mindig megkaptam a kellő támogatást” – mondja, és mi már sejtjük, hogy apaként, parókusként is „másra fogja hárítani a felelősséget” mindenért, amire büszke lehet. Amire büszkék és amiért hálásak lehetnek a feleségével.

Bővebben “„Éva mindig nagyon szerette, hogy pap vagyok”” »

Dyekiss Virág

Bürüli néne bölcsességei

Itt a hónap, amikor a magamfajta lápi anyóka is lassan beszorul a faluvégre. Évekig beköltöztem a sötét napokban egy kis vityillóba, hogy a téli napokon kedves boszorkány barátnőimmel együtt járhassuk a falu házait, utcáit. Ez a mi időnk. Egyre rövidülnek a nappalok, és végre beköszönt a hosszú, sötét éjszakák ideje. Szerettem részt venni a téli mindennapokban, amikor a világ csupa varázslat, jóslás és szerelem. Most már csak ritkán megyek be az emberek közé, megtalálnak ők engem, ha szükségük van rám. Egyedül az őszi mesékről nem tudok lemondani. Ismeritek ezt az érzést? Igazi varázslat. Bővebben “Bürüli néne bölcsességei” »

László Dóra

„Izzadtságmentes flaszterparaszt vagyok”

Zala megyében, az Isten háta mögött kettővel, ahol a benzinkutat olajforrásnak hívják, és százával ülnek fecskék a villanydrótokon, él a Török-Papp család két saját és két nevelt gyermekkel. Birkák, méhek, tyúkok és színpompás virágok idilli díszletei között Török Péterrel és Papp Vikivel súlyos kérdésekről beszélgettünk: sorsváltásról, újrakezdésről, felelősségről. Felelősségről a családért, az emberért – és a teremtett világért. Bővebben “„Izzadtságmentes flaszterparaszt vagyok”” »

Meszleny Zita, Tábori Kálmán

Harmónia hulladékokból

Ha a tárgyak szólni tudnának, mi mindenről mesélnének! – ábrándozunk sokszor. Sőnfeld Mátyás zeneterapeuta foglalkozásán a környezetszennyezés szimbólumává vált szívószálak, kidobásra szánt joghurtospoharak, vécépapírgurigák nemcsak megszólalnak, hanem egyenesen hangszerré alakulnak át. Bővebben “Harmónia hulladékokból” »