ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Isten veled, Pepi bácsi!
Nemeshegyi Péterre emlékezünk
Baán Izsák OSB
Az engedelmesség szabadsága
Martos Levente Balázs
Az igazság szabaddá tesz benneteket…
Lengyelként Kazahsztán apostolának lenni nem egyszerű misszió. A legkeményebb vörös diktatúra éveiben meg főleg nem. Bővebben “Szentem, júniusra – Władysław Bukoviński”
A hallgatás beszéd. A szent beszéde. A csöndben megszólít Isten, majd levegőkiengedésre Jézus, belégzésre Krisztus, nem kell több. Maximum egy önkéntes karantén, ahova akár be is falazhatnak. Bővebben “Szentem, májusra – Hallgatag Szent János “
Járvány idején és az összeomlani készülő Európa láttán ki mást invokálhatnánk most, mint őt. Nemcsak legyőzte könnyűszerrel a gyilkos kórt, de a földrész védőszentjének címét is kiérdemelte, miközben leveleivel mindenkit meggyőzött. Bővebben “Szentem, áprilisra – Sienai Szent Katalin”
Rabszolgaként mélyen megszeretni a fogvatartóidat – ez nem valami archaikus Stockholm-szindróma, hanem márciusi szentünk történetének zanzája, ezerötszáz évvel ezelőttről. Bővebben “Szentem, márciusra — Szent Patrik “
Lehet-e aktuálisabb üzenetet kapni, minthogy éjszaka a jezsuita szüzességi fogadalom párizsi házán megpillantom születésem dátumát? Aligha. Ilyenek ezek a szentek, nem óvatoskodnak, üzenetükkel egyből beletalálnak a közepébe. Bővebben “Xavéri Szent Ferenc – A kultúrákkal szót értő egyház úttörője”
Egy ház, ami igazából Egyház. Rajta kapuk. Kapuk, amelyeket nap mint nap meg kell nyitni, széles, nagy mozdulatokkal kitárni, hogy berohanjon rajtuk a fény, és átszáguldja az épületet a friss áramlás. Bővebben “Szentem, novemberre”
Mintha kicsit az apám vagy még inkább a nagyapám lenne. Vagy mintha a tanítóm, amilyet az ember elképzel magának. És tegyük hozzá, hogy az apa- és tanítószerep jó esetben persze „fedésben van”. Bővebben “Szentem, októberre”
Hogyan támadhat fel a test, ha elemésztette a tűz, ha felfalták a ragadozók, ha megették a halak, s utána a halakat másik halak vagy madarak, azokat pedig az emberek, akik szintén meghalnak, és ki tudja miféle átalakuláson megy keresztül holttestük? Milyen lesz a feltámadt testek alakja, nagysága, minősége, és miben lesz azonos a jövendő test a jelenlegivel? Bővebben “„És mi mindnyájan átalakulunk””
Nemegyszer megtörtént már velem, hogy olyasmit láttam, amit nem akartam volna. Valami erősebbnek bizonyul, mint én, és talán a furcsa helyzet, talán valami belső indíttatás nem engedi, hogy félrefordítsam a fejem, végig kell néznem-hallgatnom egy kellemetlen jelenetet, az erőszakot, szenvedést, bajt. Azt hiszem, amikor a Jelenések könyve kerül szóba, sokan éreznek hasonlót. Pedig az nem csak a fájdalmas jövőről szól, és nem csak érthetetlen képekkel van tele. Bár harcról és ítéletről beszél, látnoka végül is eltelik Isten szépségével. Bővebben “„Írd föl, amit láttál!” – Erő és erőtlenség a Jelenések könyvében”
Isten mindenütt jelen van, él öröktől fogva mindörökké, nem kötik sem az idő, sem a tér korlátai. Az, aki van, ha már valahol kell lennie, hát ott van, ahol hisznek benne, és ahol segítségül hívják. Vajon mi ragyog át ebből az egyetemes és örök jelenlétből Jézus életében, a Fiúban, aki emberré lett? Hol és hogyan volt otthon ebben a világban, már amennyire erről fogalmat alkothatunk? Bővebben “Mester, hol laksz?”