Lélekből fakadó vállalkozás

Bíró Ferenc SJ és a KORDA máig élő küldetése

„Mindenek Szívének, azaz Jézus Szívének szenteljük dolgainkat szeretettel!” Bíró Ferenc jezsuita atya ezzel a mottóval indította útjára több mint száz éve a KORDA könyvkereskedés üzleteit és a kiadót, amely a korabeli Magyarország jelentős katolikus intézményévé vált.

A KORDA megalakulása és a XX. századon átívelő működése szorosan kapcsolódik a Jézus Szíve Társaságához, melynek születése 1921. január 1-jére datálható. Az első testvérek közül már korábban is többen dolgoztak a Jézus Szíve-tisztelet központi szervezeteiben, a P. Bíró által alapított Jézus Szíve Szövetségben, A Szív újságnál, vagy a Szívgárdában. A Társaság működéséhez szükséges anyagiak előteremtésére, pénzügyi függetlenségük biztosítására P. Bíró létrehozta a Jézus Szíve Szövetség Katolikus Sajtótermékeket Terjesztő Vállalatot, amelynek megalakulását anyagilag és munkájukkal is támogatták a Jézus Szíve Népleányai Társaságának alapító tagjai.

A kezdeti nehézségek után saját erőből sikerült megvenniük egy kis nyomdát. A testvérek „egy sorban és egy sorsban” dolgoztak munkatársaikkal a nyomdában és az üzletekben is. Céltudatos munkával továbbfejlesztették vállalatukat, amelynek időközben „KORDA RT. nyomda és könyvkiadó vállalat”, illetve „KORDA ipari és kereskedelmi részvénytársaság” lett a neve. P. Bíró gondolata nyomán a név valójában egy latin mondat rövidítése: KORDA – CORDA, vagyis Cordi Omnium Res Dicamus Amore. Magyar fordítása: Mindenek Szívének (Jézus Szívének) ajánljuk dolgainkat szeretettel. (A corda latin kifejezés önálló jelentése: szívek.) Isten megáldotta a testvérek munkáját. Két évtized elteltével félszáz, harminc év múlva pedig már száz embert foglalkoztatott a Korda Rt. a nyomdában, az üzletekben és az utcán, ahol rikkancsok terjesztették a különféle sajtótermékeket: újságot, könyvet, szentképeket.

A Korda katolikus hittartalmú olcsó könyveket adott ki, így a szegényebb közönség számára is hozzáférhetővé tette a lelki irodalom termékeit. Rövid időn belül a katolikus sajtó egyik oszlopa lett Magyarországon.

P. Bíró kortársa, Petruch Antal SJ így írt a Kordáról: „Nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is hatalmas úttörő újítás az, hogy ilyen nagyszabású üzleti vállalkozás szerzetes szellemű testvérek kezén van. A zakatoló nyomdagépek, festéktől nedves lenyomatok, árajánlatot tárgyaló felek, elárusító asztalok között, mint irányítókat, ott látjuk a szürke ruhás testvéreket, akik az üzleti tárgyalások befejezésével és zakatoló gépek leállítása után hazasietnek, hogy a munka fáradalmait Jézus Szíve országának eljöveteléért ajánlják fel. Aki egyszer betekintett a testvérek munkájába, az felismeri P. Bíró lángelméjét, mellyel a legszentebb eszmét az anyagi dolgokkal nemcsak összeegyeztette, hanem a legtökéletesebben össze is olvasztotta.”

A Korda nem csak Budapesten volt sikeres. A Mikszáth Kálmán téri központi könyvüzlet és kölcsönkönyvtár mellett több vidéki településen nyitottak üzleteket: Mezőkövesden, Szegeden, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Hódmezővásárhelyen, Kolozsváron és Kőszegen is nyílt könyv-, papír- és kegytárgykereskedés. A vidéki Kordafiókokban dolgozó testvérek környezetükben különféle apostoli munkák elindítói is voltak, melyek révén Jézus Szíve szellemében akarták megújítani a magyar nép lelkét.

P. Bíró fontosnak tartotta, hogy ne váljék külön a vallásos és a profán élet, hiszen egész életünk folyamatos imádság lehet: felajánlott munkánkkal „engesztelhetjük” Jézus Szívét, szolgálhatjuk Isten nagyobb dicsőségét. Ezért nemcsak a templomban vagy lelkigyakorlatokon beszélt a Jézus Szíve tiszteletről, hanem azokat is lelkesítette, akikkel a mindennapokban találkozott, akik részt vettek a kiadványok szerkesztésében, nyomtatásában, eladásában. Tisztelettel és megbecsüléssel intézte lelkesítő szavait a terjesztőkhöz is: „Hiába írnak jó könyveket és lapokat, ha nincs, aki terjessze. Ti vagytok az én lábam, aki viszi a jó sajtót; ti vagytok az én kezeim, akik osztogatják… Ti vagytok az utca apostolai. Meg fog ezért áldani benneteket Jézus Szíve!”

Eszméjét a Jézus Szíve-tisztelet gyakorlati formájáról, az engesztelésről és az „anyag megszenteléséről” gyakran éppen a Korda kapcsán emlegette. Az egyik nyomdai dolgozónak ezt írta: „Ne akarj semmi mást tenni, mint annak szerető Szívét engesztelni, akit tömérdek nyomdatermék naponta megsebez… Neked ezek helyett az engesztelés rózsáit kell a szerető Szív köré fonnod – a Te nyomtatványaiddal, a Te betűid védő csatasorával. Mily fenséges hivatás! Őrizd meg minden pillanatban hivatásod szentségét!…

Látom, hogy a Korda nyomdából mint szállnak fel a betűcskék az Égbe, és hullanak a glóriás Istenember lángoló Szívére! Mily jó dolguk lesz egykoron az isteni Szívnél a Korda-nyomdászoknak!”

Tíz évvel a Korda megalakulása után, amikor Bíró Ferenc SJ összegezte addigi életét, úgy értékelte, hogy A Szív újsággal, valamint a Korda megalapításával tett a legtöbbet a katolikus egyházért és a lelkek megmentéséért. „Olyan dolgot csináltunk, amivel igen nagy hasznot hajtottunk a lelkeknek és a keresztény Anyaszentegyháznak. Nyugodt lélekkel lehet mondani, hogy a Korda intézménye a katolikus jó könyvek terjesztését 30%-kal fölemelte az országban. A Szív újság pedig legkevesebb 50%-kal.” Ugyanakkor számára nem a számok, nem az üzleti forgalom volt az elsődleges, hanem a „sajtóapostolság”, azaz Krisztus evangéliumának hirdetése, megismertetése azokkal is, akik eddig keveset hallottak róla. Fontos volt számára a nép nevelése, hogy az emberek Isten fiaihoz méltó életet éljenek. Hitte, hogy ezáltal a családokban és a magyar társadalom egészében megvalósul „Krisztus király térhódítása”.

De nem pusztán kereskedés folyt a Korda-üzletekben; a betérők életükhöz tanácsot kaptak, bánatukban vigaszra leltek. P. Bíró hangoztatta, hogy a Korda egyrészt a Társaság működésének egyik iránya, másrészt a felebarát szociális megsegítését is szolgálja. „A legnagyobb apostolkodás: vállalatunkkal a főváros szegényeit 7 hónapon át 6 millió erejéig segítettük” – olvasható az egyik beszámolóban. Azokhoz, akiket nem lehetett a templomban megközelíteni, az anyagvilág eszközeivel próbáltak eljutni.

Az egyszerű emberek lassanként megismerték a boltokat, és szívesen jártak oda, ahol olyan kedvesen elbeszélgettek velük.

A korabeli beszámolókból kitűnik, hogy emellett a forgalom is szépen alakult: a Jézus Szíve Szövetség évente kiadott naptárából ezer darabot, a Szentírás zsebkönyv alakú kiadásából ötszáz példányt adtak el. Igaza lett P. Bírónak, hogy az üzleti apostolkodás több lelket megmenthet, mint a népmissziók. Ugyancsak népszerűek lettek a gyarapodó kölcsönkönyvtárak is, hiszen akik nem tudták megvenni a könyveket, ezeken keresztül juthattak olvasmányhoz.

A Korda virágzó életének a második világháború és a kommunizmus vetett véget. A sajtóapostolkodás, illetve a kegytárgyak eladása azonban soha nem szűnt meg, titokban még a legnehezebb időkben is „működtek” a testvérek. Az üzletek államosításakor az árukészletet próbálták kimenekíteni. „Pécelen nagy volt a zűrzavar. Mivel szüleim ott laktak, egy talicska könyvet eltoltam hozzájuk megőrzésre, és elbúcsúztam tőlük” – emlékezik az egyik testvér.

Budapesten a kommunista diktatúra idején volt egy titkos „üzlet” a Korda utolsó üzletvezetőjének lakásán, ahová ha belépett az ember, úgy érezhette, egy kisebb boltban van: a falon képek és feszületek, a komódon rózsafüzérek, a polcon könyvek. Sokan jártak hozzá vásárolni, míg végül börtönbe nem került a sajtóapostolkodás miatt. A folytatás másik lehetőségét az jelentette, ha egy-egy plébános „megbízásából” templomok előcsarnokában kezdtek könyveket és kegytárgyakat árusítani. Valamilyen formában szinte mindenütt volt könyv- és kegytárgyárusítás ott, ahol testvérek éltek. Kecskeméten még kis pavilont is építtetett számukra a plébános. Ezeken a helyeken régi, illetve új, nyugatról behozott kiadványokat egyaránt árusítottak.

1990-ben Kecskeméten újraindult a Korda Könyvkiadó és kereskedés – szándékosan vidéki központtal, hogy az ott élő emberek igényeire figyelhessen.

Ezenkívül Szegeden és Kőszegen működik még Korda-bolt, néhány további helyen pedig plébániai árusítás folyik.

A jelenlegi célok és feladatok ugyanazok, mint az alapítás éveiben: „sajtóapostolkodás”, azaz értékes hitéleti könyvek kiadása hozzáférhető áron, „jelenlét-apostolkodás”, hozzájárulás a Társaság működéséhez szükséges anyagi alap megteremtéséhez, katolikus népjóléti intézmények fenntartásához…

A kilencvenes évek fellendülő szakasza után a Korda Könyvkiadó jelenleg évente két-három új könyvet jelentet meg, valamint a korábbi sikerkönyvek újrakiadását célozza meg. Az állandó üzletek mellett a sajtóapostolság kiemelt lehetőségei a katolikus eseményekhez, továbbképzésekhez, templomok búcsújához kapcsolódó vidéki árusítások.

P. Bíró örökségeként a Korda-üzletek és a kiadó küldetésnyilatkozatában a következő elvek hangsúlyosak: – a Jézus Szíve Társasága intézményeiként Isten nagyobb dicsőségét a kereskedelmi tevékenységgel szolgálják. Keresztény hitéleti, lelkiségi és egyetemes emberi értékeket tartalmazó könyveket kínálnak elérhető áron. Az emberek az üzletekben, könyvvásárokon, iskolákban, templomokban, keresztény programokon találkozhatnak a testvérekkel. Munkájukat a „jelenlét és szolgálat” szellemében végzik a KORDA mottója szerint.


A cikk A SZÍV Jezsuita Magazin 2022. szeptemberi számában jelent meg. Ide kattintva beleolvashat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!