Szavaink sokféleképp beszédesek: nemcsak a saját gondolatainkat, érzéseinket, üzeneteinket és történeteinket fogalmazhatjuk meg velük, de sok közülük a történelmi idők világáról, kultúrájáról és mindennapjairól is tanúskodik. Lássuk, mi a helyzet e téren a török hódoltság korából származó szókincsünkkel. Continue reading „Százötven év lenyomata a magyar nyelvben”
A Szív 2025. május
Bárhol lehet muszlimként élni
Előítéletek, félinformációk és félelem – pedig ha közelebbről megismerkedünk a közöttünk élő muszlimokkal, hamar kiderül, hogy az imádság, az istenkapcsolat, a nyelvhasználat, de még a Szentírás terén is sok a közös pont. A Magyarországi Muszlimok Egyházának magyar elnöke, Sulok Zoltán Szabolcs fogadott bennünket hazánk legnagyobb iszlám imahelyén. Continue reading „Bárhol lehet muszlimként élni”
„Valahogy keleti lettem”
A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Continue reading „„Valahogy keleti lettem””
Isten közel enged magához
1972-ben született Németországban török muszlim családban. 1994-ben az ankarai Gazi Egyetem Közgazdaság- és Közigazgatási Tudományok Karán szerzett államigazgatási diplomát. 1997-ben áttért a katolikus hitre, nyolc évvel később pedig belépett a jezsuita rendbe. Bioetikából doktorált Bostonban. Tubernuca címzetes püspöke és az anatóliai apostoli vikariátus (helynökség) apostoli adminisztrátora. Bátor és színes életéről, hitéről, céljairól beszélgettünk. Continue reading „Isten közel enged magához”
Quo vadis, Törökország?
A korábban keresztény és főként görög nyelvű Kis-Ázsia a XI. századtól alakult át fokozatosan muszlim vallású és török nyelvű területté. Bár az európai történelmi tudatban a XIV. században megjelenő Oszmán Birodalom militáns, hódításra épülő, a dzsihádon alapuló és az iszlámot terjesztő ellenségként élt és él sokszor ma is, a kép valójában jóval árnyaltabb. A vallási fanatizmust a hódítások során egyre inkább felváltotta a vallási tolerancia, amely nélkülözhetetlen volt a növekvő számú nem muszlim alattvalóval rendelkező birodalom fennmaradásához. Continue reading „Quo vadis, Törökország?”