Paititi, az inkák utolsó menedéke, az elveszett város, ahol a legendák szerint hegyekben áll az arany és az ezüst, ahol fennmaradtak az egykor hatalmas birodalom kulturális, szellemi kincsei, hiszen eddig még senki sem fedezte fel vagy fosztotta ki templomait – ez a név aktakukac történészek és merész kalandorok szívét egyaránt megdobogtatja. Létezéséről sokáig nem volt hiteles írásos bizonyíték, ám a XX. század végén és a XXI. század elején három olyan dokumentum is felbukkant, amely arra utal, hogy talán nem csak a képzelet szülte égbe törő falait és lélegzetelállító pompáját. Mindhárom irat a jezsuitáktól származik. Tovább olvasom „Hittérítők, felfedezők, vizionáriusok”
Szokol Réka cikkei
Jezsuiták vakáción, avagy néha a páterek is pihentek
Vajon mire gondol a kedves olvasó, ha a „jezsuita villa” kifejezést hallja? Egy szerzetesrend nevéhez nehezen asszociálható ez a többnyire nagyvilági és nagypolgári életstílusra utaló épülettípus, pedig a fogalom igenis létezett, és használatos volt a XX. század első felében – igaz, elsősorban maguk a jezsuiták értették és alkalmazták a mindennapi beszédben. Természetesen nem kell fényűző, pompás palotákra gondolni, többnyire egyszerű, de kényelmes házakról volt szó, ahol a rendtagok kipihenhették a munka vagy a tanulás fáradalmait. Tovább olvasom „Jezsuiták vakáción, avagy néha a páterek is pihentek”
„Mindenkinek a hivatása szívügyem”
Mit jelent a hivatásbarát kultúra, és hogyan lehet egy templom hivatásbarát? Hány fiatalember nevét illene fejből tudnia egy jezsuitának? Miként tekint az egyedülállókra az egyház? Nagy Bálint SJ mesélt több mint tíz éves hivatásgondozói tapasztalatairól.
Tovább olvasom „„Mindenkinek a hivatása szívügyem””
„Valahogy keleti lettem”
A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Tovább olvasom „„Valahogy keleti lettem””