Január végén szokott sor kerülni az ünnepélyes ökumenikus imahétre, amely sok hívő szemében csak afféle kipipálása a keresztények egységkeresésének. Bár az év sodrában nem könnyű rámutatni ennek kézzelfogható eredményeire, ha a felszín alá nézünk, örömmel fedezhetünk fel pozitív példákat a közeledésre, a nyomokban ma is fellelhető évszázados felekezeti ellenségeskedés meghaladására. Ilyen az is, hogy már hosszú évek óta számos református egyháztag került közel az ignáci lelkiséghez, a szemlélődő imához, lelkészek és „civilek” egyaránt. Az ő körükből gyűjtöttünk össze erről egy csokorra való vallomást. Tovább olvasom „Gyógyító jelenlét”
Állati szenvedéllyel
Vendégségben Halász Árpád állatkoordinátornál
Ökolelkiség jezsuita módra
Körkép a teremtésvédelem gyakorlati megvalósításáról
Áhítattal csodálni
Gyermekeink és a természet
Az istenkeresést nem lehet feladni
Mátray László színművész testről, lélekről, földről, zöldről
A fekete Krisztus visszatér Amerikába
Porres Szent Márton és XX. századi művészek gyógyulása
Lelket öntenek a családokba
Interjú Vető Anna gyógypedagógussal
Gyógyító kapcsolatok
Misszió Brazíliában és Peruban
Hittérítők, felfedezők, vizionáriusok
Jezsuiták a XVI–XVIII. századi Peruban
Szigeti László
