Az idén négyszázötven éve született Pázmány Péterről elnevezett katolikus egyetem életében véget ér egy korszak. Az intézmény bölcsészkara a piliscsabai kampuszt hátrahagyva teljes egészében Budapestre, a józsefvárosi Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori ingatlanjaiba költözik. De mi volt a baj a vidéki helyszínnel és a Makovecz Imre által megálmodott épületekkel, s a koronavírus-helyzet miatt mennyiben kell újragondolni, hogyan is nézzen ki egy XXI. századi egyetem?
A MÁV menetrendje szerint óránként két vonat indul Budapestről Esztergom felé, s a szerelvény a Piliscsabáig tartó bő harminc kilométeres utat – járattól függően – 42–58 perc alatt teszi meg, a Pázmáneumig több mint tucatnyi megállóval. Ez magyar elővárosi viszonylatban elfogadható teljesítmény. Bár ha azt vesszük, hogy a hasonló távolságra lévő Vácra a fővárosból kétszer ilyen sűrűn megy vonat, akkor még volna mit javítani a helyzeten, amely az esztergomi vonal 2012 és 2015 közötti felújítása idején a rémálomszerű jelzőt érdemelte ki: ez idő alatt valóságos kálvária volt eljutni a Pilis érintett településeire. Az a három év akkora csapást mért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1994 óta itt működő bölcsészkarára, hogy az intézmény máig nem volt képes kiheverni a hatásait.
Innen eredeztethető, hogy időközben az egyetem egyre több egysége költözött be a fővárosba. Diákok és tanárok mind kevésbé vállalták a kiutazás viszontagságait, sajátos ördögi kört teremtve ezzel. A szűkülő jelenlét miatt fontos kiszolgálóegységek – például az étterem – szüntették be kinti tevékenységüket, tovább korlátozva az eleve szórványos kulturális, szórakozási, vásárlási lehetőségeket, ami viszont még kevésbé vonzóvá tette a kampuszt. Ennek megfelelően napjainkban a bölcsészkar részlegei vagy fél tucat helyen működnek: Piliscsaba mellett Esztergomban, a pesti Mikszáth Kálmán téren, a Műegyetem budai rakparton lévő Z épületében, de bérelnek helyiségeket a jezsuiták Párbeszéd Házában is. További külön helyszíneken tevékenykedik a jogi (VIII., Szentkirályi utca), az Információs Technológiai és Bionikai (VIII., Práter utca), valamint a Hittudományi Kar (V., Veres Pálné utca).
Makovecz Imre kézjegye
Pedig annak idején jó ötletnek tűnt Budapest vonzáskörzetébe, Piliscsaba-Klotildliget hegyvidéki környezetébe, az Antall-kormány jóvoltából kapott egykori szovjet laktanya területére telepíteni a magyar katolikus felsőoktatás fellegvárát. A helyszín egyediségét az intézményt fenntartó püspöki kar különleges építészeti megoldással gondolta nyomatékosítani, így a tervezéssel Makovecz Imrét bízta meg. A római katolikus, ám a Rudolf Steiner nevével fémjelzett antropozófiai („szellemtudományi”) hagyományokból is merítő építész pedig nem akármilyen ingatlanegyüttest álmodott a területre: műve magán viseli az organikus szemlélet minden jegyét, az angyalszárnyakat idéző faszerkezetektől a burjánzó, helyenként pogány eredetű motívumokig. Mindezek között legszembeötlőbb a főépület, amely egymásba dőlő klasszikus kupoláival már messziről meghatározza a település képét.
Fotó: Elekes Andor/Wikipedia
Miközben nemzeti elkötelezettsége, a magyar motívumokból, az ősi hitvilágból és a kereszténységből egyaránt táplálkozó munkássága miatt Makovecz Imre sokak számára megkérdőjelezhetetlen tekintély volt, kérdésként merült fel, hogy stílusa mennyiben illik egy katolikus intézményhez. „Mi tesz egy egyetemet katolikussá? Nem valami elragadtatott magatartás, hanem két lábbal a földön álló, mégis a szellem szolgálatába szegődő elkötelezettség. Alázat is, amely számot vet saját helyzetével, számít rá, hogy egy épületet fűteni, takarítani, idő múltán majd tatarozni is kell. […] Ez az épület helyettünk beszél; mellette, benne mi már szóhoz sem jutunk. Ha mégis, gúnyos fel- és alhangokkal kíséri eszmecserénket” – írta például 2002-ben a Magyar Építőművészet című folyóiratban Jelenits István. A piarista szerzetes arra is utalt, hogy a hatalmas, szokatlan elrendezésű belső terek egy sor fenntarthatósági kérdést vetnek fel, a kifűthetőségtől a hasznos területek nem elegendő mértékén át az akusztikai problémákig.
Ezekben az ügyekben Makovecz Imre a püspöki karral is vitákba keveredett, így az együttműködés mindkét félben rossz szájízt hagyott maga után. És gondoljunk bármit az építész művészetéről, önmagáért beszélő tényként jelentkezett, hogy a fenti körülmények miatt az egyetem iránt a korábbi években megcsappant az érdeklődés. Miközben „az összes hozzánk jelentkező száma nőtt, az első helyen a Pázmány BTK-t megjelölők száma csak feleakkora arányban emelkedett. Demográfiai hullámvölgyben ez is nagy eredmény, de a mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy bár elméletben vonzó a kar, a gyakorlatban elgondolkodtató a távolság” – magyarázta 2014-ben az akkor még létező Heti Válasznak Botos Máté korábbi dékán.
És mi lesz Piliscsabával?
A hírek szerint a kormány továbbra is oktatási, kutatási, kulturális célokra akarja majd használni a Pázmány piliscsabai kampuszát. Farkas András polgármester a sajtóban elmondta, reményei szerint több tízmilliárd forintos fejlesztés indulhat el a területen. Ennek része lehet az Ókortörténeti Intézet kialakítása, illetve az Országos Széchényi Könyvtár archiválási tárának idehelyezése. Makovecz Imre tanítványa, a Piliscsabán élő Őrfi József ugyanakkor még 2014-ben – az épület antropozófiai szemléletére utalva – érdekes javaslatot fogalmazott meg a Heti Válasznak: „El tudnék ott képzelni egy Waldorf-egyetemet, ahova egész Közép-Európából járnának diákok. Abszolút hiánypótló lenne.” Persze mivel a beköltözési folyamat sok évet vesz igénybe, az újrahasznosítás részletei még bőven változhatnak.
A Palotanegyed szívében
Az évek óta tartó beköltözési folyamat majdani lezárása érdekében idén tavasszal a kormány törvényjavaslatot készített, melynek értelmében a Pázmányt fenntartó püspöki kar a Józsefváros Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca – Múzeum utca határolta részén az államtól tíz ingatlant kap tulajdonba. Köztük vannak a Magyar Rádió egykori épületei, illetve a volt Károlyi- és Esterházy-palota. Cserébe az egyház a piliscsabai kampuszt oda-, pontosabban visszaadja az államnak.
Mindez sokéves folyamat lesz – addig a bölcsészkar egyes vidéki részlegei maradnak a helyükön, és felkészülnek a költözésre. A kivitelezést előkészítő munkálatokat persze már most el kell kezdeni, ezért az intézményben Becker Pál személyében nyár óta fejlesztési főigazgató felel a beruházásért. A közgazdász kérdésünkre elmondta, hogy most zajlik az ingatlanegyüttes felmérése, és annak meghatározása, mit kell felújítani, esetleg lebontani, és a helyén új épületet emelni. Már önmagában ez hatalmas munka, például olyan nehézségekkel, hogy miként lehet felszámolni Rákosi Mátyás egykori atombunkerének a terület alatt húzódó, négy méter vastag betonfallal megerősített részét.
A mostani tervek szerint a költözködés kettős célt szolgálna. Egyrészt egy helyre csoportosítaná a bölcsészkar eddig szétszórtan működő részeit, másrészt – mivel a Práter utcai ingatlant kinőtte – itt találna otthonra az egyetem egyik legsikeresebb egysége, az Információs Technológiai és Bionikai Kar. Emellett a Pázmány központi irodái is idekerülnének a Szentkirályi utcából, így az ottani épület ismét teljes egészében a jogi karé lehetne. Az akkreditációs követelményeknek megfelelően az új komplexumban tornacsarnok is épülne a hallgatók, valamint a környéken élők kiszolgálására, és hozzávetőleg százfős szakkollégium megalapítását is tervezik. Utóbbinak az alaptevékenység mellett célja lenne, hogy délután és este is élettel töltse meg a területet, a Krúdy Gyula utcai és Mikszáth Kálmán téri bulinegyed meghosszabbításaként a minőségi szórakozás lehetőségeit kínálva.
A járványhelyzet tanulságai
A piliscsabai előzmények miatt külön kérdés, hogy az új ingatlanegyüttes milyen építészeti felfogásban fog megvalósulni. Erről sok konkrétumot még nem lehet tudni, hiszen a tervpályázat kiírása jóval odébb van, néhány szempontot azonban Becker Pál már most meg tud osztani: „Nem szeretnénk fal mögé zárkózni, így fontosnak tartjuk, hogy a tervek egy környezetére nyitott, átjárható egyetem képét tükrözzék. Emellett lényeges, hogy a kampusz, miközben illeszkedik a belváros hangulatába, megjelenítse a kétezer éves egyház tekintélyét, stabilitását; ebből következően nem modern beton-üveg együttest, inkább a klasszikus stílusjegyeket magukon viselő épületeket képzelünk a Palotanegyed közepére.”
A hosszú évekre elnyúló munkát több, ma még ismeretlen tényező nehezíti, köztük a koronavírus-helyzet, mely a távoktatás előtérbe helyezésével alapjaiban alakította át napjaink iskoláinak és egyetemeinek életét. „Ezért lehet, hogy nem hatalmas előadótermekben kell gondolkodnunk, hanem kisebb, stúdiószerű helyiségekben, amelyekben oktatóink modern szemléltetőeszközökkel tartják a távórákat” – magyarázza Becker Pál. Ilyen értelemben a tervezéskor mozgó célpontra kell lőni, hiszen ma még nem látni pontosan, a Covid mennyiben alakítja át a felsőoktatás világát – ellenben könnyen lehet, hogy ha majd elkészül, ebből a szempontból a Pázmány lesz a legkorszerűbb egyetem Magyarországon.