A „kamaszkor”, vagyis a tulajdonképpeni legény- és leányélet egykor az életút legsűrűbb, legdíszesebb szakaszának számított. Ez a néhány esztendő – melynek a leányok esetében tizenhat-tizenhét, legényeknél huszonkét-huszonhárom éves korban megkötött házasság vetett véget – a táncos mulatságok és csendes vágyódások időszaka volt. A falu erkölcsi törvényei a fiatalok életét jellemzően sikeresen irányították és felügyelték, ugyanakkor a lányos ház ablakába kitett rózsaszál, a legény kalapjába tűzött bokréta már bizonyos előjogok gyakorlását is lehetővé tette. Tovább olvasom „Tiszta búza az árát sosem veszti”

Saját hangon
Találkozás Gubik Petrával

Mi vagyunk a rózsák
A rózsa szimbolikája

Megújult A Szív jezsuita magazin
A friss júniusi lapszám a hivatás témáját járja körül.

Százötven év lenyomata a magyar nyelvben
Összefoglaló elemzés a török hódoltság korának örökségéről a magyar nyelv szókincsében

Bárhol lehet muszlimként élni
Látogatás a Budapest Mecsetben

Piroska és az időjárás-jelentés
Törökországi magyar nyomokról kérdeztük Fodor Gábor turkológust

„Valahogy keleti lettem”
Magyar jezsuita misszió Törökországban

Isten közel enged magához
Beszélgetés Antuan Ilgit jezsuitával, az első török származású püspökkel
Gyöngyössy Orsolya