1972-ben született Németországban török muszlim családban. 1994-ben az ankarai Gazi Egyetem Közgazdaság- és Közigazgatási Tudományok Karán szerzett államigazgatási diplomát. 1997-ben áttért a katolikus hitre, nyolc évvel később pedig belépett a jezsuita rendbe. Bioetikából doktorált Bostonban. Tubernuca címzetes püspöke és az anatóliai apostoli vikariátus (helynökség) apostoli adminisztrátora. Bátor és színes életéről, hitéről, céljairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Isten közel enged magához”
Téma: hivatás
„Megadom az elsőbbséget a Jóistennek”
Idén ünnepli kilencvenötödik születésnapját a magyar rendtartomány legidősebb tagja, aki a miskolci közösségben él, és ma is lelkipásztori munkát végez. A hazai jezsuiták egyik legfiatalabbja kérdezte kalandos életéről, hivatásáról, hitéről. Tovább olvasom „„Megadom az elsőbbséget a Jóistennek””
„A hegyekkel akartam találkozni”
Megelevenedik benne a talentumokról szóló példabeszéd első szolgája. A hegymászó–pszichológus–klarinétművész kapott képességeivel ügyesen sáfárkodott, és rengeteg gyümölcsöt hozott: többek közt megmászott egy nyolcezer méteres hegycsúcsot, pszichológusi praxist indított, és számos zenei formáció tagjaként koncertezik. Életpéldájával arra buzdít, vegyük komolyan az Úr hívásait, merjünk elindulni, ne ássuk a földbe tehetségünket.
Tovább olvasom „„A hegyekkel akartam találkozni””
Gyertek, kövessük őt!
A „hivatások kultúrája”, avagy a „hivatásbarát kultúra”, ahogy egyházi körökben magyarul elterjedt, II. János Pál pápa egyik kedvelt kifejezése volt (eredetiben: „la cultura vocazionale”). Közös légkört és látásmódot jelent, mégpedig azt, hogy saját életünket és mások életét is az élő Isten közelségében, a hozzá visszatérő kapcsolódásban és az ő hívására adott válaszban értelmezzük. Jézus lelkülete ez, aki maga így él, és aki meghívott bennünket, hogy vele együtt, az ő társaként járjuk az élet útját. Tovább olvasom „Gyertek, kövessük őt!”
Iskolásfiú-pedagógiával nem megyünk semmire
A papképzésben végbement paradigmaváltásról beszélgettünk Franz Meures jezsuitával, aki behatóan ismeri a formáció kérdéseit, hiszen kilenc évig volt novíciusmester, az északnémet provincia vezetőjeként pedig a rendtartomány összes képzésben lévő tagjáért felelős volt, 2005-től 2011-ig a római Collegium Germanicum et Hungaricum (CGU) rektora volt, ezt követően pedig nyolc évig a RUACH-ot, a németországi szerzetesrendek képzési intézményét irányította. Tovább olvasom „Iskolásfiú-pedagógiával nem megyünk semmire”