Bár napjainkban alig valami emlékeztet rá, a Jézus Társasága tagjai csaknem egy évszázadon keresztül voltak jelen a budavári Mátyás-templomban, illetve a szorosan mellette felépült kollégiumban és szemináriumban, lelkipásztori, oktató-nevelő és társadalomszervező munkájukkal tízezrek életét meghatározva. Continue reading „Jezsuiták Budán”
Téma: Jezsuiták nyomában
A Bécsi utcától a Szent György utcáig
Sopron nevét hallva a hűség szó juthat eszünkbe akkor is, ha a Jézus Társasága százharminchat évet átölelő soproni tevékenységét áttekintjük. A rend tagjai rendíthetetlen hittel és megingathatatlan hűséggel dolgoztak a városban, elsősorban a gimnáziumban, amely az ország első, új alapítású jezsuita iskolája volt. Continue reading „A Bécsi utcától a Szent György utcáig”
Jezsuiták Somogyország fővárosában
A XX. század második felének pusztítása miatt csak néhány év adatott a Jézus Társaságának Kaposváron, de azalatt is sikerült a teljesebb emberi életet szolgálniuk az idén százhúsz éve született szociális apostol, Kerkai Jenő vezetésével. Continue reading „Jezsuiták Somogyország fővárosában”
A Missio Rákócziana
Egy város, ahol szinte semmi nem emlékeztet a jezsuita múltra, avagy hogyan került a Jézus Társasága épp a református kollégiumáról híres Sárospatakra, és mire jutottak a páterek a protestantizmus fellegvárában? Continue reading „A Missio Rákócziana”
Száznegyven év szolgálat gyümölcsei
A gimnázium, a Szent Bertalan-templom Boldogságos Szűz Mária-oltára, a zeneiskola épülete, a Szent Urbán-templom, a Nepomuki Szent János-kápolna, a Kálvária-templom. Mind-mind Gyöngyös nevezetességei, azonban ma már csak kevesen tudják, hogy mindezeket a Jézus Társasága hagyta a városra. Continue reading „Száznegyven év szolgálat gyümölcsei”
A beteg lélek gyógyító intézete
Bár csak 1928-tól 1950-ig működhetett, és kizárólag férfiakat fogadott, több száz jezsuita novícius és csaknem ötvenezer lelkigyakorlatozó – köztük munkások, értelmiségiek, papok és politikusok – szerzett az egész ország erkölcsi épülésére kiható lelki élményeket az első magyarországi lelkigyakorlatos házban, a zugligeti Manrézában. Continue reading „A beteg lélek gyógyító intézete”
Oxford az Alpokalján
Látványos körmenetekkel és rézfúvós zenei aláfestéssel segítették a rekatolizáció ügyét, s a templomuk és a gimnázium mellett patikát, de úttörő módon még árvaházat is nyitottak a jezsuiták Kőszegen az 1700-as években. Igyekezhettek is a lakosság kedvében járni, hiszen csak évtizedes ellenállás és némi karhatalmi fenyegetés után engedte betelepülni a derék pátereket a városba a büszke és akkoriban színtisztán protestáns polgárság. Continue reading „Oxford az Alpokalján”
Méltóságot és fenséget áraszt
Eger a magyar történelemben kiemelkedő jelentőségű hely, a törökök elleni, erőn felüli küzdelem, a hazaszeretet, a hűség és becsület jelképe. Észak-Magyarország második legnépesebb településének fejlődésében jelentős szerepet játszottak a jezsuiták is. Continue reading „Méltóságot és fenséget áraszt”
„A főváros leglátogatottabb temploma”
A Jézus Szíve Jezsuita Templom történetét jó néhányan megírták már. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ezúttal az „őstörténet”, azaz az első ötven év kevésbé ismert összefüggéseire szeretnénk rávilágítani. S hogy mi az archívumokból előásott – némileg meglepő – tanulság? Nos, az, hogy ötven év csipkerózsika-álom, valamint a rendszerváltozás óta eltelt harminc év után a templom mintha újraélné első fénykorát.
A vicemisszió
Történelmi szükségszerűség vagy puszta véletlen, hogy a XVI. században, majd Trianon után is a lengyel rendtartomány alá tartoztak az erdélyi jezsuiták? A kolozsvári jelenlét történetéből kiderül.
Mintagazdaság Nagykapornakon
A magyarországi jezsuita múlt állomásaira kíváncsi sorozatunkban ezúttal Zala megyébe látogatunk, ahol valaha annak is tanúbizonyságát adták a Jézus Társaságához tartozó atyák és testvérek, hogy a lelkek gondozása mellett a helyi gazdálkodás bölcs megszervezése és felvirágoztatása sem áll távol tőlük.
„…ez a legszebb épület a Városban”
Míg a budavári jezsuita jelenlétnek szinte semmilyen nyoma nem maradt, a Várhegy tövében álló vízivárosi Szent Anna-templom máig szinte változatlan formában őrzi a rend XVIII. századi virágkorának emlékét – épp csak a jezsuiták hiányoznak belőle.
Vízivárosi Szent Ignác
Az egykori jezsuita intézmények hazai katolikus egyházunk központjában is kiemelt szerepet játszanak: a régi esztergomi rendházból lett a prímási palota, a vízivárosi plébániatemplom pedig a bazilika építése idején ideiglenes székesegyházként funkcionált.
A magyar Il Gesù
Ha a jezsuita rend római, Jézus nevét viselő főtemplomát szokás a barokk első kiemelkedő alkotásaként emlegetni, akkor méltán hasonlíthatjuk hozzá a Győr főterén álló, jezsuiták által emelt Loyolai Szent Ignác- – ma már bencés – templomot, Magyarország legelső itáliai barokk stílusú szakrális épületét.
Jezsuita bazilika
Hatalmas, a szegedi Szent József-templomnál majd tízszer nagyobb épület hirdeti Hódmezővásárhelyen, hogy alig több mint két évtizeden át virágzó jezsuita misszió működött az alföldi tanyavilág közepén. Bár a rendszerváltozás után történt kísérlet az újramegtelepedésre, jó tíz éve az utolsó jezsuita szerzetes is eltávozott Vásárhelyről. Az emlékük azonban elevenen él.
A jószágkormányzó temploma
Hogyan keveredtek a jezsuiták Balatonalmádiba, pontosabban annak legrégebbi, Vörösberény elnevezésű részére? És miként épülhetett fel a jezsuita tárgyú freskókkal gazdagon díszített, pompás barokk Szent Ignác-templom évekkel a rend 1773-as betiltását követően?
Pécs–jezsuiták: kettő–null
A baranyai (vár)megyeszékhelyen kétszer is megtelepedtek, a XVIII. és a XX. században is messze földön híres iskolát és templomot működtettek a jezsuiták, ám a rend mindkét hazai betiltása derékba törte az ígéretes pécsi misszió sorsát.
Xavéri Szent Ferenc Törökbálinton
Hosszabb-rövidebb megszakításokat leszámítva időszámításunk óta lakott a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre, ma az M0-s körgyűrű ölelésében, már-már hegyi környezetben megbúvó, Török Bálintról elnevezett tizenötezres városka területe.
Jezsuiták Szegeden
Bár az első jezsuiták már 1700 körül felbukkantak a Tisza partján, gyökeret ereszteni csak a trianoni döntés után tudtak a városban. A két háború között virágzó szegedi missziót a kommunizmus csírájában, az 1990 utáni újrakezdésnek szinte esélyt sem hagyva fojtotta el.
Somogyország Loretója
A Balaton-melléki búcsújáró hely Mária-kegyszobrát a legenda szerint jezsuita országjáró sorozatunk előző állomásáról röpítették át az angyalok a törökök (vagy a reformátorok) elől Andocsra. A leghűségesebb zarándokok évszázadok óta Kalocsáról indulnak útnak hozzá, és közel négyszáz ruhája közül legtöbbször ma is a jellegzetes virágokkal hímzetteket viseli. S bár a ferencesek által épített bazilikába belépve lényegében semmi nem utal erre, az andocsi Mária- kultusz alapjait a jezsuiták fektették le a XVII. században.