Érzékenyen a valóságra, a leszakadt társadalmi rétegek iránti felelősség tudatával, a minél teljesebb emberi élet megvalósulását szolgálva a jezsuiták a frissen benépesült Kispesten is megjelentek. Hívták őket, és egészen addig virágzó közösséget, lelki és kulturális életet szerveztek, amíg az ateista államhatalom el nem lehetetlenítette munkájukat. Alig több mint másfél évtized adatott nekik itt. Tovább olvasom „Kispesti Jézus Szíve Harsonája”
Téma: Jezsuiták nyomában
Jezsuiták Budán
Bár napjainkban alig valami emlékeztet rá, a Jézus Társasága tagjai csaknem egy évszázadon keresztül voltak jelen a budavári Mátyás-templomban, illetve a szorosan mellette felépült kollégiumban és szemináriumban, lelkipásztori, oktató-nevelő és társadalomszervező munkájukkal tízezrek életét meghatározva. Tovább olvasom „Jezsuiták Budán”
A Bécsi utcától a Szent György utcáig
Sopron nevét hallva a hűség szó juthat eszünkbe akkor is, ha a Jézus Társasága százharminchat évet átölelő soproni tevékenységét áttekintjük. A rend tagjai rendíthetetlen hittel és megingathatatlan hűséggel dolgoztak a városban, elsősorban a gimnáziumban, amely az ország első, új alapítású jezsuita iskolája volt. Tovább olvasom „A Bécsi utcától a Szent György utcáig”
Jezsuiták Somogyország fővárosában
A XX. század második felének pusztítása miatt csak néhány év adatott a Jézus Társaságának Kaposváron, de azalatt is sikerült a teljesebb emberi életet szolgálniuk az idén százhúsz éve született szociális apostol, Kerkai Jenő vezetésével. Tovább olvasom „Jezsuiták Somogyország fővárosában”
A Missio Rákócziana
Egy város, ahol szinte semmi nem emlékeztet a jezsuita múltra, avagy hogyan került a Jézus Társasága épp a református kollégiumáról híres Sárospatakra, és mire jutottak a páterek a protestantizmus fellegvárában? Tovább olvasom „A Missio Rákócziana”
Száznegyven év szolgálat gyümölcsei
A gimnázium, a Szent Bertalan-templom Boldogságos Szűz Mária-oltára, a zeneiskola épülete, a Szent Urbán-templom, a Nepomuki Szent János-kápolna, a Kálvária-templom. Mind-mind Gyöngyös nevezetességei, azonban ma már csak kevesen tudják, hogy mindezeket a Jézus Társasága hagyta a városra. Tovább olvasom „Száznegyven év szolgálat gyümölcsei”
A beteg lélek gyógyító intézete
Bár csak 1928-tól 1950-ig működhetett, és kizárólag férfiakat fogadott, több száz jezsuita novícius és csaknem ötvenezer lelkigyakorlatozó – köztük munkások, értelmiségiek, papok és politikusok – szerzett az egész ország erkölcsi épülésére kiható lelki élményeket az első magyarországi lelkigyakorlatos házban, a zugligeti Manrézában. Tovább olvasom „A beteg lélek gyógyító intézete”
Oxford az Alpokalján
Látványos körmenetekkel és rézfúvós zenei aláfestéssel segítették a rekatolizáció ügyét, s a templomuk és a gimnázium mellett patikát, de úttörő módon még árvaházat is nyitottak a jezsuiták Kőszegen az 1700-as években. Igyekezhettek is a lakosság kedvében járni, hiszen csak évtizedes ellenállás és némi karhatalmi fenyegetés után engedte betelepülni a derék pátereket a városba a büszke és akkoriban színtisztán protestáns polgárság. Tovább olvasom „Oxford az Alpokalján”
Méltóságot és fenséget áraszt
Eger a magyar történelemben kiemelkedő jelentőségű hely, a törökök elleni, erőn felüli küzdelem, a hazaszeretet, a hűség és becsület jelképe. Észak-Magyarország második legnépesebb településének fejlődésében jelentős szerepet játszottak a jezsuiták is. Tovább olvasom „Méltóságot és fenséget áraszt”
„A főváros leglátogatottabb temploma”
A Jézus Szíve Jezsuita Templom történetét jó néhányan megírták már. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ezúttal az „őstörténet”, azaz az első ötven év kevésbé ismert összefüggéseire szeretnénk rávilágítani. S hogy mi az archívumokból előásott – némileg meglepő – tanulság? Nos, az, hogy ötven év csipkerózsika-álom, valamint a rendszerváltozás óta eltelt harminc év után a templom mintha újraélné első fénykorát.
A vicemisszió
Történelmi szükségszerűség vagy puszta véletlen, hogy a XVI. században, majd Trianon után is a lengyel rendtartomány alá tartoztak az erdélyi jezsuiták? A kolozsvári jelenlét történetéből kiderül.
Mintagazdaság Nagykapornakon
A magyarországi jezsuita múlt állomásaira kíváncsi sorozatunkban ezúttal Zala megyébe látogatunk, ahol valaha annak is tanúbizonyságát adták a Jézus Társaságához tartozó atyák és testvérek, hogy a lelkek gondozása mellett a helyi gazdálkodás bölcs megszervezése és felvirágoztatása sem áll távol tőlük.
„…ez a legszebb épület a Városban”
Míg a budavári jezsuita jelenlétnek szinte semmilyen nyoma nem maradt, a Várhegy tövében álló vízivárosi Szent Anna-templom máig szinte változatlan formában őrzi a rend XVIII. századi virágkorának emlékét – épp csak a jezsuiták hiányoznak belőle.
Vízivárosi Szent Ignác
Az egykori jezsuita intézmények hazai katolikus egyházunk központjában is kiemelt szerepet játszanak: a régi esztergomi rendházból lett a prímási palota, a vízivárosi plébániatemplom pedig a bazilika építése idején ideiglenes székesegyházként funkcionált.
A magyar Il Gesù
Ha a jezsuita rend római, Jézus nevét viselő főtemplomát szokás a barokk első kiemelkedő alkotásaként emlegetni, akkor méltán hasonlíthatjuk hozzá a Győr főterén álló, jezsuiták által emelt Loyolai Szent Ignác- – ma már bencés – templomot, Magyarország legelső itáliai barokk stílusú szakrális épületét.
Jezsuita bazilika
Hatalmas, a szegedi Szent József-templomnál majd tízszer nagyobb épület hirdeti Hódmezővásárhelyen, hogy alig több mint két évtizeden át virágzó jezsuita misszió működött az alföldi tanyavilág közepén. Bár a rendszerváltozás után történt kísérlet az újramegtelepedésre, jó tíz éve az utolsó jezsuita szerzetes is eltávozott Vásárhelyről. Az emlékük azonban elevenen él.
A jószágkormányzó temploma
Hogyan keveredtek a jezsuiták Balatonalmádiba, pontosabban annak legrégebbi, Vörösberény elnevezésű részére? És miként épülhetett fel a jezsuita tárgyú freskókkal gazdagon díszített, pompás barokk Szent Ignác-templom évekkel a rend 1773-as betiltását követően?
Pécs–jezsuiták: kettő–null
A baranyai (vár)megyeszékhelyen kétszer is megtelepedtek, a XVIII. és a XX. században is messze földön híres iskolát és templomot működtettek a jezsuiták, ám a rend mindkét hazai betiltása derékba törte az ígéretes pécsi misszió sorsát.
Xavéri Szent Ferenc Törökbálinton
Hosszabb-rövidebb megszakításokat leszámítva időszámításunk óta lakott a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre, ma az M0-s körgyűrű ölelésében, már-már hegyi környezetben megbúvó, Török Bálintról elnevezett tizenötezres városka területe.
Jezsuiták Szegeden
Bár az első jezsuiták már 1700 körül felbukkantak a Tisza partján, gyökeret ereszteni csak a trianoni döntés után tudtak a városban. A két háború között virágzó szegedi missziót a kommunizmus csírájában, az 1990 utáni újrakezdésnek szinte esélyt sem hagyva fojtotta el.