Szent Ignácok Mendén

A Pest megyei településen épült hazánk első, laikus kezdeményezés nyomán a jezsuita rendalapító nevére fölszentelt templom, és itt látható a magyar művészettörténet alighanem legmonumentálisabb Ignác-ábrázolása is. A helyszínen eredtünk a szövevényes mendei Szent Ignác-tisztelet nyomába.

A mendei templom kívülről igen takaros, hívogató. Távolról a viharos szelek által megcibált, ferdén álló kereszt véteti észre magát elsőként, s amint belépünk, azonnal az oltárképre, pontosabban a szentély hátsó falát teljes egészében beborító, Loyolai Szent Ignác életének epizódjait ábrázoló triptichonra szegeződik a tekintet. Már csak azért is, mert némiképp szokatlan, hogy egy templomban ennyire szürreális hatású, modern alkotással találkozzunk. A templom építésének, titulusának és oltárképének szövevényes történetét Mende helytörténetének kiváló ismerője, Balogh Gábor meséli el számunkra. A szociológus, kutató néhány évvel ezelőttig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanított (nem mellesleg győri bencés öregdiák, sőt, 1979-ben rendkívüli civil hallgatóként teológiai licenciátust is szerzett), nyugdíjas éveiben választott lakóhelye történetét kutatja és publikálja számos újságcikk, illetve egy sor kiadvány és előadás formájában.

Balogh Gábor helytörténész

A Fő utca mentén magasodó Ignác- templom nem az első istenháza, amely a településen épült. Még két korábbi templomról tudunk. Az Árpád-kori elsőről csak annyit, hogy szilárd maradványait beépítették a másodikba, amely „Mende birtok közepén mocsaras és iszapos helyen” állt (a mai Hősök terén), és 1736-ban szentelték fel. Ez volt a mai Magyarország területén az első, nem rendi kezdeményezésre épült, Loyolai Szent Ignác nevét viselő templom. Koháry II. István országbíró hagyatékából örö- köse, Koháry András építtette, boltíves szentélyben az oltáron Loyolai Szent Ignác képe, két oldalán Gonzága Szent Alajos és Kosztka Szent Szaniszló szobra állt. S hogy miért éppen a jezsuita rendalapítót választották a templom patrónusául? A falut birtokló Koháry család egyik rokona, Kazy Ferenc jezsuita volt, Koháry II. István pedig a nagyszombati jezsuita kollégiumban folytatta tanulmányait. A jezsuita kötődés abból is látszik, hogy a Koháry családnak az 1700-as években született gyerekei közül ketten is az Ignác nevet kapták a keresztségben. Érdekesség, hogy a templom első papja is félig-meddig jezsuita volt: 1731- től három évvel később bekövetkezett haláláig szolgált a községben Sztrákos Adalbert, aki Lukács László katalógusa szerint 1715-ig a jezsuita rend tagja volt, s 1726-ban került a Váci egyházmegye kötelékébe. Mende mellett Úri községet is ellátta, a kecskeméti kerület főespereseként szolgált, ezenkívül költeményeket írt, és latinra fordította Koháry II. István börtönben „versekben vett sétálásá”-t.

A második templom azonban az 1820-as évekre életveszélyessé vált, ezért lebontották, s helyette a Pest felé vezető országút mellett, egy dombon emeltek újat 1829 és 1831 között. Az építkezés helyszínén eredetileg tölgyerdő állt, ezt termelték ki, és a faanyagot beépítették a gerendázatba. Ez utóbbi szolgálja ma is Mende híveit. Az új templom falazatába beépítettek a régiből megmentett néhány kő-, tégla és vasmaradványt, a Szent Ignácot ábrázoló régi oltárkép pedig átmenetileg az egyik mellékoltárnál kapott helyet. A mai templomot eredetileg ugyanis Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére nevezték el, s csak harminc év múltán lett az új templom titulusa ismét Szent Ignác – hogy ennyi ideig tartott, míg a régi templomot törölték a nyilvántartásokból (a hagyomány szerint egy településen nem lehet egy szentnek két temploma), vagy a rend 1850-es éveket követő magyarországi újraindulását kellett-e megvárni, a fennmaradt iratokból nem derül ki. A Szűzanyát ábrázoló ideiglenes oltárkép mindenesetre manapság a sekrestye ajtaja felett függ, a Szent Ignáckép pedig a sekrestyében. A szentély teljes hátsó falfelületét ugyanis 1956 óta a már említett triptichon borítja. A kivételes technikával készült festmény alkotója egy pestszenterzsébeti festőművész, Gaál Imre, Bernáth Aurél tanítványa, aki Décsei Géza művészettörténész- pap felkérésére ábrázolta a templom védőszentje életútjának legfőbb epizódjait. A középső képen Ignác megtérésének egyik kulcspillanata látható, amint felajánlja kardját és lovagi köpenyét a Szűzanyának, a bal oldali festmény azt a momentumot ragadja meg, amikor a későbbi rendalapító a Szentföldre akar elhajózni, a jobb oldalin pedig azt, amikor Rómában prédikál az utca népének. Rácsodálkozhatunk a zöld fejű gyerekekre, a kép jobb szélén látható, szelídnek tűnő ebre, de akár a felajánlást bemutató kép egyik elemére is, hogy Ignác feje fölött már akkor ott a glória. Vajon miért? Méltatlanul keveset tudunk e monumentális alkotás születéséről, hátteréről, fogadtatásáról…

A templomban körbepillantva, a beáramló fényt megszűrő színes üvegablakokra lehetünk figyelmesek, melyek a helyi hívek felajánlásaiból készültek 1964-ben, és Jézus életének öt jelenetét ábrázolják. Az 1831-ből megmaradt misecsengő igazi kuriózum a XIX. század második feléből és a XX. századból származó templomi képek, szobrok, berendezési tárgyak között. (A szentélyt néhány éve újították meg Kovács György atya tervei alapján, ekkor készült az új szembemiséző oltár, s a padló gránit borítása.) A kóruson a régi Rieger orgona már nem működik, felette a toronyban három harang lakik. A Loyolai Szent Ignác nevét viselő nagyharang 1923-ban készült, felirata: „Isten nagyobb dicsőségére közadakozásból öntette a mendei róm. kath. egyház 1923 Szlezák László harangöntő által Budapesten”. A templomban Berta László plébános vezet körbe. László atya nemrég került a településre, Pécelen szolgál, Mendét oldallagosan látja el 2021 óta, előzőleg öt éven át Nagyorosziban és környékén működött. Mint mondta, a pandémia nem kedvezett az egyházközségi életnek Mendén sem, és a lezárások közepette nem volt könnyű megismernie a híveket. (A községben négyezren élnek, ebből 1833 fő vallotta magát római katolikusnak 2011-ben. Közülük rendszeresen száznál kevesebben, ünnepi alkalmakkor kétszer ennyien járnak a templomba.) László atya helyzete nem könnyű, hiszen nem a településen él, ám bízik benne, hogy a mendeiek befogadják. Mint a helyi lapban megjelent bemutatkozásában kiemelte, hogy az új szolgálati hellyel járó kihívás segít abban, hogy szellemileg friss maradjon, új oldaláról ismerje meg magát, hogy a hibáiból tanulva tiszta lappal újrakezdjen. Ugyanakkor a hívek számára is lehetőség az új lelki vezető, hiszen így alkalom nyílik arra, hogy a közösség újra átélje a kölcsönös szeretet és bizalom csodáit, és megújuljon, növekedjen hitében.

László atya szándékai szerint az idő előrehaladtával a jezsuita lelkiségről is mind több szó esik majd. Felelevenítette, hogy már szeminarista korában érdekelte a jezsuita lelkiség, többször vett részt jezsuiták által szervezett lelkigyakorlaton. Amikor Mendére került, rácsodálkozott, hogy Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték a templomot, ez adta az ötletet Szent Ignác megtérésének ötszázadik évfordulóján, hogy felvegye a kapcsolatot a renddel. Tavaly levetítette az Ignác életéről készült filmet, és a helyi hagyományokat ápolva egy jezsuita szerzetespapot hívott meg, hogy legyen a búcsú főcelebránsa és szónoka.

Berta László plébános

Az egyházközségben húsz éve tevékenykedő Matók László akolitustól megtudtuk, hogy a plébánia Ignác-termét is Elek László SJ áldotta meg 2021-ben. A jezsuita rendalapító nevét viseli ugyanis a templomdomb tövében álló plébánia közösségi helyisége. Az eredetileg melléképületként szolgáló szárnyban pályázati pénzekből 2002-ben alakították ki a termet, ahol a plébániai foglalkozásokat, biblakört, énekkart és a férfikör találkozóit tartják. Matók László elmondta, hogy bár a jubileumi Ignác-év kapcsán többet foglalkoztak a templom névadójával, de a helyiek nem is igazán ismerik Ignác élettörténetét, s az ignáci lelkiség nincs igazán jelen a településen. A két László úgy véli, szép és felemelő élmény lenne egy-egy Szent Ignác-i lelkigyakorlat. Remélik, hogy sor kerülhet majd erre is, s talán a jövőben szorosabb kapcsolat alakulhat ki a jezsuitákkal, és amennyiben a helyiek nyitottak rá, az ignáci lelkiség is megjelenhet majd a közösség életében.

Galéria

A cikk A SZÍV Jezsuita Magazin 2022. júniusi számában jelent meg. Ide kattintva belelapozhat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!

Fotók: Thaler Tamás

Megosztás