1 Egy hónapja volt az orgona-diplomakoncerted a Zeneakadémia Nagytermében. Különleges helyszínen, egy fantasztikus hangszeren elképesztő műsor szólalt meg.
Hatéves zenei tanulmányaimat zártam le ezzel az eseménnyel, amelyen a számomra legfontosabb zenék, Reubke-, Schönberg-, Reger-, Vivaldi-, Johann Sebastian Bach- és Franck-művek hangzottak el. Megszólalt saját átiratom, és játszottam improvizációt is.
2 Több mint kétszáz éve alapították a bajorországi Würzburgban a zenei főiskolát, ahol tanultál. Miért mentél egészen Németországig?
Szabó Balázs mesterem és mentorom ajánlotta, hogy oda jelentkezzek. Utólag visszagondolva nem az volt a döntő, hogy hova mentem, hanem csak a tény, hogy elmentem, egyedül voltam évekig, és reggeltől estig csak a zenével foglalkoztam. Magyarországon előtte se volt és azóta sincs így: mert a sok elfoglaltság, a család, a kapcsolatok minden szabad percemet kitöltik. És ez jól is van így, nem véletlenül jöttem haza. Viszont ha valaki zenész akar lenni, akkor nem lehet megspórolni az átgyakorolt éveket.
3 Három éve vagytok házasok.
Julival tíz éve ismertük meg egymást. Ebben a tíz évben volt több év távkapcsolat is, aztán összeházasodtunk, és éltünk Németországban is. Azóta hazaköltöztünk, született egy kisfiunk, Hugó, aki már elmúlt kétéves. Az újonnan indult templomi kórus csak „másodkarnagy úrként” emlegeti Hugót, mert mindig bekéredzkedik a próbára, amikor „a Papi kórust vezet”.
4 Az orgonajátékhoz mind a négy végtagunkra szükség van: egyszerre játszik a két kéz és a két láb.
Ez így igaz, a rengeteg kapcsoló, billentyűsor és pedál miatt gyakran néznek minket űrhajósnak, nem pedig zenésznek. Az orgona különlegessége, hogy minden hangszer teljesen egyedi. Amikor megérkezik a művész egy hangszerhez, hogy koncertet adjon, van, hogy napokon keresztül ismerkedik vele, és újratanulja rajta a műsorát. Amit addig kézzel játszott, azt most lábbal fogja, és fordítva. Tehát nagyon flexibilisnek kell lenni egy orgonaművésznek. Éppen e sokoldalúság miatt érzem annyira magaménak ezt a hangszert.
5 Van olyan vasárnap, amikor akár öt szentmisén is szolgálsz.
Igen, és ez brutálisan sok. Mégis az az igazság, hogy kevésbé fáraszt le ez az öt mise, mint egy régebbi kántori állásomnál kettő. És ez egyszerűen amiatt van, mert a misét tartó atyáknak megfelelően itt minden mise más. Ha misén játszom, megpróbálok teljesen nyitott füllel jelen lenni, és mindig tiszta lappal kezdeni: milyen ünnep van, hányan vannak a templomban, kik azok, milyen az időjárás, hogy köszönti az embereket a pap, milyen hangulat jön létre ezáltal stb.
6 Ha tehetnéd, reggel hatra focizni járnál.
A templomi szolgálat, a kórusok, a koncertek mind-mind esti elfoglaltságok, emiatt nem fér bele, hogy még egy este, sport miatt ne legyek otthon fektetéskor. Ugyanakkor focizni nagyon szeretek, és úgy örülnék, ha mondjuk vállalkozó szellemű jezsuita templomba járókkal összejönne egy csapat, és heti egyszer reggel, munka előtt focizni járnánk.
7 Nagyjából hét éve voltál először a nézője a MÜPA híres orgonapárbaj-sorozatának.
Igen, és ez a koncertélmény döntő fordulatot jelentett az életemben. Két orgonista felváltva rögtönzött a helyszínen kapott témákra és stílusokban. Egészen lenyűgözött, ami ott történt. A koncert után döntöttem el, hogy zenével szeretnék foglalkozni, és Németországba szeretnék menni, ahol a hozzám közelebb álló improvizációs kultúra uralkodik. Az elmúlt évek alapján egyre jobban látom, hogy nem vagyok tipikus „katedrálisorgonista”, aki az orgona harsogását és megbömböltetését szereti. Sokkal inkább a differenciált, belső logikát követő analitikus német technika érdekel. Kicsit talán túlzásba is viszem, de alapvetően az vonz, ami bonyolult, és ezáltal nem igazán mainstream.
8 Nyolcan vagytok testvérek. Édesapád fizikus, és rajtad kívül mindenki matematikával kapcsolatos pályán van.
Hatodik gyerek vagyok. Szívesen mondanám, hogy meg kellett erőltetnem magam, hogy én ne a matekos irányba menjek, de hazudnék. Egyszerűen hadilábon állok a számokkal, és hidegen hagynak. A család viszont nagyon fontos közeg nekem, és mindig nagyon szívesen találkozom a testvéreimmel, akik közül többnek már gyerekei vannak. A legszűkebb családi találkozón se férünk már be a szüleim nappalijába.
9 Kilenc?
Tinédzserként az egyik legfontosabb szöveg számomra Bartók Cantata profanájának a kilenc szarvasról szóló meséje volt. Az én „erdőm”, ahol kicsit szarvassá változtam, Pannonhalma volt, ahova hat évig jártam bentlakásos iskolába. Ezt akkor érzem, amikor az osztálytársaimmal találkozom, akikkel valami nagyon közös van bennünk, akármerre visz is minket az élet. Egyszerűen jó velük egy helyen lenni. A legjobb, ha csak csöndben üldögélünk, nem is kell beszélni. Pannonhalmán rengeteg kulturális hatás is ért. A filmklubok, előadások és koncertek mind-mind hozzájárultak, hogy felnőttként is mindenben a „tiszta forrást” keressem.
10 A tizedik hónapban, októberben van Szent Brúnó ünnepe. Mi a kapcsolatod a névadó szenteddel?
A szüleim névadások előtt a szentek életét lapozgatták, és minden gyereket egy-egy nagyon fajsúlyos, komoly szentről neveztek el. Benedek, Ambrus, Bernát, Klára, Ágoston, Jeromos, Domonkos – én pedig Brúnó. Szent Brúnó életéről van egy hátborzongató középkori legenda, mely szerint Reimsben meghalt az egyik híres főiskolai tanár. A dómban ravatalozták fel, s a hívők sokasága és a papság folyamatosan zarándokolt a holttesthez, hogy elbúcsúzzon tőle. Brúnó is elment a tanítványaival, hogy lerója tiszteletét. Amikor a halotti zsolozsmában felhangzott ez a sor: „Válaszolj nekem”, a halott felült a ravatalon, és felkiáltott: „Hívnak az igazságos bíró, Isten elé!”, majd élettelenül visszahanyatlott. A jelen levő sokaság halálra váltan menekült onnan. A következő napon ismét imádkozták a zsolozsmát, s a mondott sornál a halott újra felült, és azt kiáltotta: „Elítéltek Isten igazságos bíróságán!” A harmadik napon is megismétlődött mindez, és a halott ezt mondta: „Kárhozatra ítéltek Isten bíróságán!” A legenda szerint a történtek annyira megrendítették Brúnót, hogy elhagyta ragyogó tanári pályáját, és elindult a magányba, hogy egészen Isten közelében lehessen. Nekem ez a történet annyira fontos, hogy amikor tizennyolc évesen bérmálkoztam, ott is Brúnót választottam védőszentemnek. Egy hatalmas tudású, karizmatikus tanáregyéniség, aki egyszerre csak a hallgatást választja, és megalakítja a karthauzi rendet. Én is ezt a kettőt szeretném: tudni és csendben lenni.
Fotók: Bodnár Patrícia
A cikk A SZÍV Jezsuita Magazin 2022. július–augusztusi számában jelent meg. Ide kattintva beleolvashat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!