Divatdiéta vagy életmódváltás?

Beszélgetés Erdei Lilla dietetikussal

Parkoljunk messzebb, ne használjunk liftet… Sokszor apróságokon múlik, hogy meg tudunk-e szabadulni a teherként hordozott súlyfeleslegünktől, és ami még fontosabb, hogy tartani is tudjuk-e az elért eredményt. Kampánydiétákról, tiltott élelmiszerekről és kerülendő mennyiségekről, testmozgásról és a lélek ápolásáról, az életmódváltás jelentőségéről, illetve a szükséges támogató közegről egyaránt beszélgettünk a táplálkozástudományi szakemberrel. Részlet a Szív magazin július-augusztusi számában megjelent cikkből.

Túl vagyunk több Covid-hullámon, és sokan tapasztalják, hogy a hirtelen megváltozott életforma, például az otthoni munkavégzés növelte a testsúlyukat.

Ebben a helyzetben alapvetően sokkal kevésbé vagyunk aktívak, kevesebbet mozgunk, mint a megszokott körülmények között. Ez a legfőbb oka annak, hogy nagyon sokan híztak. Egy átlag városi ember egy munkanapon körülbelül tízezer lépést tesz meg közlekedéssel, vásárlással, ügyintézéssel. A zárás alatt ez az ötödére esett vissza, otthon körülbelül kétezer lépésre van szükség. Ez hatalmas különbség. Ha valakinek nem változott is az étkezése a karantén alatt, a fizikai aktivitása egész biztosan mérséklődött, ami kevesebb kalóriafelhasználással jár. De sokan otthon hajlamosak többet nassolni, rágcsálni, fő- zőcskézni, esetleg nagyobb adagokat megenni, mint például a munkahelyi étteremben. Vannak olyanok is, aki valamennyit fogytak a Covid-hullámok idején, de inkább a hízás volt a jellemző.

[…]

Ha fogyni kezdek a koplalós módszertől, akkor mi a gond vele?

Amikor gyorsan akarnak fogyni az emberek, és ez sikerül is, akkor következik a jojóeffektus. Szerintem ezt minden fogyókúrázó ismeri: rövid idő alatt több kiló szalad vissza, mint amennyi lement. A nagyon megszorító diéták vagy a hosszú léböjtkúrák fiziológiás hatása a szervezetre, hogy lelassul az anyagcsere, mivel a szervezetünk a túlélésre van berendezkedve. Ha tartósan alacsony a kalóriabevitel, akkor ahhoz alkalmazkodik a szervezet, és a mindennapi tevékenységekhez is kevesebb energiát fogunk elégetni. Ehhez persze nem egynapi ételmegvonás szükséges, hanem legalább három hét. Ha elértük a vágyott testsúlyt, és a drasztikus diéta után visszatérünk a normál étkezéshez, az a szervezet számára sok lesz, és azonnal elkezd raktározni. És már rakódik is vissza, amit leadtunk.

Hogyan érdemes felvenni a harcot a kilók ellen?

Nem egészséges hirtelen sokat fogyni. Az egészséges fogyás havonta két– négy kiló. Egy kiló zsír elégetéséhez hétezer kalóriát kell elégetni. Egy hétre úgy jön ki az egy kiló fogyás, hogy napi ötszáz kalóriával kevesebbet eszünk, és ötszáz kalóriával többet mozgunk. Legyünk aktívak! Legyen meg a tízezer lépés naponta, parkoljunk messzebb, ne használjunk liftet: apróságokkal könnyedén összejön a több mozgás. Kevesebbet enni sem bonyolult. Fontos a reggeli, de a normál ebédből és vacsorából együnk csökkentett adagot. Nem kell radikálisan eltérni a megszokottól, csak fogyasszunk valamivel kevesebbet. Például nem eszek meg automatikusan két túrórudit, csak egyet, vagy egyet sem. A tartós siker titka nagyon egyszerű: több mozgás, kevesebb étel, odafigyelés.

[…]

Mi segíti az életmódváltást?

Elsősorban az elhatározás, s emellett a támogató környezet. Ha ez hiányzik, valószínűleg nem lesz sikeres az életmódváltásunk. Nemcsak a mértékletes és kiegyensúlyozott étkezésről van itt szó, hanem a több mozgásról is. Mindenki olyan mozgást végezzen, amit élvez, ami jólesik. Nem kell mindenkinek futni. Nyolc-tízezer napi lépés mellett heti három-négyszer intenzívebb mozgásra is szükség van, ennek módja és formája nagyon egyénre szabott. A lényeg, hogy élvezzük a mozgást. Az életmódváltásnak van egy pszichológiai oldala is: elengedhetetlen, hogy foglalkozzam magammal, elfogadjam magam, ápoljam a lelkem. Néhány éve volt egy kliensem, egy középkorú hölgy, aki nagyon szépen tartotta a diétát, és fogyott is valamennyit, de mérgező munkahelyi környezetben dolgozott, ami sok belső feszültséget okozott neki. Elhatározta, hogy felmond, s ezzel elkezdtek róla olvadni a kilók. Ezzel a „pszichés” elengedéssel, megengedéssel sikerült megtalálnia és megtartania a valós súlyát. Az életmódváltás kérdésében a fogyásnál sokkal fontosabb a súlytartás. Azt nevezhetjük sikeres fogyókúrának, ha az ötszázalékos testtömegcsökkenés fennmarad legalább egy évig. Nem kell mindenkinek az ideális testsúlyt elérnie, csak legyen egészségesebb súlya. Ha valaki mondjuk százhúsz kiló, átlagosan nyolcvan kiló lenne neki az ideális. Vagyis negyven kiló terhet cipel mindennap. Ez hatalmas megterhelés. Ha a százhúsz kilóról csak százra megy le, és azt tudja tartani, még lehet, hogy messze van az ideálistól, de az életminősége jelentősen javul. Nem kell a média által sugallt ideálokat követni. Legyünk magunkhoz képest egészségesek. Ezt próbáljuk meg elérni az életmódváltással. Ehhez nem kellenek csodadiéták és szuperfoodok, együnk elég zöldséget, gyümölcsöt, minden mást mértékletesen. Legyen egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatunk az étellel.

Digitális korban élünk. A széles körben, akár ingyenesen is elérhető életmódváltó, fogyókúrát támogató applikációkat érdemes használni?

Van, akinek kimondottan segít, ha az okostelefonján vagy -óráján van ilyen alkalmazás, akit viszont idegesít, az ne használja. Jó támpont lehet, ha számolja a kalóriát, méri a lépéseket, de az nem egészséges, ha valaki függővé válik e digitális mérő- és visszajelző rendszertől. Ha egy nap nem sikerült teljesíteni a kitűzött célokat, attól nem dől össze a világ. Ha hét napból hatszor nem sikerül teljesíteni, akkor el lehet gondolkodni, hogy irreális cél lett beállítva, vagy nincs meg a valódi elhatározás az életmódváltáshoz. De ha egy nap nem sikerül, az nem probléma. Helyükön kell kezelni az eredményeket. Mindenki válasszon olyan applikációt, ami számára kényelmes, vagy maradjon szabad tőlük.

[…]

 Milyen szakember tudja támogatni azokat, akik úgy határoznak, életmódot váltanak?

Sokan táplálkozási szakemberekként dolgoznak úgy, hogy nem szakképzett dietetikusok, hanem önjelölt táplálkozási szakértők. Olyan emberre gondoljunk, aki olvasott pár könyvet a témában, vagy szépen lefogyott, vagy edző, aki felkészült egy gyúrós versenyre. E tapasztalatok alapján vannak, akik azt gondolják, hogy osztogathatnak tanácsokat. Sokan közülük nagyon jókat mondanak, s ha beteg fordul hozzájuk, őt dietetikushoz küldik, s pontosan tudják, hol vannak a kompetenciahatáraik. Ezek az emberek a társadalmat szolgálják. Akkor válik rizikóssá a fogyókúrás tanácsadás, ha valaki nagyon drágán nagyon rossz étrendet árul, ami az egészséget veszélyezteti. Egy amerikai kutatásban a fogyni vágyó vizsgált csoportot négy részre osztották: mindenki megkapta a diéta leírását, egy körülbelül ezernyolcszáz kalóriás, mérsékelt étrendet. Az egyik csoport csak a papírt kapta, a másik a diéta leírása mellett egy dietetikust is, aki csak bátorította őket. A harmadik csoport orvosi támogatást kapott, de a szakember ebben az esetben is passzív volt, csak érzelmileg támogatta a csoportot. A negyedik csapat dietetikust és orvost is kapott, hasonló módon. Annak ellenére, hogy ugyanazt a szabályrendszert kapta minden résztvevő, az orvosi és dietetikusi jelenléttel rendelkező csoport fogyott a legtöbbet. Mert lelkileg ennyire fontos a támogatás, a biztatás.

A cikk teljes terjedelmében A SZÍV Jezsuita Magazin 2021. július-augusztusi számában jelent meg. Ide kattintva belelapozhat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!

Fotó: Hegedüs Márton

Megosztás