Sokat tanulhatunk abból, ahogyan gyermekeink ráfeledkeznek a természet hétköznapi csodáira, vagy épp az örömükből, amit például a pocsolyába ugrálás okoz nekik egy esős napon. De mi történik, ha őket is meglegyinti a veszteség szele, a Földért érzett aggodalom? Hogyan beszélhetünk velük környezeti kérdésekről, a saját felelősségünkről, és miként kezelhetjük mélyről jövő érzéseinket a mostani válságos idők láttán?
Az elmúlt időszak nagy fordulatot hozott a környezetvédelemmel kapcsolatos közbeszédben: Greta Thunberg megnyilvánulásaitól a műanyagmentes júliuson át a csomagolást kerülő boltok népszerűségéig számos olyan jelenséggel találkozunk, amely felhívja a figyelmet bolygónk problémáira. Gyerekeink is ebben élnek, és természetes, hogy szülőként nemcsak jó példát akarunk mutatni nekik, hanem szeretnénk, ha az említett témák a hétköznapi beszélgetéseink részévé válnának, ha ők maguk is felelős, zöld szemléletű állampolgárokká növekedhetnének. Mindezzel már az óvodában, iskolában is találkozhatnak: a szelektív hulladékgyűjtésről vagy az energiatakarékosságról sok helyen szó esik, s ez jó is, hiszen a kutatások azt mutatják, minél korábbi életkorban kezdjük el a környezetvédelemre nevelést, annál hatékonyabbak lehetünk.
Fontos azonban tudnunk, hogy ezek a törekvések nem csupán gyakorlatias lépésekként jelennek meg gyermekeink számára, hanem mélyről jövő, összetett érzéseket is kelthetnek – ahogyan valójában bennünk, felnőttekben is. Nem elég ismereteket átadni, abban is tudnunk kell támogatni őket, hogy fel tudják dolgozni mindazt, amit hallanak. Az érzések felkutatását érdemes magunkon kezdeni, majd a gyermekeinkkel folytatni. Ami ugyanis biztos: félelemből, letargiából vagy türelmetlen indulatból táplálkozva nem tudunk valódi változásokat előidézni.
Az elmúlt egy-két évben soha nem látott hangsúlyt kapott a környezetvédelem kérdése, s egyértelműbbé vált az ezzel kapcsolatos problémák súlyossága: egyre szélesebb körben kezdték például a „válság” szót használni a korábbi terminológia (például „klímaváltozás”) helyett. Mindennek helye van, hiszen megfelelő hatékonysággal csak akkor tudunk lépni, ha ismerjük a jelenség súlyát. A folyamat azonban azzal járt, hogy megjelent például a „klímaszorongás” kifejezés is, és világszerte terjed az a fajta belső feszültség, sürgető érzés vagy akár pánik, amely a környezetükért tenni akaró embereket jellemzi. A közösségi média kiváló terepe a nehéz érzések felébresztésének: gyakran gerjedhetnek indulatok bennünk „nem eléggé” tudatos ismerőseinkkel szemben, vagy érezhetünk fájdalmat és szomorúságot az olvadó jégtáblán kuporgó jegesmedvék, a szeméthalomban vergődő madarak szívszaggató képei láttán. Emellett van példa mindennek az ellenkezőjére is: előfordulhat, hogy érzelmileg apátiával vagy akár legyintéssel reagálunk, tehetetlennek, reményvesztettnek érezzük magunkat, vagy amiatt nem akarunk tenni semmit, mert ezt értelmetlennek, elkésettnek érezzük.
Nehéz érzelmi csomaggal a hátunkon persze jóval kevésbé vagyunk képesek bármit is tenni. Akár a sürgető indulat, akár a lemondás jellemzi hozzáállásunkat, biztosan tudhatjuk, hogy agyunk érzelmi központja, a limbikus rendszerünk túlságosan tele van zsúfolva, és a sok-sok érzelem egész egyszerűen megakadályoz minket abban, hogy racionálisan szemlélhessük az eseményeket, és józan döntéseket hozhassunk. Gondolkodó agyunk, a homloklebeny csak akkor fog tudni akcióba lendülni, ha limbikus rendszerünkről „lehalásszuk” a tomboló, nyomasztó érzelmeket, és csendességet találunk.
[…]
Néha azt tapasztaljuk, hogy a gyerekünk újra és újra rákérdez ugyanarra – ez annak jele, hogy a téma nem hagyja nyugodni, valamilyen érzelem elakadt benne. Ilyenkor visszakérdezhetünk, ő hogy látja a dolgot, hogyan érzi magát hallva róla, és elég meghallgatnunk az elmondottakat, kommentár nélkül. Ha úgy érezzük, a gyerekeink szoronganak, a legjobb, amit tehetünk, ha játékkal ellensúlyozzuk érzéseiket. A félelem ellen a lehető leghatékonyabb orvosság a fizikai játék: a saját testük, erejük megtapasztalása növeli magabiztosságukat, ami elengedhetetlen a szorongások legyőzéséhez. Ilyen lehet a játékos birkózás, vagy ha például azt mondjuk: „Fogadjunk, hogy nem tudsz eltolni a szoba egyik végéből a másikba!” Ha kuncogva tolni kezdenek, mi pedig botladozva csodálkozunk rá erejükre, nyert ügyünk van. Figyeljünk rá, hogy mindig annyi ellenállást tanúsítsunk, hogy küzdeniük kelljen, de végül mindig ők nyerjenek. Ez a fajta játék segít, hogy megérezzék az erejüket, és bizalommal töltekezzenek képességeikkel kapcsolatban – így aktív, odaadó énjüket felfedezve találkozhatnak a világ kihívásaival.
A cselekvési kedv aztán az otthonunk falain kívül is érvényesülhet, hiszen cél és eszköz is, hogy tegyenek a nehézségek megoldásáért – a korukhoz mérten. Azoknak a kisiskolás vagy kamasz gyerekeknek, akiket érdekel vagy nyomaszt a környezetvédelem témája, különösen ajánlott, hogy őket támogató felnőttekkel közösen kapcsolódhassanak be ehhez kapcsolódó tevékenységekbe. Részt venni egy szemétgyűjtésben, tudatosabbá tenni a háztartást, belépni egy zöld egyesületbe, vagy akár plakátot rajzolni a fenntarthatóság fontosságáról nemcsak hasznos lépés, hanem a nehéz érzések ellensúlyozásának legjobb módja is. Ha tehát akár a gyerekeink, akár mi magunk szorongással tekintünk a témára, bátran keressük meg annak módját, hogyan tehetnénk többet.
Előfordulhat, hogy az egész témát túl soknak, túl nehéznek érezzük, vagy kihívásnak tűnik ilyen összetetten gondolkodni a magunk és gyermekeink érzéseiről. Ha ez így van, nem a mi hibánk. Annyit jelez, hogy több támogatásra van szükségünk. Minél inkább el tudunk jutni a „világban minden rendben van” érzelmi állapothoz, ahhoz az ősbizalomhoz, amelyből táplálkozhatunk (akár a páros meghallgatás, akár más, lelki gyógyító módszer révén), annál inkább fogjuk tudni sugározni ezt a tudást a gyerekeink felé is, így annál inkább támogathatjuk őket abban, hogy biztonságérzettel feltankolva bátor, tudatos, lelkes fiatalokként léphessenek majd fel a világ nehézségeivel szemben.
Fotó: iStock
A cikk teljes terjedelmében A SZÍV Jezsuita Magazin 2020. októberi számában jelent meg, ide kattintva belelapozhat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!