Idén májusban tizenkettedik alkalommal rendezték meg az Öt Templom Fesztivált Győr-Újváros Kossuth utcájában, ahol öt felekezet temploma áll hatszáz méteren belül.
„Uram Isten, vigyázol rá? Megőrzöd őt nekem?” – jegyezte le naplójában Radnóti Miklós felesége, miközben férje Abda felé haladt egy zörgő szekéren élete utolsó órájában. Talán nem egészen így történt. Talán máskor írta Gyarmati Fanni ezt a naplót, és a költő halálának körülményeit sem tudjuk egészen biztosan. Mégis van valami hátborzongató abban, hogy épp azon a helyen hangzanak el ezek a szavak Hámori Gabriella monodrámájában, ahol az Erőltetett menet költője élete utolsó lépéseit tette.
Budapest és Bécs között félúton
14:10-et és 24 fokot mutat a műszerfal órája, mikor megállunk a Petőfi tér egyik árnyékos parkolójában. A közel kétórás út után először egy hangulatos kerthelyiségben elfogyasztott hideg üdítőre gondolunk. Innen csak néhány méter a Kossuth Lajos utca, ahol az Öt Templom Fesztiválnak helyet adó evangélikus öregtemplom, a zsinagóga, valamint a református, a katolikus és a görögkatolikus templomok épültek. Az utcába befordulva a várakozásunkhoz képest szürreális látvány fogad. Újváros főutcája szinte teljesen üres. Kétoldalt omladozófélben lévő XVIII–XIX. századi barokk és klasszicista épületek, betört ablakokkal, lakatlanul. A feltört útburkolat és a „Forgalomtól elzárt terület” tábla okozta kellemetlenség egyúttal ugyan a majdani szebb látvány reményét nyújtja, a hideg üdítőt azonban, úgy tűnik, elfelejthetjük. Az egykori zsidó menház épületében kialakított kamaraszínpadnál találkozunk a fesztivál egyik önkéntesével, aki megnyugtat, a programokra mindig megtelnek a helyszínek. Sőt Hámori Gabriella Gyarmati Fanni naplójából készült monodrámájára már hetekkel ezelőtt elkelt minden jegy, így pluszelőadást is kellett szervezni.
„Ez az utca valamikor Győr leggazdagabb és legdrágább utcája volt” – kezdi mesélni a városrész történetét Pál Kálmán, az Öt Templom Fesztivál alapítója és igazgatója. Ez a kiemelt helyzet pedig abból fakadt, hogy ez a terület Bécs és Pest-Buda között félúton a nagyon fontos hadi és kereskedelmi út mentén helyezkedett el. Emiatt a Habsburgok az 1500-as években Győr várát Európa egyik legkorszerűbb erődítményévé fejlesztették. A vár védelmére német zsoldosokat telepítettek ide, akik az akkor születő reformációt hozták el a városba. Így egyfajta többvallásúság már a XVI. században kialakult Győrben. A püspöki székhely területére csak katolikusok telepedhettek be, viszont a püspök megengedte, hogy a város környékén más vallásúak is letelepedjenek. Így jelentek meg ebben a városrészben a rácok, a szlávok, a németek, a zsidók, és mind nagyobb számban a reformátusok és a kereskedelem miatt ide költöző római katolikus magyarok is. Ez az utca a történelem megannyi lenyomatát magán viseli. Itt vonult vissza Görgei, itt vonult be Haynau. Itt vonultak be a német csapatok ’44-ben, és aztán itt is vonultak ki. És itt haladt végig élete utolsó óráiban Radnóti” – magyarázza a történészek szakértelmével a fesztiváligazgató.
Az egykor módos kereskedőktől nyüzsgő negyed az 1980-as évekre szociális, arculati és funkcionális szempontból a mélypontjára jutott. „Az a cigányok városrésze” – legyintettek sokan a városnak erre a lepusztult, ezernyi problémával küzdő részére, a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna által körbeölelt területen. Az öt templom környéke így aztán lassan periferikus szigetté vált. A hajdani hadi út vonalán pedig szociális bérlakásokként hasznosították a valamikori gazdag patríciusházakat, vendéglátóhelyeket. Mivel a területet sokáig építési tilalom védte, a Kossuth utca szinte teljesen megőrizte eredeti szerkezetét. A rendszerváltás éveiben a városvezetés feloldotta az építési tilalmat, ugyanis a régi épületek és a templomok egy részének helyére még a szocializmus éveiben lakótelep építését tervezték. Szerencsére azonban a Rába és a valamikori Rábca közötti keskeny földnyelv talajszerkezete nem bírta volna el a tízemeleteseket, így az öt templom és környéke megmenekült.
Se sör, se virsli
„Egy pusztulásra ítélt városrészben fesztivált szervezni nem túl trendi dolog. És úgy csinálni, hogy nincs büféje, kereskedelme, bevétele pláne nem trendi” – ismeri el a szervező. De méltatlan lenne az öt templom történelmi tradíciójához, hogy nem tudattiszta állapotban élünk meg egy eseményt – teszi hozzá. Ezért talán ez az egyetlen olyan fesztivál az országban, ahol nincs büfé; se sör, se virsli.
„Mennyire át kellett alakulni, mire eljutottunk odáig, hogy a más vallásúak templomába bemenjünk.”
Bár a rendezvény nemrég nyerte el az európai fesztiválminősítési program kitüntető elismerését, a fesztiváligazgatóval egy balkáni körülményeket idéző irodában beszélgetünk. „Éveken át még ez sem volt. Sokáig szó szerint az utcáról szerveztük a fesztivált” – avat be a kezdeti nehézségekbe Pál Kálmán. Majd gyorsan pontosít. Nem fesztivál ez, inkább ünnep: a zsidó-keresztény kultúra ünnepe. Hitvallása szerint ugyanis a zsidó-keresztény kultúra az európai identitás része, és egyre inkább létkérdéssé válik, hogy e közösségek milyen szinten tudnak együttműködni, hogyan tudnak egymás mellett élni, és mennyire fogadják el egymást. Ebből a szempontból pedig a győri öt templom igazi kuriózum lehet Európában, hiszen egyetlen utcában, békében, egymás mellett állva, évszázadok óta hirdetik az európai kulturális sokszínűség értékeit – vallják a rendezvénysorozat szervezői. Az Öt Templom Fesztivál öt napja alatt ezért a különleges templomi koncertek mellett erős szakrális színházi, bábszínházi produkciókat, vallás- és helytörténeti előadásokat, vezetett városi sétákat is szerveznek.
„Saját erőből nem tudnánk ilyen színvonalú előadásokat tartani” – mondja hálásan a görögkatolikus parókus az Öt Templom Fesztivállal kapcsolatban. Bár a templomok közül az 1727-ben, barokk stílusban emelt épület a legrégebbi, Polgári László közössége a legfiatalabb, hiszen csak 1995 óta vannak jelen Győr-Újvárosban. Akkor kapta meg ugyanis az egyházközség a szerb egyháztól az akkor romos állapotú rác templomot és a győri önkormányzattól a parókia épületet. Mivel közösségükben nagyon sok a kisgyermekes család, ez a templom és a körülötte lévő kis kert a gyerekprogramok, bábelőadások állandó helyszíne. „Úgy állítjuk össze a programot, hogy mindig legyen legalább egy kifejezetten a mi egyházunk hagyományait bemutató előadás” – mondta a parókus, aki úgy látja, idén a Szent Efrém férfikar műsorát övezte a legnagyobb érdeklődés a templomukban.
Városrész-rehabilitáció és ökumené
„Kulturális alapon is lehet városrészt fejleszteni, ha megmutatjuk, mi minden rejtőzik itt. És adhatunk egy esélyt azzal, hogy viszünk oda programokat, ezzel tudatosítva az emberekben, hogy itt öt felekezet temploma áll” – érvelt Pál Kálmán, amikor Borsa Katával ötleteket gyűjtöttek ahhoz a pályázathoz, amelyet Győr az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címért nyújtott be 2005-ben. Így született meg az Öt Templom Fesztivál gondolata mint Győr-Újváros rehabilitációjának kísérő eleme. Bár az Európai Unió végül Pécsnek ítélte oda a címet, Pál Kálmán és stábja az öt felekezet vezetőinek bevonásával megszervezte az első fesztivált a Kossuth utcai templomokban.
„Érdekes, hogy még soha nem ültünk le így együtt!” – mondták a felekezetek vezetői az első találkozáskor, amikor a szervezők beavatták őket tervükbe. Hamar kiderült, hogy mindenhol hasonló problémákkal küzdenek: egyre kisebb létszámúak a közösségek, vandálok összefirkálják a falakat, és betörik az ablakokat. „Olyan időket élünk, amikor különösen fontos, hogy az, ami közös bennünk, azt együtt tudjuk képviselni” – vallja Wagner Tamás, az újvárosi református gyülekezet lelkésze, aki a kezdetektől nagy örömmel fogadja be a fesztivál könnyűzenei műsorait. A 1906-ban épült templom idén Szirtes Edina Mókus észt zeneszerzők műveiből és magyar költők megzenésített verseiből készült, Silentio című előadásának adott helyet, de játszott már itt Ferenczi György és a Kiscsillag zenekar is.
„Az itt álló templomok a sikeres egymás mellett élés történetét mesélik el nekünk. Ez a városrész akkor élte dicsőségét, amikor az itteni emberek együtt tudtak működni és elfogadták egymást” – mutat rá Pál Kálmán az öt templom üzenetére. Szerinte a szervezői stáb már önmagában kísérlet az együttmunkálkodásra, hiszen a rendezvények különböző politikai és vallási hovatartozású emberek együttes erejével jönnek létre évről évre. „Lépj be a másvallásúak templomába!” – ismétli a fesztivál ötletgazdája újra és újra, szinte mantraként. És hogy az elfogadás felé mennyire fontos lépés volt ez, azt alátámasztják Zsebedics József katolikus plébános szavai is: „Mennyire át kellett alakulni, mire eljutottunk odáig, hogy a más vallásúak templomába bemenjünk.”
De vajon hogyan élik meg mindezt maguk a közösségek? És az ötnapos fesztivál szervezésén túl mit tudnak megvalósítani a hétköznapokban a sokak által áhított ökumenéből? És egyáltalán mit sikerült elérni tizenkétszer öt nap alatt Győr-Újvárosban? Tamáskodó kérdésünkre a megkérdezettek olyan természetesen válaszolnak, hogy elszégyelljük magunkat. Sorra jönnek a történetek, amelyek egyszerűségükkel, kedvességükkel alátámasztják az Öt Templom Fesztivál eredményességét. „Amikor ideköltöztünk, fel kellett újítani a parókiát” – meséli Polgári László, aki három évvel ezelőtt érkezett a győr-újvárosi egyházközségbe – „És ez idő alatt a régi református parókián laktunk négy hónapig. A református lelkész gyerekei úgy jönnek át most is, mintha a nagyszülőkhöz mennének.” Csorba János evangélikus lelkész számára pedig az idei Házasság Hete okozott maradandó élményt, amelynek végén a katolikus, református, evangélikus és vegyes párokat közösen áldották meg a bencés templomban.
A zsidó, katolikus, evangélikus, református és görögkatolikus egyházközségek az ötnapos tavaszi rendezvény mellett három éve közös adventi ünnepségsorozatot is tartanak, amelyen a közösen megélt liturgiáé a főszerep. Hanuka alkalmával például összegyűlnek a XIX. században épített zsinagógában, és mindegyik közösségvezető szívesen mesél az ilyenkor szokásos vacsoráról is. „Mindenki elkészíti a maga ünnepi ételét, aztán együtt elfogyasztjuk, miközben jókat beszélgetünk, és közelebb kerülünk egymáshoz” – avat be a részletekbe az evangélikus öregtemplom lelkésze. „Az Öt Templom Fesztiválon egy erős programsorozatot szervezünk. Az öt templom advent és hanuka viszont inkább az egymás felé fordulásról szól. Ilyenkor az egyházközségek tagjai – például családi zenélésekkel – is megmutatják magukat. Itt nem a nagyszabású, vérprofi előadás a lényeg, hanem az együttlét. A kettőnek más az üzenete. Itt az erejét mutatjuk, ott pedig a szívét” – foglalja össze a fesztiváligazgató.
És ez még nem minden. Az Öt Templom Fesztivál jelenléte adott erőt és támogatást a győri zsidó hitközségnek, hogy 2012-ben visszavásárolja az önkormányzattól az 1913-ban épített menházat, s az így száz év elteltével, megújult küldetéssel újra megnyithatta kapuit. 2013-ban pályázati forrásból megkezdődött a szociális városrehabilitáció Győr-Újváros területén. Így ma már egyre több műemléki védettségű épületben működnek modern szociális bérlakások. Néhány éve megszépült a katolikus templom, ottjártunkkor felállványozva találtuk a Rába partján álló evangélikus konvent épületét, és mint láttuk, folytatódik a Kossuth utca fejlesztése is. Ráadásul a győrieknek a 2005-ös álmokról sem kell végleg lemondaniuk, ugyanis Győr polgármestere tavaly áprilisban bejelentette, a város indul az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címért.
* * *
Az újvárost csak a Rábán átívelő híd választja el az útikönyvekben ékszerdobozként emlegetett óvárostól. A turistáktól nyüzsgő utcákon sétálva megkérdőjelezhetetlenné válik, hogy Magyarország legszebb és leghangulatosabb barokk városrészébe csöppentünk. A Loyolai Szent Ignác-templom előtti padról a Széchenyi teret pásztázva pedig arra a felfedezésre jutunk, hogy itt bizony több mint öt nép fagylaltjából, italaiból és kávékülönlegességeiből válogathatunk – hatszáz méteren belül.