Meszleny Zita, Tábori Kálmán

Egyik kőről a másikra

„Amint kimondtuk, hogy ne legyen benne a kő, a lányunk kibökte a rá jellemző humoros hangsúllyal: Miért, nem kő fagyi?” – mesélnek nevetve a névválasztásról a pultban álló tulajdonosok. A mindszentkállai fagyizóban nemcsak kávét és hűsítő desszertet, de egy jó történetet is kaptunk. A Káli-medence legeredetibb fagyizójához nem kövezték le az utat. Álmokról, ragaszkodásról, elengedésről és ráhagyatkozásról tanultunk házigazdáinktól. Tovább olvasom „Egyik kőről a másikra”

Horváth Gergely

Boldogság, gyere haza?

– Nézd – figyelmeztetett kamaszkorom legszebb nyarán Esti Kornél –, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg pénzt vagy dicsőséget. Ezek csacsiságok. Az ilyen képek kiskorunkban jelennek meg előttünk. A mese ez, az örök és légüres mese. Tovább olvasom „Boldogság, gyere haza?”

Lukács György

Hit, amely Isten bolondjává avat – beszélgetés Berecz Andrással

Ferenc pápa csíksomlyói látogatása egy – II. János Pál pápa által tett – ígéret örömteli beváltása volt. És alkalom Berecz András számára az elmúlt négy évtized csíki zarándoklatainak áttekintésére. Az ének- és mesemondó a pápai szentmise hétvégéjén három előadóesten is elmesélte, miért érdemes Isten bolondjának lenni, és szabad-e nevetni a templomban. Tovább olvasom „Hit, amely Isten bolondjává avat – beszélgetés Berecz Andrással”