ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Film Dietrich Bonhoeffer életéről
Beszélgetés Pál István Szalonna prímással
Vértesaljai László SJ jegyzete
A nikaiai zsinat ezerhétszázadik évfordulóján
A szentévek hagyománya
Római találkozás a szentévben Szentmártoni Mihály jezsuitával
A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításán jártunk
Beszélgetés Török Csabával római zarándokútikönyve kapcsán
Címlapon: Pál István Szalonna hagyományokról, hitről és a muzsikusmesterségről
A tartalomból:
Az a szívem vágya, hogy Ferenc pápa csapja a hóna alá az ajándékunkat, aztán írjon levelet a püspöktársainak, amiben elmondja, milyen jól érezte magát Csíksomlyón. Ezután ebben a levélben kérje meg őket, hogy minden év június elsején legyen a templom játszótér. Ezen a napon tartsuk meg a gyermek Jézus ünnepét! Tovább olvasom „„Jézus Krisztus csapatában játszom” – Interjú Böjte Csabával”
Több száz oldalt lehetne szentelni az egyik legismertebb erdélyi településnek, a búcsújáró helynek, a kegyhelynek, történelmének, templomának, Mária-szobrának, a somlyói nyeregnek, és mindezekről hosszan lehetne mesélni. Most a legfontosabbakat foglaljuk össze. Tovább olvasom „Szent ez a hely – Csíksomlyó egykor és ma”
Néprajzkutató akadémikus és József Attila díjas-költő. Ritka párosítás, de élete tele van más meglepő fordulatokkal is. A moldvai csángók és a saját hitéről, az életveszélyes költészetről, Isten és az emberek lépteiről is beszélgettünk. Tovább olvasom „Ha tudnánk bízni egymásban… – Interjú Iancu Laurával”
Húsvét misztériumának „harangdöngető igazsága” nem csupán a feltámadáskor jelenik meg, hanem jelen van már a nagycsütörtöki lábmosástól. Nem lehet szétszabdalni a folyamatot, a fájdalom, a magány, a bűnök, a halál ugyanúgy részei a keresztény életnek, mint a dicsőséges időszakok. Tekintsük át a húsvéti eseményeket a Szent Ignác-i lelkiség magyarázata szerint, hogy jobban megértsük, milyen erős, egységes dinamikája van húsvét ünnepének.
Megértjük-e a gyermekség leckéjét? Igazából ezen múlik, hogy birtokba tudjuk-e venni a nekünk ajándékozott életet. Hiszen így tudjuk majd felfogni és elfogadni a gyöngeség, a törékenység, az elégtelenség mindennapos élményeit. És ily módon válunk képessé arra, hogy ne valami elborzasztót, kudarcszerűt lássunk mindebben, hanem meghívást a szembesülésre. Tovább olvasom „Már nem félek gyermeknek lenni”
