Még negyvenéves sincs, de már tíz éve tanít a Zeneakadémián, és négy gyermek édesapja. Évekre előre tele a naptára hazai és külföldi koncertfelkérésekkel, éppen most indít új recept alapján ismeretterjesztő sorozatot, szabadidejében pedig természetfilmeket forgat. Soha nem ivott még energiaitalt, mégis tele van energiával. Hogy mi a titka? A kifejlett önérzékelés – és a tudatos halogatás.
A Szív cikkei
Szemlélődni, látni és láttatni
Országjárásra indul A Szív: úgy gondoltuk, ha eddig nem, hát most majd bejárjuk hazánknak azokat a helyeit, amelyek valamilyen szempontból a jezsuita rendhez köthetők. Röviden bemutatjuk a történetüket, felkutatjuk az ottani emlékeket, beszélgetünk helybéliekkel, s talán még ahhoz is kedvet kerekítünk, hogy a kedves olvasók szintén útra keljenek. A jezsuiták nyomában rovat további cikkei ide kattintva olvashatók.
Isten az agyban
Nincs két egyforma megtéréstörténet. Van, akinek egy egészen váratlan esemény képes mindent felforgató nyomot hagyni a lelkében, mások számára pedig éveken átívelő folyamat a megtérés. Egyvalami azonban megállapítható: mindkét esetben a személyiség radikális átformálódásáról van szó. A Párbeszéd Háza Loyolai Szent Ignác megtérésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumának egyik előadója Bálint Ágnes pszichológus volt, aki egészen szokatlan szemszögből, az idegtudomány legfrissebb eredményeit ismertetve közelített a megtérés jelenségéhez.
Ignác, a megzabolázott életenergia
Egyedül, gyalog címmel a jubileumi esztendő keretében jelent meg az elmúlt évszázad legnagyobb hatású Szent Ignác-életrajza a Jezsuita Kiadó gondozásában, dr. Arendtné Salacz Nadine fordításában. A négyszázoldalas könyv utolsó fejezeteiből idézzük az alábbi szakaszt, melyben a szerző Ignác „titkát”, azaz lelki mozgatórugóinak működésmódját összegzi.
Az egység szolgálatában
Loyolai Ignác szentté avatásának négyszázadik évfordulóját ünnepeljük idén. Ennek kapcsán beszélgettünk P. Vízi Elemér provinciálissal a Lélek vezetéséről, veszélyekről és a feszültség hordozásáról. Hogyan fértek meg egymás mellett Szent Ignácban a személyes vágyak és az egység szolgálata? Mit jelent a „spirituális kormányzás” kapcsolatainkban és az egyház közösségében?
„Egyáltalán nem érzem öregnek magam!”
– Hogyan telik egy átlagos napod?
– Általában elég sűrű. Zenekari próbám van, ráadásul én vagyok a kottatáros, én rendezem be a termet. Onnan megyek tanítani a konzervatóriumba, ami a főállásom. Félállásban a Zeneakadémián is tanítok. Mikor este hazaérek, még gyakorlok, de ha van még lelki- meg testi erőm, elmegyek edzeni. Az utóbbi hónapokban rákaptam a testedzésre, konditerembe járok, és már jónéhány kilót sikerült leadnom. A nap hátralevő része készülődéssel telik: kottákat keresek, nyomtatok, összerendezem őket másnapra.
Boldogfai templom a mi házunk lehetne…
A téli bezárkózás és sötétség, a csak ilyentájt megtapasztalt elszigeteltség megküzdendő feladat volt a régi falun. A szokások rendje ezért a családtagokat egymáshoz kötő szeretetet, a teremtett világgal történő közösségvállalást és végső soron a Teremtővel és a megszülető Fiúistennel való egységet emeli ki.
A megajándékozható ember
Assisi Szent Ferenc szerint a szegényekkel való közösségvállalás olyan út, amely szembesíti az embert tényleges spirituális léthelyzetével: azzal, ahogyan mindannyian rászorulunk Isten ajándékozó szeretetére. Tovább olvasom „A megajándékozható ember”
Templomból szállodát – tapintattal, igényesen
Szabad-e, lehet-e szakrális épületből hotelt kialakítani, s ha igen, ez hogyan működik a gyakorlatban? Megszállhat-e ilyen helyen megbotránkozás nélkül egy hívő? A mátrakeresztesi Templomvölgy Butik Hotelben csupa megnyugtató választ kapott szerkesztőségünk.
Tovább olvasom „Templomból szállodát – tapintattal, igényesen”
Hol van Isten az életünkben?
Egy neves magyar színházi rendező a kilencvenes évek második felében színpadra vitte az evangéliumot. Csaknem másfél órás előadóestet szerkesztett belőle – no nem missziós céllal, hanem azért, mert külföldön nagy sikert ért el egy hasonló vállalkozás. (Idehaza nem így történt.) A magát öntudatosan ateistának valló művész a bemutató előtt megkérte egyik ismerősét, egy lelkészt, hogy nézze meg a produkciót, és mondja el róla a véleményét. Az többek közt így hangzott: „Érezhető, hogy nem vagy bekapcsolva odaföntre.”