ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
A szülő és gyerek közti indulatokról
December 6-án péntek délután, vendégünk Patsch Ferenc SJ és Nagy Bálint SJ
Interaktív családi evangéliumos könyv a Jezsuita Kiadótól
Beszélgetés Balla Gergely zenész-dalszövegíróval
Gondolatok a halál előjeleiről
Miért hoz ki belőlünk valami heves érzéseket? És mit kezdjünk velük?
Két ember, két világ
Miért nem Krisztus-szobor áll a Gellért-hegy tetején?
A tartalomból:
Bevallom őszintén, én magam sem tudok túl sokat Ukrajnáról. De ha már őszinte merek lenni ebben a témában, azt is be kell vallanom, hogy előítéleteim azért nekem is bőven akadnak a legnagyobb keleti szomszédunkról. Mert viszonylag sok nyers vagdalkozást lehet hallani még nyilvános fórumokon is erről az országról és a népéről.
Négy zenekar tagja, énekes-dalszerző, tanító és drámapedagógus, a Gömbölyödő kismamadalkör vezetője, és ezzel még nem merítettük ki mindazt, amivel Tóth Orsi foglalkozik. A közös alkotás erejéről, bizonytalanságról és hitelességről, hangokról és keresésről beszélgettünk.
Az elkényeztetés egyike azoknak a nevelési témáknak, amelyek körül állandó „szekértáborok” alakulnak ki a szülők és nevelők, de még a gyermektelenek körében is. Még a címben idézett Arany János is megemlékezik róla, Toldi György szájába adva a dilemma egyik oldalát: „Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, / Ójad fúvó széltül drága gyermekedet; / Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, / Majd derék fajankó válik úgy belőle.” Hol kezdődik az elkényeztetés, és meddig tart a (szükséges) gondoskodás? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány pszichológiai szempontot hozzátenni a gondolkodáshoz. Részlet A SZÍV magazin májusi számából.
Arturo Sosa SJ ötödik éve a jezsuiták általános rendfőnöke. A május 20-án kezdődő Ignác-év alkalmából megjelenő interjúkötetének első fejezete a rendalapítóról szól. Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk a nagy világnyelveken hamarosan elérhető beszélgetőkönyvből.
Amikor a fenti mondatot elolvastam a Bibliában, kíváncsi lettem, és sokféle emlék ötlött fel bennem. Ki ez az őszinte, gyengéd alak, ki ez a kedves bölcs, akiben belső magatartássá érett a szeretet, aki tehetetlenül is utat enged a jóindulatnak, amely mélyen összekapcsolja mindazokkal, akiket valaha szemtől szemben, gyengéden szerethetett? Ki vette magára bibliai időkben ezt a manapság olyan jól ismert sorsot, hogy kénytelenségből csak távolból köszöntjük szeretteinket? Részlet A SZÍV magazin májusi számából.
Continue reading „„Én ugyan betegen fekszem, de azért szeretettel gondolok rátok…””
Más az emberi segítés vágya, és más a szeretet. Gyakran összekeverjük ezt a kettőt. Az elsőnek a fókusza a másik ember. Amikor azonban tényleg szeretek valakit, egyetlen kis történésben vagy élőlényben az Isten teljes világát ölelem át. Részlet A SZÍV magazin májusi számából.
1. Már egy éve, hogy az iskolák kénytelenek voltak átállni a digitális oktatásra. Hogyan vettétek ezt az akadályt?
A személyes kapcsolatban hiszek, abban vagyok jó; a személyes jelenlétemmel tudok ösztönözni. Nagyon sokat kellett tanulnom, hogy a digitális technika eszközeivel hogyan tudom visszalopni a személyességet a hétköznapokba. Ma úgy látom, hogy minden nehézség ellenére működik. Épp nemrég tartottunk harmadszor digitális lelki napot, és gyönyörű volt. Azért nagyon sajnálom a gimnazistákat, mert nagyon sok lehetőségtől esnek el így, de hát ezt az időszakot éljük.
Berg Judittal eredünk népszerű meséinek forrásvidékére. A Maszat, a Hisztimesék, a Rumini, a Lengemesék vagy az Alma szerzője szerint a mese a túlélés eszköze lehet. Emellett arról is kérdezzük az írót, mitől hiteles egy meseíró, tényleg megfenyegették-e a Rumini folytatásáért, és miért küzd a szuperháziasszony sztereotípiája ellen.
A harminckét éves mezzoszoprán 2017-ben diplomázott a Zeneakadémia oratórium- és dalénekművész mesterszakán, 2020 óta pedig a szabadúszás mellett klasszikus éneket tanít az egyetem jazz tanszékén. Munkájában kiemelt szerepe van a kortárs és barokk zenének, a dal műfajának és az operának. Gyermekkorról, gyermeklétről, életbe vágó véletlenekről és a szeretet alapvetéseiről beszélgettünk. Continue reading „„Feltölt, hogy a színpadon ismét kicsit gyermek lehetek””
A szeretet egyik legintenzívebb és mindenki által jól ismert formája, amire nekünk, magyaroknak külön szavunk is van, a szerelem. Bizonyos értelemben transzcendens tapasztalat. A felnőtté váló gyermek egyszer csak rájön, hogy élete súlypontja többé már nem a saját személye, hanem valaki más, akivel találkozott a tekintete, és aki felé most minden kavargó gondolata, az érzései, a vágyai irányulnak.
