A népdalgyűjtést nem érdemes nemzeti horizontról szemlélni, hiszen a folklór a nemzetté válás előtt is létezett – mondja az énekes, gitáros előadóművész, aki létrehozta Ukrajna legnagyobb zenei archívumát, a Polyphony Projektet. A honlap egy különleges, eltűnő világról készült pillanatfelvételként is felfogható, amely egyszerre hordozza a múltat, a jelent – és talán a jövőt. Részlet A SZÍV magazin júniusi számában megjelent interjúból.
A Szív cikkei
Ukrán szomszédaink
Bevallom őszintén, én magam sem tudok túl sokat Ukrajnáról. De ha már őszinte merek lenni ebben a témában, azt is be kell vallanom, hogy előítéleteim azért nekem is bőven akadnak a legnagyobb keleti szomszédunkról. Mert viszonylag sok nyers vagdalkozást lehet hallani még nyilvános fórumokon is erről az országról és a népéről.
(Újjá)születés közösségben
Négy zenekar tagja, énekes-dalszerző, tanító és drámapedagógus, a Gömbölyödő kismamadalkör vezetője, és ezzel még nem merítettük ki mindazt, amivel Tóth Orsi foglalkozik. A közös alkotás erejéről, bizonytalanságról és hitelességről, hangokról és keresésről beszélgettünk.
„Ójad fúvó széltül…”
Az elkényeztetés egyike azoknak a nevelési témáknak, amelyek körül állandó „szekértáborok” alakulnak ki a szülők és nevelők, de még a gyermektelenek körében is. Még a címben idézett Arany János is megemlékezik róla, Toldi György szájába adva a dilemma egyik oldalát: „Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, / Ójad fúvó széltül drága gyermekedet; / Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, / Majd derék fajankó válik úgy belőle.” Hol kezdődik az elkényeztetés, és meddig tart a (szükséges) gondoskodás? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány pszichológiai szempontot hozzátenni a gondolkodáshoz. Részlet A SZÍV magazin májusi számából.
Ignác útját járva
Arturo Sosa SJ ötödik éve a jezsuiták általános rendfőnöke. A május 20-án kezdődő Ignác-év alkalmából megjelenő interjúkötetének első fejezete a rendalapítóról szól. Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk a nagy világnyelveken hamarosan elérhető beszélgetőkönyvből.