Ferenc pápa Főtisztelendő Martos Levente Balázst, a Központi Papnevelő Intézet rektorát trebai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának közleményében. Alábbi interjúnkat 2022 májusában készítettük Balázs atyával, nem sokkal legújabb – kiadónk gondozásában megjelent – könyve megjelenése után.
1 Kezdjük egy bulvárjellegű kérdéssel. Mi az első dolog, ami eszébe jut a főzésről?
Az egyik étel, amit el tudok készíteni, az a pasta carbonara, a szénégető módra készített olasz tészta. Ezenkívül tudok még főzni csirkepörköltet mustáros szósszal, teát, kávét, sőt egyszer egészen jó melegszendvicset készítettem. Ezzel aztán ki is merül a főzési tudományom.
2 A központi szemináriumi lakásában két emléktábla is van a falon. Nem érzi úgy, hogy „múzeumban” él?
Az egyik táblát Czuczor Gergely emlékére állították, aki 1821-ben itt írta meg az egyik művét. A másik tábla arra emlékeztet, hogy 1927-ben itt hunyt el Prohászka Ottokár püspök. Nem, ez nem múzeum, hanem az én lakásom. De jó sokan laktak már itt, és gondolom, még fognak néhányan… Nagy szellemi hagyományokkal rendelkező közegben élek. Ez persze nem csak a házra igaz: a környéken sétálva szívesen rácsodálkoztam Pilinszky lakóhelyére, felfedeztem, hogy Ady Endre itt halt meg a Veres Pálné utca elején, és az Erkel utcában élt Arany János.
3 Harmadik éve él Budapesten. Hogy érzi itt magát?
Még megvan bennem a mozgás és megnyugvás kettőssége. Mint a föl-földobott kő: megyek ide-oda, de a végén szeretnék hazatalálni – leginkább belülről. Alapvetően jó helye van ennek a kavicsnak itt. Egyre több az itteni kapcsolatom. Mindig élmény egyébként, ha a zsúfolt utcákon csak úgy összefutok ismerősökkel. Éppen ma is volt egy ilyen találkozás, rám köszönt valaki, akivel vagy tíz év után találkoztunk először.
Virágzó mandulafát látok
3510 Ft
4 Négyen vannak testvérek.
Harmadik vagyok a fiúk sorában, utánunk született meg a húgunk. Korban ugyan nincs nagy különbség köztünk, de úgy alakult, hogy a két bátyám volt többet együtt, mi meg a húgommal. Mostanra felnőttünk, szétszóródtunk, a húgom maradt Sárváron a családjával a szüleink közelében. Amikor a szüleimet látogatom, gyakran találkozom velük is. A bátyáim Budapesten vagy a közelében élnek, de a nagyvárosi életmód miatt a velük való találkozást komoly szervezőmunka, egyeztetés előzi meg.
5 Lassan betölti ötödik évtizedét. Hogyan éli meg az élete közepét?
Negyvenkilenc éves leszek, igen. Amikor negyvenöt éves voltam, és Győrben teológiát tanítottam, viszonylag váratlanul hazakerültem Szombathelyre. Ez lelkileg megmozgatott. Akkor döbbentem rá, milyen érdekes is ez a negyvenöt. Hogy harminc évvel azelőtt, tizenöt évesen végeztem először lelkigyakorlatot, és harminc év múlva, hetvenöt évesen már illene érett, öreg bácsinak lennem. Hogy akkor már húsz éve voltam pap, és húsz év múlva, ha megélem, talán még nyugdíjat is kapok. Negyvenöt évesen megízleltem, hogy már sok mindent megéltem, van valami tapasztalatom az életről. A korom alapján átkerültem a „B oldalra”, és megélek egyfajta belső gazdagságot. Van, ami inspirál, és tudom, hogy sok mindent meg kell becsülnöm. Segít ránézni a belső folyamataimra, hogy öt éve részt veszek egy pszichodrámacsoportban. Ezt nagyon szeretem.
6 Nagyjából hat kilométer távolságot tesz meg, ha a szemináriumból kikerekezik a Margitszigetre, és lefut egy kört.
Már legalább háromszor elhatároztam életemben, hogy végre megerősödöm fizikailag, de a rendszeres természetjáráson és időnként a futáson kívül eddig sok más nem fért bele. Szeretek kinn lenni a természetben, például a Börzsönyben bóklászni. Tisztességes hobbim nincs az olvasáson kívül, még kártyázni sem tanultam meg.
7 A Jezsuita Kiadó gondozásában most jelenik meg egy új kötete Virágzó mandulafát látok címmel. Ez a hetedik könyve lesz. Melyik a kedvence?
Nagyon más jellegűek. Az első kettőt egyebek mellett azért szerettem nagyon, mert azoknak a borítótervét én magam találtam ki. Az egyik alapja egy Michelangelo-kép, a másiké Raffaello. A harmadik a legtudományosabb, a borítón egy középkori oszlopfő zseniális faragványával. Talán a negyedik könyv írása közben tanultam a legtöbbet, ez Márk evangéliumáról szól. Ezek után születtek az evangéliumokhoz, olvasmányokhoz kapcsolódó rádiós beszédek írott változatai. Az egyik kötet címe Szelíd fény, ami egy régi görög imádságnak, a feltámadt Krisztushoz szóló himnusznak a bevezető megszólítására emlékeztet. A kötet borítóját egy ismerősöm, Klesitz Piroska készítette, rajta a kenetvivő szent asszonyokkal, akik húsvét reggel mintha a szívüket vinnék az Úr sírjához. Ez a cím közel áll hozzám, nagyon szeretem a szelíd fényeket. Én is szeretnék szelíden fényleni.
8 Legalább nyolc helyen élt eddig tartósabban. Melyik határozta meg a leginkább?
Számoljunk! Szombathely, Sárvár, Esztergom, Budapest, Róma, Jeruzsálem, Győr és most újra Budapest. Ötéves koromban költöztünk a családdal Sárvárra, természetesen ez az időszak is fontos volt. Tizennégy évesen bentlakásos diák lettem az esztergomi ferences gimnáziumban, ez az időszak alapvetően formálta a hitemet. Akkor szakadtam ki otthonról, és kerültem egyházi közegbe. A papképzés, különösen a Germanicumban töltött római évek is sokat adtak. Akkoriban sokat voltam jezsuiták között – de ez nem külön város, ugye?
9 A Központi Szemináriumban jelenleg kilenc egyházmegyéből vannak kispapok.
Nagyon örülök, hogy befogadó, pozitív szemléletű, egymást segítő csapat van együtt. Azt érzékelem, hogy a kreativitást inkább felszabadítják, mint elnyomják egymásban. Szerintem tanulhatnának többet. Nem olyan fontos nekik a könyvszerű tanulás, mint például nekem volt. Szeretnek közösségi aktivitást végezni, ez jó. Szerda esténként szabadok, elmennek például a Szent Egyed közösségbe segíteni, van, aki Teréz anya nővéreihez, van, aki plébániára jár ifjúsági csoportot vezetni. Van, aki itthon ténykedik a vasárnapi mise köré szerveződő közösségben. Tavaly a vakok intézetébe jártak sokan. Szeretik a lelkipásztori tevékenységeket, én pedig abban igyekszem őket segíteni, hogy ne csak végezzék a munkát, hanem reflektáljanak is rá. A tapasztalat így gazdagít igazán.
10 Azt mondják viccesen, hogy a prédikáció tíz percet meghaladó része már az ördögé. Milyen a jó prédikációs beszéd?
Azt tanultam a gimnáziumban, hogy a szóbeli stílus világos felépítést, követhetőséget, egyszerűséget követel. Ugyanakkor szeretem megmozgatni a képzeletet. A prédikációnak a szívre is hatnia kell, és ennek valahogy teret kell készíteni. Az igazi „bomba” esetleg csak utólag, odabent, a másik belső munkája révén robban. Szívesen tanultam meg Timothy Radcliffe domonkos teológustól, hogy különbség van a fantázia és a képzelőerő között. Hogy a fantázia csapong, bizonytalan, gyakran félre is vezet. A képzelőerő viszont pozitív tulajdonság, amire építeni lehet, amivel dolgozni lehet. Végül is hiszek Isten Igéjének erejében. Én mondok valamit, néha csak ismétlem a Szentírás szavait, de mindebben Isten akar hatni. Az pedig jó lesz.