Végh Dániel

Bárhol lehet muszlimként élni

Előítéletek, félinformációk és félelem pedig ha közelebbről megismerkedünk a közöttünk élő muszlimokkal, hamar kiderül, hogy az imádság, az istenkapcsolat, a nyelvhasználat, de még a Szentírás terén is sok a közös pont. A Magyarországi Muszlimok Egyházának magyar elnöke, Sulok Zoltán Szabolcs fogadott bennünket hazánk legnagyobb iszlám imahelyén.  Tovább olvasom „Bárhol lehet muszlimként élni”

Szigeti László

Veled együtt örülök

Először is jó volna tudni, mit jelent, hátha hamarabb rátalálunk. Igen, a boldogságra. Így esett szó a kapcsolódást kereső Istenről, harmóniáról, a pozitív pszichológiáról, a keresztények tanulnivalóiról, a szolgálat buktatóiról, de még az irritáló boldogságról is, amikor Joób Máté evangélikus lelkésszel, lelkigondozóval, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének oktatójával beszélgettünk. Tovább olvasom „Veled együtt örülök”

Jenei Gyöngyvér

Szükségünk van egymásra

A közelmúltban megjelent videóriport egy csapásra ismertté tette a kecskeméti nyugdíjasotthont, ahol idősek és bölcsődés gyerekek foglalkozásai 2022 óta egy fedél alatt zajlanak. Ritka madár az ilyesmi hazánkban, ezért közelebbről is belenéztünk a Sion Nyugdíjasház és Gondozási Központ, illetve a Betlehem Kapuja Játszóház közös életébe. Tovább olvasom „Szükségünk van egymásra”

Szigeti László

Gyógyító jelenlét

Január végén szokott sor kerülni az ünnepélyes ökumenikus imahétre, amely sok hívő sze­mében csak afféle kipipálása a keresztények egységkeresésének. Bár az év sodrában nem könnyű rámutatni ennek kézzelfogható eredményeire, ha a felszín alá nézünk, örömmel fedezhetünk fel pozitív példákat a közeledésre, a nyomokban ma is fellelhető évszázados felekezeti ellenségeskedés meghaladására. Ilyen az is, hogy már hosszú évek óta számos református egyháztag került közel az ignáci lelkiséghez, a szemlélődő imához, lelkészek és „civilek” egyaránt. Az ő körükből gyűjtöttünk össze erről egy csokorra való vallomást. Tovább olvasom „Gyógyító jelenlét”

Barta István

Muzungu voltam Ugandában

Nem is akármilyen muzungu, azaz fehér ember, hanem az a ritka fajta, aki oktatói munkája kapcsán megtanult pár szót a helyiek nyelvén, amelyek a legkeményebb „fekete szíveket” is meglágyítják, barátokat szereznek, és másodlagossá teszik a bőrszín fokozhatatlan mértékű kontrasztját. Tovább olvasom „Muzungu voltam Ugandában”

Renczesné Unger Anna

„A hegyekkel akartam találkozni”

Megelevenedik benne a talentumokról szóló példabeszéd első szolgája. A hegymászó–pszichológus–klarinétművész kapott képességeivel ügyesen sáfárkodott, és rengeteg gyümölcsöt hozott: többek közt megmászott egy nyolcezer méteres hegycsúcsot, pszichológusi praxist indított, és számos zenei formáció tagjaként koncertezik. Életpéldájával arra buzdít, vegyük komolyan az Úr hívásait, merjünk elindulni, ne ássuk a földbe tehetségünket.
Tovább olvasom „„A hegyekkel akartam találkozni””

Karl Frielingsdorf SJ

Az agresszió egyik gyümölcse a szeretet

A megbetegítő és a gyógyító istenképekről megfogalmazott gondolatai nyomán hazánkban is széles körben ismert német jezsuita pasztorálpszichológus, akit szakmai körökben a pszicho­lógia és a teológia összeegyeztetésének egyik vezető képviselőjeként tartanak számon, két könyvet is írt az agresszióról, kiemelve, hogy annak nemcsak negatív, hanem az életet, a kö­zösséget szolgáló vetülete is van, melynek helyet kell biztosítanunk minél teljesebb földi létünk érdekében. Az alábbi részlet a 2017-ben elhunyt szerző Aggression – zerstörend oder lebensför­dernd [Az agresszió – rombol, vagy előmozdítja az életet?] című 2016-os kötetéből való. Tovább olvasom „Az agresszió egyik gyümölcse a szeretet”

Csáky-Pallavicini Krisztina

Jóban lenni egymással, jóban lenni a haraggal

A gyermekekkel foglalkozó szakemberek megszámlálhatatlan kérdést kapnak a haraggal kapcsolatosan. Baj, ha dühös a gyerek? Jó, ha dühös? Rendben, legyen dühös, de mindig a legros­szabbkor dühös… Sok szülő szeretné megtudni, hogyan lehetne a gyereket „leszoktatni” a düh­kitörésekről, mások pedig úgy vélik, a gyerek haragja olyan, mint a természeti katasztrófa: az ember menedékbe húzódik, és megvárja a végét. Tovább olvasom „Jóban lenni egymással, jóban lenni a haraggal”

Körösvölgyi Zoltán

Együtt élni vagy elvonulni?

Elliot Aronson amerikai pszichológus magyar nyelven több mint három évtizede megjelent és so­kak által kötelező egyetemi tankönyvként megismert társadalom-lélektani összefoglaló alapmű­ve óta fogalmilag is tudjuk, hogy az ember „társas lény”. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy nem mindegyikünknek van igénye intenzív kapcsolódásra. Hogyan viszonyul e kérdéshez a téralakítás, az építészet, a dizájn napjaink gyorsuló mértékben urbanizálódó világában? Tovább olvasom „Együtt élni vagy elvonulni?”

Körösvölgyi Zoltán

Példaképek vagy bálványok?

Sztárok, ünnepelt színházi, film- és sportcsillagok, körülrajongott művészek és közszereplők, hírességek – mindennapi jelenlétükhöz, a közbeszédet és sok esetben a véleményünket meg­határozó szerepükhöz jó ideje hozzászokhattunk. De mi a helyzet a közösségi médiumok egyre gyorsuló és burjánzó terjedésével a virtuális világban megjelent valós, esetleg virtuálisan gene­rált személyiségű influenszerekkel? Tovább olvasom „Példaképek vagy bálványok?”

Jenei Gyöngyvér

Közös a világunk

A lakóotthon épülete egykor közös telken volt a szomszédban élő Sári néni és János bácsi házával. Amikor János bácsi megtudta, hogy ide fogyatékosok költöznek, kerítést húzott a két telekrész közé. Fél évvel később aztán vágott rajta egy kaput. Tovább olvasom „Közös a világunk”