Ma is bánom, hogy nem voltam jelen Ella Fitzgerald budapesti koncertjein. Pedig két alkalmat is adott erre a jazz száz esztendeje született nagyasszonya. Hogy mégsem éltem a felkínált lehetőségekkel, arra némiképp mentségül szolgál, hogy az első idején még meg sem születtem. 1968. február 29-én legföljebb ha vitamin lehettem egy almában, 1970. május 20-án pedig alig múltam féléves, így aztán érthető, hogy akkor sem tomboltam az Erkel Színház nézőterén. Pedig… Kicsi fiunk tavaly, ugyanilyen idősen – mosolyából és lábtechnikájából egyértelmű – már „elkapta a ritmust”, és őt is elbájolta az utánozhatatlanul fátyolosan áradó hang simogatása. Tovább olvasom „Száz éve Ella Fitzgerald”
Szigeti László
