Sokan és sokszor elmondták már, milyen rettenetes logika érvényesült abban, hogy az emberiség történetének legélesebb és legpusztítóbb fényjelensége éppen Jézus színeváltozásának ünnepén, a csodálatos Tábor hegyi fény emléknapján villant fel: 1945. augusztus 6-án dobták le az atombombát Hirosimára. Kevésbé gyakran hangzik el, hogy a japán városban jezsuiták is tartózkodtak ekkor, és közülük legalább ketten az egész világon ismertek lettek később. Tovább olvasom „Szomorú örökkévalóság”
Téma: japán
„Mintha egy másik világban járnánk”
Ikematsu-Papp Gabriella műfordító másfél évtizede él Japánban. E-mail-fordultával készült interjúnkban sok más mellett elmondja, hogyan kísérte pályafutását árnyékként Nemeshegyi Péter SJ, és természetesen arra is megkértük, segítsen eligazodni a japán írás útvesztőjében. Tovább olvasom „„Mintha egy másik világban járnánk””
Isten jósága és jóságának következményei
Nemeshegyi Péter SJ szellemi kiválósága, tartózkodó alkata és a lelkipásztori nehézségekbe-problémákba túlságosan belemerülni nem kívánó visszafogottsága bizonyos szempontból magányossá tette, de nemcsak egy szerzetesrend köteléke biztosított számára közösséget, hanem univerzalizmusa is, az a tény, hogy a szívébe valóban belefért minden ember. Tovább olvasom „Isten jósága és jóságának következményei”
Egy japán katolikus regényíró istenképe
Az alábbi tanulmány eredetileg a Vigilia című folyóirat 1987. januári számában látott napvilágot. Bár Endó 1997-ben elhunyt, s így nem a teljes életpályája értékelését olvashatjuk a következőkben, kortársa, Péter atya lényeglátó, ma is érvényes képet rajzol a kiadónk gondozásában hamarosan megjelenő Csodálatos bolond című regény szerzőjének keresztény hitvallásáról.