Az ÉrMe Üzleti Hálózat célja olyan emberi és szervezeti háló működtetése, amelynek tagjai a gazdasági életben a kereszténység alapértékeinek megtartásával vesznek részt, és azt vallják: az üzlet több mint profit. A szervezet létrejötte óta komoly tényezővé nőtte ki magát, több vidéki klubja indult, rengeteg fórumot és eseményt szervez, ilyen például a Keresztény Sziget. Interjú Hadi Péterrel, az ÉrMe alelnökével, aki egy sikeres magyar vállalkozás, az eVisit Kft ügyvezetője.
Azt mondják, az üzletben nincs barátság. A hit belefér az üzleti életbe?
– Szerintem igen. És a barátság kifejezetten szükséges az üzleti sikerhez. Az ÉrMe első szerveződését, az ÉrMe Klubot 2000 januárjában hozták létre magyar vállalkozók, akik úgy gondolták, hogy szeretnék a hétköznapokban is megélni a hitüket, azaz a munkában is keresztényként élni. Tizenhét éve arra keressük a választ, hogy van-e helye a keresztény értékrendnek az üzleti kapcsolatokban, vagy – ahogy talán a többség gondolja – az üzleti döntéseket kizárólag gazdasági szempontok szerint szabad meghozni. Mi azt valljuk és úgy tapasztaljuk, hogy van, ugyanakkor tudjuk, hogy egyáltalán nem kézenfekvő, hogy egy adott helyzetben milyen gyakorlati döntést hozunk. A katekizmusban nem sok fogódzót találunk ahhoz, hogy egy elkötelezett katolikus üzletember hogyan vezesse a vállalkozását. Több mint húszéves vállalkozói tapasztalattal és tizenöt éves ÉrMe-tagsággal a hátam mögött azt mondhatom: a válaszok sokszor nem egyértelműek, számos morális és gyakorlati szempontot kell figyelembe vennünk egy adott helyzetben. Ezért gyűlünk össze rendszeresen, és feszegetjük azokat a kérdéseket, amelyek a munkánk során felmerülnek.
Milyen konkrét és mindennapi kihívásokkal kell szembenéznie egy keresztény üzletembernek?
– Rengeteg dilemma felmerül nap mint nap, ezért csak a legjellemzőbbeket említem. Az első nagy kérdéskör: hogyan bánjunk az alkalmazottakkal? Hol van a határ egy elkötelezett keresztény ember számára, aki ugyan vezetőként empatikus, emberséges, de nem hagyhatja magát átvágni egy alkalmazottja által, aki visszaélne főnöke „jó kereszténységével”. Ami biztos: a másik szélsőség – ha kizárólag a rövid távú profitra fókuszálunk, és túlhajtjuk a munkavállalóinkat – egyáltalán nem keresztényi hozzáállás, de innen a másik végletig, a balekságig számos fokozat van…
Ez talán nemcsak hitbéli, hanem üzleti kérdés is.
– Egyetértek, ugyanakkor állítom: egy alkalmazottban meglátni Krisztust izgalmas hitbeli kihívást is jelent.
Milyen további dilemmák merülhetnek fel?
– A másik nagy kérdéskör az adófizetés és a korrupció. Ha a piacon olyan működési mechanizmusok uralkodnak, amelyek nehezen vállalhatók egy keresztény ember számára, akkor mit tegyen? Tartson be minden jogszabályt és előírást, és ezáltal kerüljön komoly versenyhátrányba? Hol a határa az adóoptimalizációnak? Mit fizessen ki előbb: a munkavállalók bérét vagy a cég adóit?
Tud bárki is választ adni ezekre a kérdésekre? Ön mit tesz az ilyen kényes helyzetekben?
– Ezekben a helyzetekben nincs egyértelműen jó vagy rossz megoldás – ezért sincs leírva sehol, hogy konkrétan mit kellene tennie egy keresztény üzletembernek. Én ilyenkor azt a kérdést teszem fel magamnak, amit a gyerekeimnek is: mit tenne Jézus a helyemben? Meggyőződésem, hogy ha erre tudjuk a választ, és célul tűzzük ki a közjó szolgálatát, akkor túl nagyot nem tévedhetünk. És még valamit teszek rendszeresen, nehéz – akár magánéleti, akár üzleti – döntések előtt: imádkozom.
Vegyük sorra ezt a három tényezőt. Rendszeresen imádkozik üzleti döntései előtt?
– Igen. Jó ugyanis – különösen éles helyzetekben – lecsendesíteni a folyamatosan kavargó gondolataimat, és figyelni arra a bizonyos belső hangra. Az imán belül is nagyon hiszek a szentségimádásban. Nagymaroson, ahol lakunk, és ahol közösséget vezetek, megszerveztük, hogy a hét minden napján reggel hattól este tízig legyen szentségimádás. Enyém a kedd este kilenctől tízig terjedő időszak, amikor már szinte senki sincs a templomban. Nagyon jó egyedül lenni, és bármiről elbeszélgetni Istennel, vagy csak egyszerűen együtt lenni vele.
Olyankor van helye a „mit tenne Jézus a helyemben” kérdéseknek? És mi van, ha nem kap választ?
– Nemcsak olyankor, de az mindenképpen kitüntetett alkalom számomra, amikor van időm és alkalmam Isten segítségét kérni a döntéseimhez. A tapasztalatom és a hitem sok kérdésre megadja a választ, de nem mindenre. Amikor elakadok, én is az ÉrMe közösségéhez fordulok: elmondom nekik, milyen helyzetbe kerültem, és kérem őket, hogy a közös szakmai és hitbéli tudásukat összeadva segítsenek megtalálni a lehetséges megoldásokat. Ilyen értelemben az ÉrMe tulajdonképpen egy aktív szellemi műhely azok számára, akik egyszerre szeretnének jó keresztények és jó üzletemberek lenni, hiszen ennek az összhangnak a megteremtése a hétköznapokban nem olyasmi, amit egy kézikönyvből ki lehetne olvasni és alkalmazni lehetne. A válaszokhoz egy élő közösség, sok beszélgetés, együtt gondolkodás, előadások meghallgatása kell. Az ÉrMe ezekre mind lehetőséget ad.
És mit jelent a „közjó szolgálata”?
– Azt, hogy vezérelvként elfogadjuk, amit az ÉrMe mottója is állít: az üzlet több mint profit. A profit szükséges eszköze, de nem célja a vállalkozás továbbélésének. A cél az, hogy valamit hozzátegyünk a világhoz: családok számára megélhetést biztosítunk, közjót szolgáló projektekbe fogunk bele, vagy ilyenbe fektetjük be a rendelkezésünkre álló erőforrásokat.
Mondana erre konkrét példát az ÉrMe-ben és a saját cégében is?
– Az ÉrMe közreműködésével, nyugati mintára létrehoztuk a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületét (THBE). Nyugat-Európában és Amerikában már elindult egy olyan üzleti mozgalom, amelyben a nyereséges cégek társadalmi célú projektekbe fektetnek be, tehát például nem fegyvergyárba, hanem vízhálózat építésébe Afrikában, ami nagyobb megtérülési időt és kevesebb profitot jelent, de a világ jobb lesz általa. Tehát a közjót célzó egyéni befektetések mellett megjelentek a társadalmi hasznosságú befektetői alapok. Ezt szeretnénk ösztönözni mi is itthon.
2000 környékén a püspökkari konferencia számára többekkel megalapítottuk az informatikai bizottságot, ami korábban nem létezett. Vagy egy egészen friss, folyamatban lévő ügy: az eucharisztikus világkongresszusra készítünk egy ingyenes mobilapplikációt, amivel meg lehet majd állapítani, hogy a környéken hol van elérhető szentségimádás. Az ötlet onnan jött, hogy a cégünkben is sok mobilapplikációt fejlesztünk, és arra gondoltunk, miért ne csinálnánk erre a célra is egyet.
Az ÉrMe tehát egyszerre közösség és tudásközpont. Hogy jelentkezik ez a gyakorlatban?
„Az ÉrMe tulajdonképpen egy aktív szellemi műhely azok számára, akik egyszerre szeretnének jó keresztények és jó üzletemberek lenni”
– Igen, egyformán aktív mindkét szerepe. Az ÉrMe most már egy fontos, aktívan működő üzleti hálózat, amelynek kézzelfogható hozama is van a tagok számára. Egyrészt a közösségi tagjainkon keresztül, beleértve azokat a nemzetközi hálózatokat is, amelyekbe bekapcsolódtunk, nagyon komoly kapcsolati szintre el tudunk jutni, bármilyen téren. Az ÉrMe indulásakor egyébként nem is hittük, hogy mekkora erőt tudunk képviselni az üzleti életben. Komoly, multinacionális cégek és bankok vezetői ülnek az ÉrMe Klub üzleti reggelijein. De konkrét egyéni üzleti hatása is van: ha például szükségem van egy építőipari vállalkozóra, akkor először a klubban keresem, hiszen tudom, hogy közös értékrendet vallunk, és szívesebben támogatok egy tagot a megrendelésemmel, mint egy „külsőst”, hiszen egyrészt nem mindegy, kinek adom a pénzem, másrészt a tagról tudom, hogy a profitjából valószínűleg olyan egyházi/társadalmi célokra áldoz, amelyekkel én is egyetértek.
Ez a döntés akár a minőség rovására is mehet? Fontosabb a vallási alapú kapcsolat a profitnál?
– Természetesen nem. Két hasonló ajánlat közül általában a tagét választom. Ha a „külsősé” jobb, akkor a tag kap „még egy lehetőséget”, hogy módosítsa ajánlatát. Ha ezt meg tudja tenni, akkor az övét fogadom el, ha nem, akkor a másikét. Ami pedig a két tényező – keresztény értékrend vs. profit – fontosságát illeti: mindkettő egyformán fontos. A lényeg, hogy a kettőt összhangba tudjuk hozni.
Egy bank vagy multi vezetője egyébként milyen minőségben van jelen egy ÉrMe üzleti reggelin?
– Ez egy fontos kérdés. Megkülönböztetjük a tagokat aszerint, hogy az illető „a saját vagy más szőlőjében kapál”. A bankvezető, a multinacionális cég vezérigazgatója egyéni tagként, üzletemberként van jelen, míg egy helyi magyar vállalkozó be tudja hozni a vállalkozását is az ÉrMe-be, amennyiben megfelel a statútumban lefektetett előírásoknak, ajánlási rendszernek stb.
És hogyan működik a gyakorlatban az ÉrMe mint tudásközpont?
– Meggyőződésem, hogy folyamatosan gondolkodnunk kell a korábban említett kérdéseken, létre kell hoznunk fórumokat, kongresszusokat, publikációkat, sajtómegjelenéseket, szervezeteket, eseményeket, ahol ezekkel a témákkal is foglalkozunk. Így jött létre a Keresztény Sziget is, a családi-közösségi együttlétre és komoly előadások meghallgatására is alkalmat adó egész napos rendezvény. A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) posztgraduális képzési program jó példája annak, hogyan lehet a hitet megjeleníteni a gazdasági élet különböző területein. Szeretnénk ilyen képzést létrehozni más szakmai területeken is, például pedagógusoknak, orvosoknak. Szeretnénk a katolikus egyház társadalmi tanítását „lefordítani” a különböző szakemberek számára, szakmai és hétköznapi életükre vonatkozóan. A szakmánkban és a vállalkozásban rengeteg tudást szedtünk össze, amelyet szeretnénk az egyház, Isten országa építésének szolgálatába állítani.
Miért nem egyházi személyek végzik ezt a szolgálatot?
– Azt gondolom, hogy ez nekünk jobban megy, mint az egyházi személyeknek, akik főállásban a hit ügyén munkálkodnak: hittanórákat tartanak, miséznek és imádkoznak. Mi főállásban hozunk létre olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az evangelizáció hatékonyabbá és professzionálisabbá tételét szolgálhatják.
Gondolom, a hitelesség nem csak az egyházzal való kapcsolatban fontos…
– Valóban. Keresztény vállalkozókként hitelesnek kell lennünk a keresztény közösségeinkben és természetesen az üzleti életben is. Mindkét közegben küzdenünk kell az előítéletekkel, az olyan megbélyegző szövegekkel, mint hogy egyfelől mi lennénk a „nyerészkedő vállalkozók”, akik nem dolgoznak, mások munkájából gazdagodnak, illetve másfelől mi lennénk a balek üzletemberek, akiket biztosan jól át lehet majd vágni. De ez valahol érthető is, hiszen a magyar üzleti világ a maszekolásból indult.
(Fotó: Zentai Rita)