„Jézus Krisztus csapatában játszom” – Interjú Böjte Csabával

Az a szívem vágya, hogy Ferenc pápa csapja a hóna alá az ajándékunkat, aztán írjon levelet a püspöktársainak, amiben elmondja, milyen jól érezte magát Csíksomlyón. Ezután ebben a levélben kérje meg őket, hogy minden év június elsején legyen a templom játszótér. Ezen a napon tartsuk meg a gyermek Jézus ünnepét!

Sokak számára a pápalátogatás és a hagyományos csíksomlyói zarándoklat is egyfajta lelki feltöltődés. Csaba testvérnek micsoda, feladat vagy kikapcsolódás?

Egy síelőnek a fekete pályán lemenni munka vagy pihenés? Nehéz lenne meghatározni. De óriási buli, az biztos. Ezer gyerekemmel együtt leszek ott. Ez eddig sosem jött össze, hiszen sokfelé vagyunk, nyolcvanhárom házban. Már a tény, hogy ennyien együtt zarándokolhatunk, zászlókkal, énekelve, a misén pedig külön szektorunk is lesz, nagy öröm nekem. Ha még a tervem is sikerül, az aztán csoda dolog lenne.

Mit tervez?

A pápalátogatás nagy lehetőség. Elsősorban azért, mert a szentatya június elsején jön. Pont a nemzetközi gyereknapon. Szerintem ez nem véletlen. A gyerekeim évek óta kérdezgetik, miért nincsenek gyerek szentek. És tényleg kevés van. Sokáig gondolkodtam, kit tudnék például állítani eléjük. Aztán rájöttem: hát magát Jézus Krisztust! Hiszen ő is volt gyerek. Sőt tudatosan vállalta a gyermekséget. Jöhetett volna nagyszakállú felnőttként is közénk, de jónak látta, hogy mielőtt egyetlen csodát is tesz, egyet is prédikál, azelőtt gyermekként bebarangolja a szülőföldjét. Szeretem magam elé képzelni az öt-hat éves kis Jézust, ahogy odaáll az anyukája elé, és kérdi: „Anyu, kiengedsz játszani a fiúkkal?” Aztán szalad, és „ipiapacs, ki vagy ütve!” – kiáltja. Csak úgy porzik a lába alatt Názáret utcája. Ez olyan szép!

Számomra Isten gyermekarcú.

Sokszor törékeny. Az Oltáriszentségben is, ahogy hozzánk jön. Vagy a karácsonyi születéskor, esetleg a bevonuláskor. Annyira szerethető, és azt gondolom, Isten nem véletlenül mutatta meg ezt az arcát. Sőt nekünk is azt mondta, ha nem leszünk olyanok, mint a gyerekek, nem mehetünk be a mennyek országába.

Hogy kapcsolódik össze mindez Ferenc pápa csíksomlyói útjával?

Csináltattunk neki egy gyermek Jézus-szobrot. Mikor Somlyóra látogat, szeretném, ha az ezer gyerekemmel énekelhetnénk neki egyet, majd átadhatnánk neki ezt az alkotást, és megkérhetnénk: június elsejét, a gyermeknapot tegye a gyermek Jézus ünnepévé. Annyi szép Jézus-ünnep van, de ez hiányzik a repertoárból. Úgy gondolom, a pápának van ennyi hatalma. Az a szívem vágya, hogy Ferenc pápa csapja a hóna alá az ajándékunkat, aztán írjon levelet a püspöktársainak, amiben elmondja, milyen jól érezte magát Csíksomlyón. Ezután ebben a levélben kérje meg őket, hogy minden év június elsején legyen a templom játszótér. Ezen a napon tartsuk meg a gyermek Jézus ünnepét!

(…)

Fotó. Földházi Árpád

A teljes interjú A Szív Jezsuita Magazin májusi számában olvasható