„Én valahogy úgy élem az életemet, hogy ha nehézség van, akkor annak keresem az okát, az értelmét” – vallja. De vajon milyen értelmet talál a járványban, a bizonytalanságban vagy az egyet nem értésben? Interjúnkban erről is kérdeztük a népszerű televíziós szakembert. Bővebben “Addig élek, amíg kíváncsi vagyok – Beszélgetés Gundel-Takács Gáborral”
Meszleny Zita cikkei
Mint az angyalok – Beszélgetés Nizalowski Dorottyával és Fannival
Ikrekként közösségbe születtek, és azóta is sokat tesznek az emberi kapcsolatok létrejöttéért és elmélyítéséért. Legyen szó személyes vagy a zene miatt született kisebb-nagyobb közösségről, esetleg két nemzet barátságáról, ők szerepet vállalnak benne. A Passed zenekar két alapító tagjával családról, hárfáról, ismeretterjesztő küldetésükről és a lengyel–magyar identitásról beszélgettünk. Bővebben “Mint az angyalok – Beszélgetés Nizalowski Dorottyával és Fannival”
Nem szabad félnünk, nincs mitől félnünk – Interjú Csókay András idegsebésszel
Maszkos emberek lépnek ki sietve a Honvéd Kórházból, ahova épp bemenni készülök. Nagy levegő, jobb híján a szám elé húzom a sálam, és kinyitom az ajtót. Rögtön ápolók lépnek mellém, fertőtlenítés, kérdőívek, lázmérés, engedély, és már követhetem is Csókay Andrást a kórház gyomrába, az idegsebészeti osztályra. A főorvos higgadtan, mosolyogva mutatja az utat. A belőle áradó nyugalom lassacskán átragad rám is. Így kezdünk beszélgetni.
Bővebben “Nem szabad félnünk, nincs mitől félnünk – Interjú Csókay András idegsebésszel”
Külső és belső sivatagaink
2050, műanyagmentes július, ausztrál erdőtüzek, klímaszorongás. Ezekkel a fogalmakkal manapság gyakran találkozhatunk. Az ökológiai lelkigyakorlat kifejezés azonban legtöbbünknek idegenül csenghet. A műfajt Domaniczky Orsolya és Kuslits Béla alkotta meg Megújítod a föld színét című kiadványukkal. A gyakorlatos könyv célja, hogy segítse a fiatalokat a spirituális és környezeti tudatosságuk fejlesztésében. A fenntarthatósági szakértők szerint ugyanis a kettő markánsan összefügg. Erről a kapcsolatról beszélgettünk. Bővebben “Külső és belső sivatagaink”
Harmónia hulladékokból
Ha a tárgyak szólni tudnának, mi mindenről mesélnének! – ábrándozunk sokszor. Sőnfeld Mátyás zeneterapeuta foglalkozásán a környezetszennyezés szimbólumává vált szívószálak, kidobásra szánt joghurtospoharak, vécépapírgurigák nemcsak megszólalnak, hanem egyenesen hangszerré alakulnak át. Bővebben “Harmónia hulladékokból”
Virágbot, hordó, diaboló
Külvárosi fiatalok, egyenlőtlenségek, egyensúlyozó zsonglőrök: egy különleges társulat, ahol a produkció nem cél, csupán eszköz. Pince, ami kaput nyit a világra. A pesterzsébeti szociális cirkusz foglalkozásán jártunk. Bővebben “Virágbot, hordó, diaboló”
Két szárnnyal a föld felett
Különleges világot teremtett Pilári Gábor és családja Pécs sétálóutcájától nem messze, egy pékségből átalakított helységben. Bábszínházukról és A repülés történetéről kérdeztük a MárkusZínház alapítóit. Bővebben “Két szárnnyal a föld felett”
Dolgozz, spórolj, költs a gyerekeidre!
Néhány órája még egy belvárosi étteremben ebédeltünk, most sokalljuk az ötezer forintot cipőre, pedig a gyereknek nincs mibe menni az iskolába. Bizonyára hozzánk hasonlóan abszurd helyzetet él át más is a Szociopoly című érzékenyítő játékában, amelynek célja a „szegények lusták, elverik a pénzüket, iszákosak és hangosak, nem költenek a gyerekeikre” típusú előítéletek lebontása. Most előttünk a lehetőség: tessék jobban csinálni. Bővebben “Dolgozz, spórolj, költs a gyerekeidre!”
Ez már a mi utcánk – Interjú Szabó Balázs zenésszel
Első lépéseit egy Hajdú-Bihar megyei faluban tette meg. Fiatalon utcazenészként bejárta Európát. Dolgozott bábszínházban, és muzsikált a Suhancos zenekarban. Idén pedig már tízéves jubileumát ünnepli zenekarával, a Szabó Balázs Bandájával. Bővebben “Ez már a mi utcánk – Interjú Szabó Balázs zenésszel”
Saját hasonlatosságunkra
A hagyomány és a jövő kihívásairól tartott kerekasztal-beszélgetést lapunk az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, ahol Nemes Orsolya generációkutatót, Baán Izsák bakonybéli bencés szerzetest és Nényei Pál irodalomtanárt kérdeztük. Bővebben “Saját hasonlatosságunkra”