Valószínűleg nem sokan tagjai a XX. század első felében Szent József alakjának tanulmányozására létrejött társaságoknak, és a „jozefológiai” folyóiratok sem kerülnek sokak kezébe. E sorok írója sem tartozik közéjük. Mégis mindannyiunk számára tanulságos lehet, ha némi figyelmet szentelünk ennek az elhelyezhetetlen és nehezen leírható férfinak.
Minden bizonnyal ritkán gondolunk rá, hogy József nemcsak mesterségbeli tudást és az élettel kapcsolatos alapvető ismereteket adott át Jézusnak, de vallási nevelésére is nagy gondot viselt. Az elsőszülött (esetünkben persze az egyetlen) fiú vallási képzése a zsidóságban ugyanis kiemelten fontos feladata volt a családfőnek. Nem sokra megyünk azzal, ha megpróbálunk behatolni Jézus pszichológiájába, ha igyekszünk feltérképezni belső folyamatait és indíttatásait, mert ehhez nem sok támpontot kapunk a forrásoktól, és könnyen félreértésekbe is bonyolódhatunk. Az viszont még nem jelent ilyen jellegű egyoldalúságot, ha eljátszunk a gondolattal, hogy az az ember, akit az evangéliumok egészen egyszerűen csak Jézus apjaként emlegetnek, nem vált-e olyan mértékben gondoskodó, törődő, vallási téren is figyelmes atyává, hogy nevelt fiának természetszerűleg mennyei Atyja, a bensőséges szeretettel Abbának szólított Isten lett élete középpontja.
Az előkészítő csend
Sokszor halljuk, hogy József azon kevés evangéliumi szereplő közé tartozik, aki egyetlen szót sem szól Jézus története során. Fel sem bukkan már a názáreti ifjú nyilvános tevékenységének idején, alighanem azért, mert addigra már meghalt. Amikor a család fiúgyermeke nyilvánosan fellép, és beszélni kezd, József esetében a halállal már teljessé vált az az elnémulás, amely azzal kezdődött, hogy még csak nevet sem adhatott a fiúnak. Ez a csend, Józsefnek ez a nagy némasága nemcsak annak jele, hogy gondoskodásával mindenekelőtt Jézusnak és a családnak adott teret, de azt is megsejteti, hogy a maga módján előkészítette Jézus útját. Előfutárnak természetesen Keresztelő Jánost szoktuk nevezni, mert szavaival és tetteivel kézzelfogható felkészítést nyújtott az embereknek, de József csendje hasonló jellegű. „Isten szeretetének jele – mondta élete végén Hans Urs von Balthasar –, hogy misztériumai előtt mindig a csend rétege terül el, ami arra figyelmezteti az embert, hogy mindig készenlétben kell tartania a csend rétegét, mely lehetővé teszi, hogy megközelítse Isten adott misztériumát.” József pontosan ilyen előkészítő csendrétegnek tekinthető.
A korai keresztény szerzők sokat törték a fejüket azon, miért beszélhet a Szentírás Jézus testvéreiről. A különböző megoldások közül eleinte a Szalamiszi Epiphaniosz nevével fémjelzett terjedt el. E püspök szerint a testvérek valójában József előző házasságából származtak, azaz valójában féltestvérek voltak. Ez a megoldás viszonylag sokáig tartotta magát a keleti kereszténységben, idővel azonban éppúgy háttérbe szorult, mint már egészen korán Nyugaton. Jó is, hogy a többször nősülő és több gyermeket nemző József képe kikopott a keresztény tudatból, mert így valóban annak tudott mutatkozni, aki valójában: elhelyezhetetlen, megmagyarázhatatlan és titokzatos férfinak, aki kész volt kitartani egy különleges származású fiúgyermek és anyja mellett.
Az evangéliumokból tudjuk, hogy Jézus nyilvános tevékenységéhez a nagycsaláddal adódó feszültségek is hozzátartoztak. Amikor anyja és unokatestvérei haza akarták cipelni, talán azért, mert a család szégyenének tartották a szokatlan üzeneteket hirdető fiút, kíméletlen elutasításban volt részük (Mk 3,31–35). Ez a törés szerves része Jézus küldetésének. Ám semmi ilyesmiről nem hallunk Józseffel kapcsolatban: a nagy néma gondviselőnél nyoma sincs az apák fiúkkal adódó szokásos viszályának. Végzetes hatása van annak, ha egy család meghasonlik, mondja nem sokkal anyja visszautasítása előtt Márk evangéliumában Jézus (3,25). Úgy tűnik, soha nem került sor meghasonlásra Jézus és József között, ami talán megint csak csendes előkészítője volt annak, hogy Jézus atyjához fűződő harmonikus viszonyához törés nélkül illeszkedni tudjon Jézus Atyjával ápolt mérhetetlen összhangja.
Illusztrációk: Meszleny Anna
A cikk teljes terjedelmében A SZÍV Jezsuita Magazin 2020. december-január számában jelent meg, ide kattintva belelapozhat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!
Karácsonyi ajánlataink már elérhetőek a honlapunkon. Válogasson könyvcsomagjaink között vagy lepje meg szeretteit egy ajándék A Szív előfizetéssel!
