Fiktív amerikai kolostorban játszódó könyvvel lép ki a szépirodalom területére a Jezsuita Kiadó: az Úton című sorozat első kötete James Martin SJ amerikai jezsuita eredetileg 2016-ban megjelent regénye Az apátság. „James Martin regényének legfőbb értéke az – és éppen ezért választottuk irodalmi sorozatunk indító kötetéül –, hogy segítségével az olvasó rádöbbenhet az életnek arra a csodájára, melynek köszönhetően a hit világossága minden sötét viszontagság ellenére utat talál, hogy beragyogjon a mindennapjainkba” – mondja Horváth Árpád SJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója. Tovább olvasná? Görgessen lejjebb! Inkább podcastként hallgatná meg Horváth Árpád SJ, Tóth Marcsi író és filmes, valamint Szigeti László szerkesztő gondolatait a könyvről? Indítsa el a beágyazott videót, és helyezze magát kényelembe!
„A kötet alcíme – Egy anya belső útja – a könyv központi cselekményszálára utal, a könyv azonban egyáltalán nem csak édesanyáknak íródott! „Az apátság című regény elsősorban egy édesanyáról szól, aki elveszítette gyermekét. Gyásza feldolgozásának meglepő története megtéréstörténet is. Arról szól, ami mindannyiunkkal előfordulhat, amikor azt érezzük, elbánt velünk az élet, majd fásultságunk és lelki sebzettségünk ellenére derengeni kezd számunkra egy kis reménysugár. Ez a halovány változás, amely életünk kilátástalanságában fordulópontot jelent, általában egy olyan érintés következménye, amely a lelkünk mélyén történik. Ennek persze lehet valamilyen fizikai előzménye” – írja a kötet utószavában Horváth Árpád SJ, aki legkedvesebb olvasmányélményei között tartja számon James Martin regényét.
Ez az előzmény esetünkben történetesen egy baseball-labda által betörött ablak, a helyszín pedig a filmekből jól ismert, tipikus amerikai kertváros, ahol a regény kitalált hősei élnek. A cselekmény vázát Tóth Marcsi író, forgatókönyvíró, filmrendező A SZÍV 2022. december – 2023. januári számában írt rövid recenziójában így összegzi: „Anne csinos, határozott, de kissé tüskés nő, aki könyvelőként két lábbal áll a földön, és nem sokra tartja a Markhoz hasonló szoknyavadász ezermestereket, akik minden héten más nőt visznek az ágyukba. Egy napon azonban lerobban az autója, és a közeli településen lévő trappista apátságban dolgozó férfit kénytelen felhívni, hogy kisegítse lehetetlen helyzetéből. A hazafelé tartó úton Mark realizálja, hogy a nagy sietségben a munkahelyén felejtette a mobilját, így kénytelen – most már Anne-nel kiegészülve – visszafordulni az apátságba. Ezzel a „kis véletlennel” Anne nemcsak egy fizikai utazás részese lesz gyermekkora rég elfeledett színhelyére, de egyúttal egy nem várt és kezdetben nem is akart belső utazás is kezdetét veszi, amelynek során újra fölfedezi magának Istent, akitől az életében bekövetkezett kudarcok és fájdalmak hatására már évekkel ezelőtt eltávolodott. A regény harmadik szereplője Paul apát, a monostor elöljárója, aki a két egymástól nagyon különböző karakter vibrálása között egyfajta nyugvópontra és objektivitásra törekvő mentori/lelkivezetői pozíciót is képvisel, miközben a rá jellemző, tudatosan önreflexív kísérői attitűddel megfogalmazott kétségek mégis rávilágítanak arra, hogy a lelkivezetésben ő sem mentesülhet a saját életével való találkozástól. […] Anne útja a gyógyulás: Isten gyűlöletétől és a marcangoló önvádtól lépésről lépésre jut el a számára örömteli emlékek szemléléséhez és tudatosításához, az apátság szakrális tereinek külső felfedezésétől a lélek belső várkastélyában található szobák kinyitásához” – s közben, tehetjük hozzá, Mark is magára talál, elengedi félresikerült építész-karrierjét, felismeri a kétkezi munka kreatív mivoltát, és elfogadja asztalosi hivatását.
A szeretetre méltó karakterek és az elképzelt, mégis ismerős helyszín színeit a szerzetes szerző a kortárs városi szlengtől a lelkigyakorlatos szakzsargonig terjedő sokszólamú nyelvezettel és sajátos humorral festi meg. (A bravúros magyar megoldások a fordítót, Szigeti-Cseke Zsuzsát és a szerkesztőt, Szigeti Lászlót dicsérik.) Mindeközben végig ott van a háttérben a James Martin lelkiségi írásaira is jellemző, a mai emberek problémáira való nyitottság, a mély őszinteség, és az életigenlő derű. De bármennyire is regény, ne A rózsa nevéhez hasonló, sötéten misztikus, történelmi eseményekkel sűrűn átszőtt bűnügyi históriát, vagy A katedrális izgalmas fordulatokban gazdag, vaskos kalandregényét idéző időutazását várjuk James Martin könyvétől. Az apátság mást ígér: szórakoztató formában nyújt bárki számára átélhető lelkigyakorlatos tapasztalatot, azaz lélekemelő és vigasztaló spirituális élményt.
