A könyves rendezvények sorozatos elmaradásával mostanra úgy látszik, hogy egyedül a Margó fesztivál tudott – ha átalakított, online formában is – megmaradni. Valuska Lászlóval, a fesztivál főszervezőjével a jelen kihívásairól, a kultúra fontosságáról, az építkezésről és a nyitottságról beszélgettünk.
– A nyilvánvaló veszteségeken túl hozott-e pozitív tapasztalatokat is az elmúlt időszak?
– Március elején már lehetett tudni, hogy valami történni fog, és a következő héten be is jelentették a veszélyhelyzetet. Mi akkor azt mondtuk, hogy biztosan megpróbáljuk valamilyen formában megvalósítani a Margót, mert hiszünk a kultúra nélkülözhetetlenségében. Online fesztivált rendeztünk, elsősorban beszélgetésekkel, s lemondtunk a koncertekről és a felolvasószínházi produkciókról. Mi sem tudtuk, hogyan fog ez vizsgázni – az első programon például, amin Háy Jánossal beszélgettem, megszakadt az élő közvetítés, és másnap, felvételről tudtuk csak befejezni –, de összességében nagyon jól sikerült az online Margó, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Külön siker, hogy közel harminc országból tudtak bekapcsolódni a programokba a nézők. Szerettük volna felmérni, hogy mire számíthatunk, ha hosszabb távra kell így berendezkednünk – ami nagyon is lehetséges, hiszen az elemzések azt mutatják, hogy meg kell tanulnunk valamilyen formában együtt élni a járvánnyal.
– Nagy rugalmasság kellett ehhez.
– A kultúrában a mainstream és az underground irányzatok folyamatosan inspirálják egymást. A kedvenc példám a Pintér Béla és Társulata, ami alternatív színházként indult, és az évek alatt annyira népszerűvé vált, hogy alig lehet már jegyet kapni az előadásaikra, de a Katonában is rendezett már kettőt Pintér. Valahogy így gondolkodom a Margóról is, hogy mivel nem olyan nagy, nem olyan bonyolult az intézményi struktúrája, nem köti olyan sok szabály, ráadásul egy jó csapat is áll mögötte, könnyebben és bátrabban mozoghatunk, teret engedhetünk az újításoknak is.
– Ha sikerül eredeti formájában megrendezni az októberi fesztivált, akkor is figyelmet fordítanak az online megjelenésre?
– Igen. Ezt nem tudjuk elengedni. A beszélgetéseinket rögzítjük, felkerülnek a podcastcsatornára, vannak, amiket kamerával is felveszünk, és lesz élő közvetítés is. De továbbra is az az elsődleges cél, hogy olyan Margót csináljunk, ami valós, fizikai esemény. A karantén alatt bebizonyosodott: sokat kell foglalkozni azzal, hogy a Margó online kiterjedése hosszú távon erősödjön. Ezáltal kiléphetünk a budapesti térből, olyanokat is elérhetünk, akik eddig nem látogattak el a Margóra.
[…]
– Egy interjúban a mostani középiskolás, egyetemista korosztály kapcsán említette a „nem olvasó generációt”. Milyen tapasztalatai vannak erről?
– A nem olvasó generáció talán statisztikai szempontból is igaz, de én elsősorban abból indultam ki, hogy az irodalom folyamatosan versenyez a filmekkel, a sorozatokkal, a videójátékokkal: minél egyszerűbben hozzáférhető valami, annál inkább fogyasztjuk. Ebben az értelemben gondolok a nem olvasó generációra; az ő kultúrafogyasztásuknak már nem az olvasás az elsődleges tere. Holott az olvasás rengeteg olyat tud adni, amit semmi más: nyelvet, nézőpontot, önreflexiót. Egyfelől van benne, divatos szóval, egy nagyon erős „énidő”. Amikor elkezdesz olvasni, másképpen működik az agyad, másképpen kapcsol ki. Lehet, hogy egy szöveg tökéletes befogadására én nem vagyok alkalmas, de ha adok magamnak időt, akkor megtalálhatjuk a szerzővel közös nyelvet. Ha nem nyitjuk ki a könyvet, akkor ennek esélyt sem adunk. Ha viszont rá tudjuk szánni az időnket, akkor olyasmit találunk, ami segít kiszakadni a mindennapok őrületéből. És rengeteg plusztudást is ad. Nem véletlen, hogy a járvány alatt Camus Pestise hirtelen nagyon kelendő lett egész Európában, és még Japánban is újra felkerült az eladási listákra. Támpontokat keresünk a világunk megértéséhez, a könyvekből pedig rendszerint árnyaltabb képet kaphatunk.
– Viszont azoknak, akik ehhez a lassúsághoz már nem tudnak hozzászokni, talán egyre nehezebb lesz megmaradni egy könyv mellett, vagy egyáltalán leülni egy könyvvel.
– Én máshogy látom. Mindenki megtalálhatja a saját könyvét. Óriási a kínálat, lehet, hogy valaki sci-fit fog olvasni, valaki romantikus drámát, valaki nonfictiont, de mindenki rálelhet arra, amiben el tud veszni. Umberto Eco mondta, hogy a regény kiválasztja az olvasóját. Ha elkezdesz olvasni, és nem megy, akkor a könyv nem neked való. Ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy rossz a könyv, hanem hogy nincs kapcsolat köztetek.
– Hogyan találja meg a könyv az olvasóját?
– Misztikusan hangzik, nincsen konkrét válaszom. Én nagyon gyakran ajánlok könyvet ismerősöknek, rokonoknak, barátoknak, és ezek jól szoktak elsülni. Nem azért, mert annyira értek hozzá, hanem mert veszem a bátorságot, hogy az illető élethelyzetére egy könyvvel kínáljak választ. Utána már saját magát fogja beleolvasni a történetbe, és töltekezik belőle. Ezáltal válik intimmé az olvasás.
– Milyen eszközökkel lehet közösséget teremteni, ha az olvasás ennyire intim és magányos tevékenység?
– Maga az olvasás az eszköz. A közösség szó itt talán erős, mivel nekünk nem célunk közösen megmozdulni, mi ezt annyiban értjük magunkra, amennyiben az olvasás összetarthat egy csoportot. Van egy folyamatos interakció is, az olvasókör például klasszikusan ilyen. Megpróbálunk nyitni a perspektívákon, és azt gondolom, hogy sok közös szempontunk van. Szeretném úgy elképzelni a margós közösséget, hogy az nyitott, szabadon gondolkodik és beszél dolgokról, a kultúra pedig kiemelten fontos számára.
– A Jezsuita Kiadó is készül egy beszélgetéssel a Margóra, a hamarosan megjelenő A pápák története című könyvvel kapcsolatban. Első ránézésre ez igencsak kilóg a kortárs irodalom sorából, de talán mégsem csak katolikusoknak lehet érdekes. Ön szerint a Margó közössége hogyan fogadja majd ezt a témát?
– A Pázmányon végeztem, és az alapképzésben egyházi irodalomról és a Bibliáról is kellett tanulnunk, úgy, hogy nem vagyok hívő. Ott értettem meg mélységében, hogy a zsidó-keresztény hagyomány, aminek az egyház és a vallás elválaszthatatlan része, az egész kultúránkat meghatározza. Nem tudok olyat mondani, aminek ne lenne köze hozzá. Most olyan korban élünk, amiben minden nagy történetet megkérdőjeleznek. Megkérdőjelezték a fehér férfi hatalmának a történetét a „mee too” mozgalommal, vagy a fehér kultúra elsőségét a „Black Lives Matter”-rel. Sok olyan esemény van, ami miatt új színben látunk dolgokat, és ebben a folyamatos újraértelmezésben fontosnak tartom, hogy a vallási kérdésekkel is foglalkozzunk. Ezek is folyamatosan változnak, vagy inkább változniuk kell, mert semmi sem mozdíthatatlan. Nekem mindig az volt izgalmas, már a Pázmányon is, hogy a vallás egy olvasás és értelmezés köré szerveződő keretrendszer. Nagy rajongója voltam Az új pápa című sorozatnak és A két pápa című filmnek is, ezek az alkotások nagyon fontos kérdéseket vetnek fel a társadalmunkkal kapcsolatban, amiket nem lehet kikerülni. Nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy ezekkel szembesüljünk.
– Ezek a kérdések a legtöbb embert így vagy úgy foglalkoztatják is.
– Végül is az egész irodalom és az olvasás egyetlen könyvre vezethető vissza, a Bibliára. A biblikus szövegek mind a mai napig ott vannak a történeteink mögött. Nagyon kevés olyan könyv van a mai társadalomban, ami ennyire meghatározó, a Harry Potter ilyen még talán… A Bibliát tehát nem lehet kikerülni.
Ha nem nézünk szembe azzal, amit rosszul csináltunk, akkor nem fogunk tudni változtatni. Akkor marad a kőbe vésett eszme, amihez, épp azért, mert kőbe van vésve, nem lehet kapcsolódni. Mert minden folyamatosan alakul. Ha azonban párbeszédbe lépsz egy vallással, elkezditek alakítani egymást. Én nem tudom elképzelni, hogy a pápákról szóló beszélgetést egzotikumként kezeljük a Margón. Ahogy azt sem tudom elképzelni, hogy Nádasdy Ádám Szakállas Neptun című könyvét – amiben homoszexuális férfiak szerepelnek – kezeljük egzotikumként. Mindkettő ugyanolyan fontos része a fesztiválnak. A Margó nyitott fesztivál, és ha egyszer elkezdünk olvasni, attól kezdve iszonyúan izgalmassá válik a világ.
Fotó: Valuska Gábor
A cikk teljes terjedelmében A SZÍV Jezsuita Magazin 2020. októberi számában jelent meg, ide kattintva belelapozhat, megvásárolhatja, vagy akár elő is fizethet a lapra!