Az első jeruzsálemi zsinat óta az egyház örökös feladata az egység ápolása, ahogy az Úr kérte követői számára az utolsó vacsorán, „hogy egy legyenek” (vö. Jn 17,21). Ez a jézusi kérés nem egy a sok közül, hanem az „ő órájának” a gyümölcse. Éretten mondja ki az utolsó vacsora termében, a lábmosás és a szeretetparancs meghagyása után. Megható és felülmúlhatatlan pillanat, hisz a Szentháromság imádkozik: Jézus a Lélekben övéi előtt bizalommal fohászkodni kezd: „Atyám, amint te bennem vagy, s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17,21). Az egység, amelyet Jézus óhajt, a Trinitas misztériuma. Isten műve. Szorosabban véve ezt az egységet nem mi „csináljuk”, csak hagyjuk, hogy megtörténjék bennünk: a Lélek fon egybe bennünket. Megrendítő élmény, amikor egy ütemre ver a Teremtő és a teremtmény, a Megváltó és a megváltott szíve. Ez az, ami a világot meggyőzi, nem pedig egyesek rendkívüli nagyszerűsége. Nem is annyira rendkívüli teljesítmény ez, hanem a részek alázatos összeállása egy kerek egésszé. Amikor egy a szív és egy a lélek. Tovább olvasom „Alázattal és bátran eggyé lenni”
A Szív cikkei
Saját hangon
Junior Prima-, Honthy- és Petőfi zenei díjas színművész, előadóművész. Színházi pályafutása mellett énekes-dalszerzőként is jegyzik. Hivatáskeresésről, művészlétről és hitről beszélgettünk. Tovább olvasom „Saját hangon”
Mi vagyunk a rózsák
A rózsa az egyik legkorábban nemesített virág, számtalan színben és formában találkozhatunk vele a szerény vadrózsától az arasznyi átmérőjű, illatos tearózsáig. Különleges szépsége, szirmainak átláthatatlan titokzatossága és varázslatos illata szinte kijelölte arra, hogy többletjelentést hordozó szimbólummá fejlődjék. Tovább olvasom „Mi vagyunk a rózsák”
Megújult A Szív jezsuita magazin
A felfrissült kinézettel és megújult rovatokkal jelentkező júniusi lapszám a hivatás témáját járja körül. Tovább olvasom „Megújult A Szív jezsuita magazin”
Százötven év lenyomata a magyar nyelvben
Szavaink sokféleképp beszédesek: nemcsak a saját gondolatainkat, érzéseinket, üzeneteinket és történeteinket fogalmazhatjuk meg velük, de sok közülük a történelmi idők világáról, kultúrájáról és mindennapjairól is tanúskodik. Lássuk, mi a helyzet e téren a török hódoltság korából származó szókincsünkkel. Tovább olvasom „Százötven év lenyomata a magyar nyelvben”