Szavaink sokféleképp beszédesek: nemcsak a saját gondolatainkat, érzéseinket, üzeneteinket és történeteinket fogalmazhatjuk meg velük, de sok közülük a történelmi idők világáról, kultúrájáról és mindennapjairól is tanúskodik. Lássuk, mi a helyzet e téren a török hódoltság korából származó szókincsünkkel. Tovább olvasom „Százötven év lenyomata a magyar nyelvben”
A Szív cikkei
Bárhol lehet muszlimként élni
Előítéletek, félinformációk és félelem – pedig ha közelebbről megismerkedünk a közöttünk élő muszlimokkal, hamar kiderül, hogy az imádság, az istenkapcsolat, a nyelvhasználat, de még a Szentírás terén is sok a közös pont. A Magyarországi Muszlimok Egyházának magyar elnöke, Sulok Zoltán Szabolcs fogadott bennünket hazánk legnagyobb iszlám imahelyén. Tovább olvasom „Bárhol lehet muszlimként élni”
Piroska és az időjárás-jelentés
Törökországi magyar nyomokat keresve gazdag és nagyon színes kép rajzolódik ki eleink emlékezetéről. Fodor Gábor turkológus-történésszel beszélgettünk, aki nyolc évig vezette az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központot. Tovább olvasom „Piroska és az időjárás-jelentés”
„Valahogy keleti lettem”
A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Tovább olvasom „„Valahogy keleti lettem””
Isten közel enged magához
1972-ben született Németországban török muszlim családban. 1994-ben az ankarai Gazi Egyetem Közgazdaság- és Közigazgatási Tudományok Karán szerzett államigazgatási diplomát. 1997-ben áttért a katolikus hitre, nyolc évvel később pedig belépett a jezsuita rendbe. Bioetikából doktorált Bostonban. Tubernuca címzetes püspöke és az anatóliai apostoli vikariátus (helynökség) apostoli adminisztrátora. Bátor és színes életéről, hitéről, céljairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Isten közel enged magához”
Quo vadis, Törökország?
A korábban keresztény és főként görög nyelvű Kis-Ázsia a XI. századtól alakult át fokozatosan muszlim vallású és török nyelvű területté. Bár az európai történelmi tudatban a XIV. században megjelenő Oszmán Birodalom militáns, hódításra épülő, a dzsihádon alapuló és az iszlámot terjesztő ellenségként élt és él sokszor ma is, a kép valójában jóval árnyaltabb. A vallási fanatizmust a hódítások során egyre inkább felváltotta a vallási tolerancia, amely nélkülözhetetlen volt a növekvő számú nem muszlim alattvalóval rendelkező birodalom fennmaradásához. Tovább olvasom „Quo vadis, Törökország?”
„Megadom az elsőbbséget a Jóistennek”
Idén ünnepli kilencvenötödik születésnapját a magyar rendtartomány legidősebb tagja, aki a miskolci közösségben él, és ma is lelkipásztori munkát végez. A hazai jezsuiták egyik legfiatalabbja kérdezte kalandos életéről, hivatásáról, hitéről. Tovább olvasom „„Megadom az elsőbbséget a Jóistennek””
A „Rerum Novarum” enciklika jubileuma
Május 15-én világraszóló ünnepségeknek színhelye volt Róma. Negyvenéves évfordulóját ünnepelték annak, hogy XIII. Leó pápa 1891. május 15-én kiadta a munkáskérdésről szóló világhírű körlevelét, amely Rerum Novarum szavakkal kezdődött. Tovább olvasom „A „Rerum Novarum” enciklika jubileuma”
Veled együtt örülök
Először is jó volna tudni, mit jelent, hátha hamarabb rátalálunk. Igen, a boldogságra. Így esett szó a kapcsolódást kereső Istenről, harmóniáról, a pozitív pszichológiáról, a keresztények tanulnivalóiról, a szolgálat buktatóiról, de még az irritáló boldogságról is, amikor Joób Máté evangélikus lelkésszel, lelkigondozóval, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének oktatójával beszélgettünk. Tovább olvasom „Veled együtt örülök”
Éltető együttműködés
Aki sétált már erdőben, hallgatta madarak dalát vagy az eső dobolását, melegedett át napsütéstől, frissült fel forrásvíztől, érezte virágok illatát vagy vett tiszta, nagy levegőt, az könnyedén össze tudja kapcsolni a boldogságot a teremtés gazdagságából való töltekezéssel. De létezik-e ugyanilyen kapcsolat a boldogság és a teremtés védelme között?