ǀ A SZÍV jezsuita magazin ǀ Jezsuita Könyvek ǀ Embertárs
Hogyan viszonyulunk a nyárhoz?
Interjú Arturo Sosa SJ általános elöljáróval
Hogyan működik a kaposvári Plébániai Unió?
Interjú Dyekiss Virággal
Nagy Bálint SJ osztotta meg velünk hivatásgondozói tapasztalatait
Vértesaljai László SJ reflexiója az új pápáról
Találkozás Gubik Petrával
A rózsa szimbolikája
Címlapon: Kisbán Zsófia, világbajnok kenus
Ki hogyan tölti a nyarat? Lehetőleg mindenki vízparton és minél több pihenéssel. Ám ha Szent Ignác-i módon szeretnénk nyaralni, akkor érdemes megismerkedni a rekreáció, avagy felüdülés jellegzetesen jezsuita fogalmával – ebben nyújt segítséget A Szív nyári duplaszáma. A re-kreáció (újrateremtés) ugyanis nem pusztán kikapcsolódás, nem „tétlenség”, hanem tudatos megújulás testben, lélekben. Nyári lapszámunkban igyekeztünk minden élethelyzetre alkalmazható formában körüljárni a tartalmas feltöltődés elméletét és gyakorlatát.
Címlapinterjúnkban Kisbán Zsófia világbajnok kenussal beszélgettünk élsportoló létről, hitről, a mindennapi élet kihívásairól és a távlati célokról. Múltidéző írásainkban a pihenés egykori lehetőségei tárulnak fel: legyen szó akár a 20. század vidéki társadalmáról, vagy arról, hogy miként pihentek a jezsuiták. Lapunk cikkein keresztül megcsillannak a magyar tenger hullámai is: Paksa Balázs a Balatonon játszódó filmek világába repíti olvasóját, míg Körösvölgyi Zoltán írásában a balatoni vitorlázás fényképes dokumentációjába nyerünk bepillantást. A nyári témák mellett lapszámunk a 125 éve született Fekete István emléke és írói életműve előtt is tiszteleg.
A további tartalomból:
Törökországi magyar nyomokat keresve gazdag és nagyon színes kép rajzolódik ki eleink emlékezetéről. Fodor Gábor turkológus-történésszel beszélgettünk, aki nyolc évig vezette az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központot. Tovább olvasom „Piroska és az időjárás-jelentés”
A „solti halálmozi” néven is elhíresült tűzeset a hazai tűzoltóság-történet egyik legsúlyosabb olyan tragédiája, amely filmvetítés során következett be. Heten veszítették életüket benne, és több mint harmincan megsebesültek. Az országosan is nagy port kavaró esemény után rendelkeztek arról a honatyák, hogy a vetítőgépet mindig külön helyiségben kell működtetni a mozizás ideje alatt, mert a katasztrófa egyik legsúlyosabb oka a rendkívül gyúlékony cellulóz filmszalag és a szikrázásra hajlamos vetítőgép, valamint a nézőközönség egyazon teremben való elhelyezése volt. Tovább olvasom „„Valahogy keleti lettem””
1972-ben született Németországban török muszlim családban. 1994-ben az ankarai Gazi Egyetem Közgazdaság- és Közigazgatási Tudományok Karán szerzett államigazgatási diplomát. 1997-ben áttért a katolikus hitre, nyolc évvel később pedig belépett a jezsuita rendbe. Bioetikából doktorált Bostonban. Tubernuca címzetes püspöke és az anatóliai apostoli vikariátus (helynökség) apostoli adminisztrátora. Bátor és színes életéről, hitéről, céljairól beszélgettünk. Tovább olvasom „Isten közel enged magához”
A korábban keresztény és főként görög nyelvű Kis-Ázsia a XI. századtól alakult át fokozatosan muszlim vallású és török nyelvű területté. Bár az európai történelmi tudatban a XIV. században megjelenő Oszmán Birodalom militáns, hódításra épülő, a dzsihádon alapuló és az iszlámot terjesztő ellenségként élt és él sokszor ma is, a kép valójában jóval árnyaltabb. A vallási fanatizmust a hódítások során egyre inkább felváltotta a vallási tolerancia, amely nélkülözhetetlen volt a növekvő számú nem muszlim alattvalóval rendelkező birodalom fennmaradásához. Tovább olvasom „Quo vadis, Törökország?”
Idén ünnepli kilencvenötödik születésnapját a magyar rendtartomány legidősebb tagja, aki a miskolci közösségben él, és ma is lelkipásztori munkát végez. A hazai jezsuiták egyik legfiatalabbja kérdezte kalandos életéről, hivatásáról, hitéről. Tovább olvasom „„Megadom az elsőbbséget a Jóistennek””
Május 15-én világraszóló ünnepségeknek színhelye volt Róma. Negyvenéves évfordulóját ünnepelték annak, hogy XIII. Leó pápa 1891. május 15-én kiadta a munkáskérdésről szóló világhírű körlevelét, amely Rerum Novarum szavakkal kezdődött. Tovább olvasom „A „Rerum Novarum” enciklika jubileuma”
Először is jó volna tudni, mit jelent, hátha hamarabb rátalálunk. Igen, a boldogságra. Így esett szó a kapcsolódást kereső Istenről, harmóniáról, a pozitív pszichológiáról, a keresztények tanulnivalóiról, a szolgálat buktatóiról, de még az irritáló boldogságról is, amikor Joób Máté evangélikus lelkésszel, lelkigondozóval, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének oktatójával beszélgettünk. Tovább olvasom „Veled együtt örülök”
Aki sétált már erdőben, hallgatta madarak dalát vagy az eső dobolását, melegedett át napsütéstől, frissült fel forrásvíztől, érezte virágok illatát vagy vett tiszta, nagy levegőt, az könnyedén össze tudja kapcsolni a boldogságot a teremtés gazdagságából való töltekezéssel. De létezik-e ugyanilyen kapcsolat a boldogság és a teremtés védelme között?
A közelmúltban megjelent videóriport egy csapásra ismertté tette a kecskeméti nyugdíjasotthont, ahol idősek és bölcsődés gyerekek foglalkozásai 2022 óta egy fedél alatt zajlanak. Ritka madár az ilyesmi hazánkban, ezért közelebbről is belenéztünk a Sion Nyugdíjasház és Gondozási Központ, illetve a Betlehem Kapuja Játszóház közös életébe. Tovább olvasom „Szükségünk van egymásra”
Milyen nagy szükségünk van találkozásokra! Egy biztató mosolyra, egy kedves szóra, egy rég nem látott gesztusra. Főleg akkor mennyire vágyunk rá, ha elvesztettünk valakit, és fájdalommal van teli a szívünk. Kísérjük most el a tanítványokat egy különleges útra, az öröm útjára, s legyünk mi is jelen, amikor a feltámadott Krisztussal találkoznak!
