A Szív cikkei

Vass Norbert

A legmagányosabb nemzedék

A mindennapjainkat átható médiatársadalomban az illúzió fontosabbá vált, mint a realitás. A „okosvilág” megváltoztatta valóságérzékelésünket, de vajon tudjuk-e a javunkra fordítani a digitális világ lehetőségeit? Guld Ádám médiakutatóval, a Pécsi Tudományegyetem docensével képernyőbámuló szuperhősökről és digitális identitásbankról beszélgettünk. Szóba került továbbá az addikció és az „agyrohasztás” jelensége is. Tovább olvasom „A legmagányosabb nemzedék” →

Gyöngyössy Orsolya

Tiszta búza az árát sosem veszti

A „kamaszkor”, vagyis a tulajdonképpeni legény- és leányélet egykor az életút legsűrűbb, legdíszesebb szakaszának számított. Ez a néhány esztendő – melynek a leányok esetében tizenhat-tizenhét, legényeknél huszonkét-huszonhárom éves korban megkötött házasság vetett véget – a táncos mulatságok és csendes vágyódások időszaka volt. A falu erkölcsi törvé­nyei a fiatalok életét jellemzően sikeresen irányították és felügyelték, ugyanakkor a lányos ház ablakába kitett rózsaszál, a legény kalapjába tűzött bokréta már bizonyos előjogok gyakorlását is lehetővé tette. Tovább olvasom „Tiszta búza az árát sosem veszti” →

Jenei Gyöngyvér

Érzékeny forradalmár

A Dal 2021-es évadában az egész ország felfigyelhetett tehetségére. Azóta Tempfli Erik zeneszerzővel közös albumukat is megismerhettük, és ma ugyanúgy láthatjuk Gyarmati Fanniként a Nemzeti Színházban, mint rockénekesnőként a godfater. zenekar élén. A rendkívül sokszínű művésszel játékról, lázadásról, kortársakról és célokról beszélgettünk. Tovább olvasom „Érzékeny forradalmár” →

Szigeti László

Gyógyító jelenlét

Január végén szokott sor kerülni az ünnepélyes ökumenikus imahétre, amely sok hívő sze­mében csak afféle kipipálása a keresztények egységkeresésének. Bár az év sodrában nem könnyű rámutatni ennek kézzelfogható eredményeire, ha a felszín alá nézünk, örömmel fedezhetünk fel pozitív példákat a közeledésre, a nyomokban ma is fellelhető évszázados felekezeti ellenségeskedés meghaladására. Ilyen az is, hogy már hosszú évek óta számos református egyháztag került közel az ignáci lelkiséghez, a szemlélődő imához, lelkészek és „civilek” egyaránt. Az ő körükből gyűjtöttünk össze erről egy csokorra való vallomást. Tovább olvasom „Gyógyító jelenlét” →

Barta István

Muzungu voltam Ugandában

Nem is akármilyen muzungu, azaz fehér ember, hanem az a ritka fajta, aki oktatói munkája kapcsán megtanult pár szót a helyiek nyelvén, amelyek a legkeményebb „fekete szíveket” is meglágyítják, barátokat szereznek, és másodlagossá teszik a bőrszín fokozhatatlan mértékű kontrasztját. Tovább olvasom „Muzungu voltam Ugandában” →