Befagyott patakok színén megjelennek az első repedések, csörgedezik a víz. Egy tikkasztó kirándulás után forráshoz érkezünk, amelynek hűs vizében élmény megmeríteni a kezünket, lemosni az izzadságot az arcunkról, és nagyot kortyolni. Hosszan tartó szárazság után végre-végre egy kiadós eső, amelytől fellélegeznek a fák, és zölden integetnek a fűszálak. A víz kétszeresen is jelentőségteljes elem: mossa fizikai valónkat, megtisztít, segít az egészség megőrzésében, ugyanakkor a szertartások, ünnepek során sok olyan pillanat van, amikor a víz a lelkünket, szellemünket, egész belső lényünket mossa tisztára. Tovább olvasom „„Kimosdódám minden bűneimből””
A Szív cikkei
Változatosság az étkezőasztalon
Mindenkinek megvan az ideálja arról, hogyan kell kinéznie a karácsonyi ebédnek vagy vacsorának. Van, aki a gyerekkora ízeit keresi, és van, aki kísérletezik. Milyen karácsonyi hagyományokat ápolunk mi, és mit esznek ilyenkor más európai országokban? Hogy gyűrűzhet be a karácsony gasztronómiája oda is, ahol egyébként nem terjedt el a kereszténység? Tovább olvasom „Változatosság az étkezőasztalon”
Karácsonyi Szamos marcipán
Édesapja, Szamos Mátyás alapította az immár huszonegy cukrászdával rendelkező vállalkozást. A karácsony az év legfontosabb időszaka náluk, több százan dolgoznak hónapokon keresztül, hogy minél több karácsonyfán ott legyen a Szamos szaloncukor. Kicsit talán meglepő otthoni karácsonyi szokások, az ünnep fényén átcsillanó veszteségélmények, a családi értékek átmentésének művészete – Kelényi-Szamos Gabriella minden témáról nyíltsággal és szívvel mesél. Tovább olvasom „Karácsonyi Szamos marcipán”
Kilépni az ajándékok takarásából
Hatvanszoros véradó, Guinness-rekorder palacsintasütő, huszonöt éve pap. Jelenleg plébános a szerb, román és magyar hármashatár közelében lévő Tiszaszigeten, Újszentivánon és Kübekházán. A mindennapi szolgálatról és az ünnepekről is karakteres véleménye van. Kíváncsian hallgattuk. Tovább olvasom „Kilépni az ajándékok takarásából”
„Szükségem volt a betegségre”
Sokan az általa fejlesztett társasjátékairól vagy emlékezetes jegyesoktatásairól ismerik. Huszonhat éve plébánosa a zugligeti Szent Család-egyházközségnek, mégis új arcát ismerhették meg a hívek az elmúlt években, amikor betegségei – egy szívinfarktust követően több rákos megbetegedés – hatására a szenvedés megélését is lelkipásztori munkájának szolgálatába állította. Tovább olvasom „„Szükségem volt a betegségre””
„A Jóistennek terve van velem”
Az olimpia után a jótékony célra fordított pénzjutalma miatt emlegették a hírekben. Mi nem csak a nemes gesztusa hátteréről kérdeztük a fiatal sportolót: beszélt a család iránti szeretetéről, arról, hogy mi mindent köszönhet az édesapjának, mit gondol a hitéről és a birkózószőnyegen felvett személyiségről, mi ér többet még a bajnoki címeknél is, és hogy megeheti-e büntetlenül a karácsonyi töltött káposztát. Tovább olvasom „„A Jóistennek terve van velem””
Megélni azt, ami összeköt
A Szentjánosbogár családos közösségének elkötelezett és aktív tagja Paszternákné Tóth Júlia, aki hittantanár, négygyermekes édesanya, szabad óráiban pedig kéziratokat szerkeszt. Legutóbb például Így szólt Jézus című új gyerekkönyvünkét. Tovább olvasom „Megélni azt, ami összeköt”
A Lélek keresésében
Edward Berger legújabb alkotása példás ütemérzékkel leforgatott (egyház)politikai thriller, melynek főszereplői bíborosi ruhában ármánykodnak. Az igazi kérdés azonban az, hogy annyi érdek és ellenérdek között tetten érhető-e a Lélek munkálkodása. Azé, aki hitünk szerint ilyenkor ott köröz minden pápaválasztó bíborosban. Tovább olvasom „A Lélek keresésében”
Az agresszió egyik gyümölcse a szeretet
A megbetegítő és a gyógyító istenképekről megfogalmazott gondolatai nyomán hazánkban is széles körben ismert német jezsuita pasztorálpszichológus, akit szakmai körökben a pszichológia és a teológia összeegyeztetésének egyik vezető képviselőjeként tartanak számon, két könyvet is írt az agresszióról, kiemelve, hogy annak nemcsak negatív, hanem az életet, a közösséget szolgáló vetülete is van, melynek helyet kell biztosítanunk minél teljesebb földi létünk érdekében. Az alábbi részlet a 2017-ben elhunyt szerző Aggression – zerstörend oder lebensfördernd [Az agresszió – rombol, vagy előmozdítja az életet?] című 2016-os kötetéből való. Tovább olvasom „Az agresszió egyik gyümölcse a szeretet”
Tisztítsuk meg!
Talán nem is gondolnánk, hogy néha azok a képek akadályozzák Istennel való közvetlen kapcsolatunkat, amelyeket – akár tudattalanul – kialakítottunk róla. Ha fejlődni akarunk lelki életünkben, érdemes ránézni saját istenképeinkre, s ez alapján kiválasztani a még formálódásra, gyógyulásra, belső kiengesztelődésre váró hamis képeket. Isten ezeket képes átformálni, megtisztítani. Tovább olvasom „Tisztítsuk meg!”