A Jézus Társaságában mindig is nagy hagyománya volt az írásnak. Hamar eszünkbe juthatnak különböző jezsuita szerzők könyvei, teológusok, filozófusok vagy tudósok történelmet megváltoztató híres írásai, esetleg jezsuita költők versei. Mélyebben belemerülve a jezsuita írás történelmébe és hagyományába, egészen a rendalapítóig kell visszanyúlnunk, akinek a lelkisége és gyakorlatiassága azóta is meghatározza az írás kultúráját a Jézus Társaságában. Bővebben „Így írunk mi”
A Szív cikkei
A református szerzetes
Bakonybélben csendes hétköznap van. A völgyben megül a köd, és csapdába ejti a kályhákban égő fa félreismerhetetlen szagát. A Szent Mauríciusz Monostorban készül az ebéd: karfiolkrémleves, párolt lencse, virsli és cékla. Beszélgetés közben minden hétköznapi téma hasonlóképp gazdagodik, ahogyan a nem igazán különlegesnek hangzó cékla készül: János testvér szójaszószt, római köményt, kevés rumot és sok gyömbért is tesz a mélyvörös szeletek mellé. Bővebben „A református szerzetes”
Írni vagy nem írni? Ez itt a kérdés…
Eddigi szülői és pedagógusi tapasztalataim alapján azt látom, az írás is olyan területe a nevelésnek és a tanításnak, ahol a gyerekekhez való viszonyunk egésze érezteti a hatását. Négygyermekes családapaként, középiskolai és főiskolai tanárként sokféle módon köszön rám az írás: az alkotás útjaként, nevelési kihívásként, feladatként, csiszolandó képességként, mint a hétköznapi kommunikáció minőségének egyfajta jelzője, a gyermek benső történéseinek „lecsapódása”, a szem mellett a lélek másik tükre… A következőkben az írás hat olyan kapcsolatát jellemzem röviden és a teljesség igénye nélkül, amelyek átgondolása hasznos lehet a ránk bízott gyerekek nevelése során. Bővebben „Írni vagy nem írni? Ez itt a kérdés…”
Hogyan hív böjtölni az egyház?
A családi rituálék, évről évre visszatérő közös élmények biztos alapot adnak a felnövekvő gyereknek, és ez igaz a mindennapok apró szokásaira és a jeles napok készületet és befektetést igénylő megünneplésére is. Merjünk kialakítani saját hagyományainkat, és beemelni akár új elemeket is, hogy az ünnepünk azt fejezze ki, amit át szeretnénk élni, és tovább szeretnénk adni. Bővebben „Hogyan hív böjtölni az egyház?”
Kerkai Jenő levelezőlapjai
A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Kerkai Jenő keresztútjáról szóló 2023. novemberi konferenciáján részt vett a „Kisatya” két idős rokona: Deák Ágnes és Judit. Elhoztak több fényképet, cikket és – ami a legértékesebb – Kerkai családjuknak írt levelezőlapjait, illetve számos történetet is megosztottak velem, amelyek gazdagítják a nagy magyar jezsuitáról alkotott képet, feltárva a szélesebb család történetét is. Bővebben „Kerkai Jenő levelezőlapjai”
Írásra serkentő Isten
A Szentírás szövegéről azt tartjuk, hogy sugalmazott. De hogyan is működik a sugalmazás? Milyen az, amikor Isten írásra biztat valakit? Lehet-e tudni, mi játszódik le voltaképpen ilyenkor? És ki a sugalmazott szöveg valódi szerzője? Bővebben „Írásra serkentő Isten”
Isten jósága és jóságának következményei
Nemeshegyi Péter SJ szellemi kiválósága, tartózkodó alkata és a lelkipásztori nehézségekbe-problémákba túlságosan belemerülni nem kívánó visszafogottsága bizonyos szempontból magányossá tette, de nemcsak egy szerzetesrend köteléke biztosított számára közösséget, hanem univerzalizmusa is, az a tény, hogy a szívébe valóban belefért minden ember. Bővebben „Isten jósága és jóságának következményei”
Méltóságot és fenséget áraszt
Eger a magyar történelemben kiemelkedő jelentőségű hely, a törökök elleni, erőn felüli küzdelem, a hazaszeretet, a hűség és becsület jelképe. Észak-Magyarország második legnépesebb településének fejlődésében jelentős szerepet játszottak a jezsuiták is. Bővebben „Méltóságot és fenséget áraszt”
Az ima útjain
Írásunk arra vállalkozik, hogy egy keresztény és egy buddhista lelkiségi szerző kontemplációra vonatkozó életművét összehasonlítsa – a párbeszéd jegyében. A széles körben ismert és közkedvelt Thomas Merton amerikai trappista szerzetes és Thich Nhat Hanh vietnámi zen mester meglátásait vetjük össze. A cikk fő témája, hogy a két vallás kontemplációs-meditációs gyakorlata hogyan illeszkedik bele a saját hagyományába, valamint hogy párhuzamba állíthatók-e. Ha pedig igen, akkor előmozdíthatja-e ez a két vallás közötti párbeszédet és kölcsönös tanulást. Bővebben „Az ima útjain”
Kimondani a kimondhatatlant
„Hiszek Istenben, mindössze ennyit tudok mondani. Ez a hit sokkal inkább valamiféle láthatatlan jelenlét élményén alapul, mint azon a gondolaton, hogy mi az Isten. Ezt a jelenlétet hol erősebben, hol gyengébben érezzük. De Isten néma hangja mindig hallható, távollévő jelenléte mindig érezhető” – vallja a 2023 októberében irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett norvég Jon Josse. Bővebben „Kimondani a kimondhatatlant”